A Föld klímavészhelyzettel néz szembe

Több, mint 11 000 tudós közösen adott ki egy új figyelmeztetést: A Föld klímavészhelyzettel néz szembe.

Egy új cikk hat kulcsfontosságú területet jelöl meg, ahol fordulatoknak kell bekövetkeznie, beleértve a bolygó növekvő emberi népességét.

Ash Whithey farmer egy kiszáradt tó közepén áll a szárazság sújtotta területén Gunnedah-tól nyugatra, az ausztráliai New South Wales tartományban (2018 Június 3, David Gray / Reuters)

Egy több, mint 11 000 tudósból álló nemzetközi konzorcium sorakozott föl a súlyos figyelmeztetést tartalmazó cikk mögé, melynek lényege, hogy a Föld egy klímavészhelyzettel néz szembe.

Az új cikk, ami arról szól, hogyan voltak hatással a bolygóra az emberek az elmúlt négy évtized alatt, kijelenti, hogy a kártékony üvegházhatású gázok koncentrációja gyorsan emelkedik, hogy a kormányok elégtelen lépéseket tesznek a klímaválság kapcsán, és hogy

a tudósoknak erkölcsi kötelességük egyértelműen figyelmeztetni az embereket minden katasztrofális fenyegetéssel kapcsolatban.

A megállapításokat november 5.-én publikálták a BioScience nevű tudományos folyóiratban. A kutatást Christopher Wolf és William Ripple ökológus vezették az Oregon State Egyetemről, és hat kulcsfontosságú területet jelöl meg a kormányok, üzleti vezetők és a közvélemény számára, melyek terén beállt változások jelentősek lehetnek. Beleértve a bolygó hatalmasra duzzadt, és tovább növekvő népességét, ami egy sokat vitatott téma a klímavita kapcsán.

A szerzők rámutatnak, hogy célszerű a családtervezési szolgáltatásokat és a teljes nemi egyenlőséget szolgáló törekvéseket gyakorlatba ültetni, hogy segítsenek stabilizálni a világ növekvő népességét, ami évente nagyjából 80 millióval nő. (Mindezt úgy, hogy igazából senki sem akarja, csak a rászorulók nem jutnak hozzá a fogamzásgátláshoz szükséges eszközökhöz, tudáshoz és jogokhoz – a szerk.).

Sok tudós hallgat a népesedésről, mert vitákat kavar a téma,

mondta Steve Easterbrook, a Torontói Egyetemről, aki a cikk egyik aláírója volt.

A tanulmányban leírt szakpolitikai javaslatok, amik a nemi egyenlőségről és a családtervezési lehetőségek elérhetővé tételéről szólnak, alkalmasak a születésszám csökkentésére – ezek teljesen egybevágnak azokkal a tanulmányokkal, amik arról szólnak, hogy mit kell tennünk a klímaváltozással kapcsolatban. Örülök, hogy több hangsúlyt kap, mint általában.

(Megjegyzés: az alacsony születésszám önmagában semmi rosszat nem jelent – a fejlett társadalmakra jellemző elöregedés szükséges a fenntarthatóság eléréséhez, átmeneti jellegű, és nem azért alakult ki, mert „túl kevesen születnek”, hanem azért, mert a múltban volt néhány túl nagy generáció -a szerk.)

A Dave Johnson szénerőmű sziluettje a felkelő nap fényében (Glenrock, Wyoming, 2018 Július 27.)

A tanulmány amellett érvel, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat le kellene váltanunk megújuló energiaforrásokra, miközben be kell ruháznunk olyan technológiákba, amik kivonják a szén-dioxidot a légkörből. Emellett a kormányoknak abba kellene hagyniuk a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó cégek támogatását, a gazdagabb országoknak pedig támogatniuk kellene a szegényebbeket a tisztább energiaforrásokra való átállásban.

(Megjegyzés: az alternatív energiaforrások alacsonyabb nettó energiával rendelkeznek, ami csak egy egyszerűbb civilizációt tesz lehetővé, vagyis a globalizáció helyett a lokalizáció felé haladnánk, a szén-dioxid légkörből való kivonása pedig lényegében egy energiavámpír, ami a további energiákat emésztene föl – a szerk.)

A tanulmány továbbá megállapította, hogy a nemzeteknek élesen csökkenteniük kellene az olyan szennyezőanyagok kibocsátását, mint a metán, a korom, vagy a fluorozott szénhidrogének, melyek emberalkotta vegyületek, amiket a légkondicionálókban, hűtőkben és spray-kben használnak. A kutatók azt állítják, hogy ezen rövidéletű szennyezőanyagok kibocsátásának csökkenése akár 50 százalékkal is csökkenthetné a bolygó felmelegedését az elkövetkezendő néhány évtizeden belül.

Az olvadó jég egy tavat képez a tengeren úszó jégtáblán, ami beszorult az Ilulissat fjordba Grönlandon, Ilulissat településéhez közel, a szokatlanul meleg időjárás miatt. Sean Gallup/Getty Images

Hozzátették, hogy a klímaváltozás enyhítésére irányuló törekvéseknek az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására kellene fókuszálnia, mint pl. az erdők, korallzátonyok, szavannák és lápvidékek védelme, amik természetes módon megkötik és elraktározzák a szén-dioxidot a levegőből. (Megjegyzés: a regeneratív, vagy talajjavító mezőgazdaság, ill. az irányított legeltető állattartás is alkalmas a légköri szén-dioxid megkötésére -a szerk.)

A tanulmány arra is rámutatott, hogy az embereknek főleg növényalapú étrenden kellene élniük, ami akár az egészséget is javíthatja, és csökkentheti a karbonkibocsátást, a gazdaságoknak pedig előnyben kell részesíteniük a karbonsemleges kezdeményezéseket és az ökoszisztémák megőrzését, ahelyett, hogy a GDP-növelésre és az anyagi jólét növelésére koncentráljanak. (Megjegyzés: a gazdaság jelenleg növekedéskényszerben van, mivel a hitelkamatokat visszafizetése érdekében bővíteni kell a gazdaságot, ami alapvetően újabb természeti erőforrások bevonásával történik, emellett a vállalatok maguk is motiváltak a növekedésre, mert ha csak versenytársaik növekednek, akkor előbb utóbb a fejükre nőnének -a szerk.)

A tanulmány 40 évnyi adaton alapul, ami azt mutatja, hogy az emberi tevékenység hogyan volt hatással a bolygóra, beleértve a fosszilis tüzelőanyag fogyasztást, szén-dioxid-kibocsátást, az erdőpusztítás fokozódását, és a globális felszíni hőmérséklet növekedését. A szerzők arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás gyorsabban erősödik, mint amire a legtöbb tudós számított, és

veszélyezteti a természetes ökoszisztémákat és az emberiség túlélését.

Sürgős tettekre van szükség, figyelmeztetnek a tudósok, „hogy elkerüljük a klímaválság okozta elmondhatatlan szenvedést.”

A jelentés aláírói között szerepelnek 153 ország tudósai, akik együtt úgy ismertek, mint a Világ Tudósainak Szövetsége.

Aggódtam amiatt, hogy újabban a környezetet politizálják, mert a természetet nem szabadna politikailag megosztó témaként kezelni,

mondta Leslie Duram földrajz- és természeti erőforrások professzora a Southern Illinois Egyetemről Carbondale-ből, annak kapcsán, hogy mi motiválta a tanulmány eredményeinek népszerűsítésében.

Azt akarom, hogy mindannyian felismerjük, hogy emberi lényként és ennek a bolygónak a lakóiként egyként kell cselekednünk hogy megőrizzük a környezetet.

A tanulmány rávilágít némi haladásra, mint például a nap-, és szélenergiafogyasztásban bekövetkezett évtizedenkénti 373 százalékos növekedésre 2000 óta. Ám a szerzők rámutatnak arra is, hogy 2018-ban a szélenergia-használta még mindig 28-szor kisebb volt, mint a fosszilis tüzelőanyagoké.

Az új tanulmány újraveszi az ENSZ Klímaváltozással foglalkozó Kormányközi panel (IPCC) legalapvetőbb eredményeit, de hangsúlyozza, hogy foglalkoznunk kell a bolygó növekvő népességével, ami egy sokat vitatott téma a klímavitában.

Easterbrook azt mondta, hogy a tanulmány aláírására a motivációja részben abból fakadt, hogy támogassa a nemrég indult fiatalok vezette klímamozgalmakat.

Sok ember kritizálná ezeket a gyerekeket, hogy talán nem értik a tudományt, de egyre világosabb, hogy a tüntetéseket vezető fiatalok közül sokan jobban értik a tudományt, mint az átlagember,

mondta.

Fontos volt, hogy mi tudósok kimondjuk: igen, a helyzet ilyen súlyos.

Forrás: Denise Chow az NBC News