A karbonsemleges, sőt nulla ökológiai lábnyomú Magyarország tudományosan elérhető a BOCS QFPS™ humanitárius klímavédelemmel.

Karbonsemleges Magyarország azonnal: tudomány és humánumA BOCS Civilizációtervezés Alapítvány 2017-ben kifejlesztett Quality Family Planning Standard (QFPS™) klímavédelem innovációja szerint Magyarország egyszeri összeggel akár már egy év alatt (vagy a költségeket pl. 10 évre elosztva), az EU kb. 14 év alatt és az összes OECD ország kb. 37 év alatt nem csak hogy teljesen karbonsemlegessé, de zéró ökolábnyomúvá teheti magát a leghatékonyabb humanitárius cselekvéssel: a családtervezés támogatásával.[1] Természetesen az EU és az OECD ennél kevesebb év alatt is elérhetik, mivel a szegény országokbeli párok által nem kívánt baleset-teherbeesések megelőzése (s ezáltal egész élettartamnyi üvegházgáz (ÜHG) kibocsátás megelőzése) mellett más módokon is csökkentik a kibocsátásukat.

A QFPS™ segítségével létrejövő, a maradék karbonlábnyom kiegyenlítésére használható QFPC™ kredit ráadásul szociális karbonkredit. Ez azt jelenti, hogy baleset-teherbeesések megelőzésének az ÜHG kibocsátás megelőzésen túl számos jótékony társadalmi hatása van a nők fölerősítésétől a szegénységből kiemelkedésen, a testi-lelki egészség javításán és konfliktuskezelésen át minden környezeti probléma enyhítéséig. Az összes Fenntartható Fejlődés Cél (SDGs) elérését elősegíti. A fogamzásgátlás emberi jogának (ENSZ, 1968), tudásának és eszközeinek általános elérhetővé válása ugrásszerűen javítja a globális válság megoldásának esélyét. Még a klímavédelemben is a megelőzött kibocsátásnál sokkal nagyobb jelentősége van a jótékony társadalmi hatásainak.

„Miután családtervezésről több mint 25 évig szót sem ejtett, az IPCC 2014-es jelentésében a reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz hozzáférés és a népességnövekedés az ÜHG koncentrációjának fontos tényezőjeként szerepel. A családtervezés további előnye a növekvő ellenálló képesség…” (Paul Hawken: Drawdown, 2019)
A Drawdown elemzésben száz klímavédelmi akcióból leghatékonyabb[2] a jelenleg 270 millió fogamzásgátlást nélkülöző feleség segítése.[3] Nem csak a klímamegbolondulás enyhítésében, de a rugalmasságban, alkalmazkodó képességben is döntő jelentőségű.

Kutatásunk szakpolitikai jelentősége egy látszólag távoli külpolitikai terület, a nemzetközi fejlesztés bekapcsolása a klímavédelembe. Ráadásul a fogamzásgátlást nélkülözők segítése, a baleset-teherbeesések megelőzése minden országnak érdeke, így e téren elkerülhetők a kibocsátás csökkentést övező állandó viták. „Legalacsonyabban függő gyümölcsként” kevés van belőle, csak a leggyorsabb országok, cégek tudják ilyen költséghatékony karbonkiegyenlítéssel semlegesíteni magukat. Óriási jelentőségű a családtervezéssel elérhető ÜHG kibocsátás megelőzés minél pontosabb kiszámíthatósága. A QFPS™ innovatív metodológiával számszerűsíti a megelőzést, adatbázisokkal, tanulmányokkal, jelentésekkel igazolva.

Források:
[1] QFPS™ becslés (Azért becslés, mert ez a standard évről évre a friss adatok alapján pontosítja a ténnyé váló validálásait és az előjelzéseit.)
[2] Paul Hawken. Drawdown: The Most Comprehensive Plan Ever Proposed to Reverse Global Warming. New York, New York: Penguin Books, 2017.
[3] https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/family-planning-contraception

Mi is az a nemzetközi fejlesztés (NEFE) és azon belül a családtervezés (family planning, FP) segítése?

Az ENSZ fél évszázados határozata szerint az OECD országok (Magyarország 1996 óta OECD tag) a GNI 0.7%-ával segítik a szegény országokat.[4] Magyarország 2018-ban a GNI 0,21%-át, 77,1 milliárd forintot fordított erre.[5] Az OECD országok együttesen 0.31%-ot, 153.5 milliárd dollárt.[6] Sajnos ezekből az összegekből csak pár ezreléknyi megy a fogamzásgátlást nélkülözők segítésére.[7][8]

Pedig a családtervezésre adott összegek akár két nagyságrenddel is költséghatékonyabbak a jótékony társadalmi hatásban.[9] A fogamzásgátlás nélkülözést komplex cselekvés tudja csökkenteni: oktatás és ismeretterjesztés, eszközök és szolgáltatások, lányok és nők fölerősítése, jogfejlődés és -alkalmazás stb.

Az ENSZ Népesedés Programja (UNFPA) jelentései bemutatják, hogy mekkora összegekkel hány a párok által nem kívánt baleset-teherbeesést, s ezek következményeit: abortuszokat, vetéléseket, anyai- és csecsemőhalálozást és nem-kívánt szüléseket (s mindezek társadalmi és ökológiai költségeit) lehet megelőzni. Végeredményben teljes várható élettartamnyi ÜHG kibocsátást és ökolábnyomot előz meg a fogamzásgátlás.

Források:
[4]
https://data.oecd.org/oda/net-oda.htm

[5] https://nefe.kormany.hu/download/7/f5/72000/Hungary%20-%20International%20Development%20Cooperation%20Profile.pdf (5.o)
[6] https://hellenicaid.mfa.gr/en/diethnes-plaisio-kai-anaptyxiaki-politiki/oosa-dac/prosorina-stoikheia-tes-kratikes-anaptuxiakes.html
[7] https://www.dsw.org/en/2020/12/a-deep-dive-into-the-donors-delivering-for-srhr-report/ 

[8] euromapping
[9] https://www.copenhagenconsensus.com/post-2015-consensus/economist 

Hogyan válhat Magyarország legköltséghatékonyabban karbonsemlegessé?

Magyarország ökológiailag a legjobbak közt van[10], de természetesen folyamatosan tovább kell csökkenteni az ország öko- s ezen belül karbonlábnyomát. Az igazi nagy lépés viszont a maradék lábnyomot azonnal nullázni karbonkiegyenlítéssel! A QFPS™ becslései szerint ehhez elég lenne Magyarországnak 10 éven keresztül 0.1%-kal többet adni a nemzetközi fejlesztés keretében, kifejezetten baleset-teherbeesések megelőzésére. Ráadásul így 0.31%-kal éllovasok lehetünk az EU új tagországai közt, megközelítve az EU átlagot. Ezzel évente 10%-kal növekvően, 2030-ra teljesen karbonsemlegessé válna Magyarország, s utána már ingyen karbonsemleges maradna egy várható élettartamig, egészen kb. 2090-ig!

Becslésekről beszélünk, mert karbonsemlegesíteni ígéretekkel (pl. új faültetéssel) nem lehet, csak elvégzett projektek (pl. felnövekedett erdő) kiértékelésekor igazolt kreditekkel. Évről évre ingyen teremt újabb krediteket a baleset-teherbeesések korábbi megelőzése az adott év nem-OECD átlagos ökolábnyoma és más változók szerint.

Ezt az évente kb. félszáz milliárd Ft nemzetközi fejlesztés többletet kb. 3 millió baleset-teherbeesés megelőzésére kell fordítani a UNFPA és más ezzel foglalkozó szervezetekkel együttműködve, ill. erre specializálódó magyar NEFE projektekben. Ilyenek most is folynak Afrikában, ezek QFPS™ kiértékelése máris krediteket teremthet. „Vannak olyan projektek is, amelyek a túlnépesedés ellen próbálnak hatni: a nők karrierlehetőséget és szakmát kapjanak, és életük folyamán képessé váljanak az átgondolt családtervezésre” (Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár).[11]

Forrás: 

[10]  Ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor az emberiség már kilábalt volna az ökológiai válságból
[11] https://pestisracok.hu/a-hungary-helps-program-klimavaltozas-elleni-harcot-is-tamogatja/  

Mi az a karbonkiegyenlítés (carbon offset)?

A karbonsemlegesség nem érhető el kiegyenlítés, azaz karbonkreditek felhasználása nélkül, mert mindig marad tovább már nem csökkenthető ÜHG kibocsátás (legalább pl. az emberek és háziállatok légzése). Karbonkredit 1 tonna ÜHG kibocsátás megelőzésével, csökkentésével, megkötésével keletkezik. Ezt utófinanszírozza az, aki a kreditet karbonkiegyenlítésre felhasználja. Ez nem adomány, szponzorálás vagy pályázati támogatás, ami jövőbeli projektet segít, hanem már elvégzett munka igazolt eredményét használó utófinanszírozás. A credit szó hitelt jelent: a kibocsátással a szennyezőnek tartozása keletkezik kibocsátást megelőző, csökkentő, megkötő projektek előfinanszírozói felé. Ezt a tartozást törleszti a kiegyenlítés. A karbonkiegyenlítés során a pénz a szennyezőktől a tisztítók felé áramlik, így a gazdaság zöldül.

A nonprofit szervezetek a befolyó pénzt úgyis újra klímavédelemre fordítják, de a karbonkiegyenlítőknek nem azt kell kérdezniük, hogy mire fordítják a pénzüket, hanem hogy milyen múltbeli projekekből keletkeztek a kreditek. Ez a karbonkiegyenlítést átláthatóan adminisztráló registry-kben minden kreditnél látható, minden dokumentáció elérhető.

A karbonkiegyenlítést érő kritikák a QFPC™ kreditet nemigen érintik, mert ez teljesen más jellegű. Életciklus-ökolábnyoma minimális, nem terhel át más szektorokba ökolábnyomot (sőtpl. még a hormonális fogamzásgátlók se növelik, hanem éppen hogy csökkentik az élővizek hormonterhelését[12]). Ezzel szemben pl. a megújuló energiáknak nem jelentéktelen az életciklus-ökolábnyomuk (bányászás, építés, természetzavarás, leszerelés stb.). “Az élet piszkos, csak a semmi tiszta.” (Babits Mihály)

Továbbá a QFPC™ végleges kredit. Ezzel szemben pl. az erdőkben vagy talajokban megkötött karbon nem végleges, hanem veszélyeztetett kredit, hiszen erdőtűz, szárazság, kártevők, erózió stb. gyorsan visszajuttathatja a légkörbe.

A fogamzásgátlást nélkülözők segítése humanitárius és emberi jogi kötelesség is, és a jövő generációk iránti legfőbb felelősség. „Mielőtt akárcsak gondolhatnánk is gyerekek nemzésére, azoknak, akik élnek, elő kell készíteniük a helyet ezeknek a gyerekeknek az érkezésére.” (Gandhi)[13] A felelős nemzéshez a párnak sokat kell elmélkednie azon a kérdésen: Igazán szeretne egy gyermek nálunk és most megfoganni?[14] 

A baleset-teherbeesések megelőzése akkor is egész emberéletnyi ÜHG kibocsátást (és ökolábnyomot) előz meg, akkor is a leghatékonyabb klímavédelem, akkor is a QFPS™ standarddal kiszámítható karbonkreditet eredményez, ha nem használják fel ezt az offset lehetőséget.

Forrás:

[12] A terhesség tízszer nagyobb hormonterhelés, mint a fogamzásgátló 

[13]  Őszinte erkölcsi felelősséggel

[14] Igazán szeretne egy gyermek nálunk és most megfoganni? (szöveggyűjtemény)

Mennyi van ebből a “legalacsonyabban lógó gyümölcsből”?

A teherbeesések közel fele baleset a világon, amit a pár nem akart.[15] Európában is 43%[16], de a NEFE a nem-OECD országok felé irányul, tehát a nem-OECD országok átlagos fejenkénti ökolábnyomával ill. karbonlábnyomával, valamint átlagos várható élettartamával lehet számolni. Évente közel százmillió baleset-teherbeesés előzhető meg fogamzásgátlással (és így sok tízmillió abortusz és vetélés is, ami már a humanitárius eredményekhez tartozik).[17] A pontosabb adatokat a QFPS™ rengeteg változó tényezőt, adatbázist, tudományos eredményt figyelembe véve számítja ki évről évre.

A QFPS™ karbonkiegyenlítés mindenképp első, hiszen azonnali és csekély költségű ÜHG kibocsátás (sőt, teljes ökolábnyom) megelőzés. Ehhez képest azok a kibocsátás csökkentések, amikről sok szó esik (erdő, megújulók, takarékosabb technika stb.), drágák, lassúak és óriási az életciklus-ökolábnyomuk. Ez utóbbiakra kényszerülnek azok az országok és cégek, amelyeknek nem jut a jelenleg évente nagyságrendileg kb. negyedmilliárd QFPC™ kreditből.

Egy év százmilliónyi baleset-teherbeesésének megelőzése az első évben ugyan az emberiség (mai) éves kibocsátásának még egy százalékát se előzi meg, viszont egyszeri befektetéssel utána már évről évre ingyen hozza a krediteket kb. 70 éven át. Az erdővédelem ill. telepítés is ilyen, csak azzal ellentétben a QFPC™ nem veszélyeztetett kredit és nem igényel területet (ami sajnos már szűkös erőforrás a Földön). A megújuló energia is hozza a krediteket egyszeri befektetéssel, de élettartama jóval rövidebb, és karbantartása és leszerelése jelentős költség. Elektromos autózásra átállással 1 tonna kibocsátást megelőzni kb. ezerszer (!) drágább, mint fogamzásgátlással.[2]

Feltételezve, hogy tíz év alatt megszűnnek az oktatással és fogamzásgátlási lehetőségekkel megelőzhető baleset-teherbeesések a Földön, és a karbonlábnyomok az ígéretek szerint nullázódnak 2050-ig, akkor összesen nagyságrendileg az emberiség mai egy éves teljes kibocsátásának megfelelő QFPC™ kredit keletkezhet. Ehhez a világnak tíz éven át meg kell tennie ezt az alapvető humanitárius kötelességét a nők és serdülők felé. Ha nem tűnik elég soknak ez az ÜHG kibocsátás megelőzés, akkor még számoljuk hozzá, hogy teljes ökolábnyom megelőzésről van szó. Továbbá vegyük figyelembe, hogy micsoda ökológiai gyógyulás jár együtt a baleset-teherbeesések megszűnésével, a népességrobbanás visszafordulásával, a társadalom lelki-testi egészségének helyreállásával…

Források:
[15] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6055480/
[16] https://europepmc.org/article/MED/33879531
[17] https://www.guttmacher.org/sites/default/files/report_pdf/abortion-worldwide.pdf (53.o)

Néhány szokásos ellenvetés tisztázása

1. A karbonkiegyenlítés másokon és magunkon segítés, nem pedig felelősség-elhárítás.

Akik szembeállítják a karbonkiegyenlítést a csökkentéssel, azok nincsenek tisztában a klímavészhelyzettel. Mindent meg kell tenni, és még az is kevés. Senki nem halogathatja humanitárius kötelességét, a fogamzásgátlás nélkülözők támogatását arra hivatkozva, hogy már csökkentett valamicskét a fogyasztásán. Azonnal nullára kell csökkenteni a karbonlábnyomot, sőt az egész ökolábnyomot, ha arra lehetőség van. Márpedig most még van rá lehetőség. Reméljük pár év múlva már nem is lesznek baleset-teherbeesések. De most még a kínkeserves, lassú, drága, aprócska, gyakran képmutató fogyasztáscsökkentésekre (amelyeknek kártékony mellékhatásai esetleg csak sok év múlva derülnek ki) hivatkozva a fogamzásgátlás segítését elmulasztani: ez a felelősség-elhárítás.

Pl. ha nekem is fogyókúráznom kell, de lassan haladok, akkor nem a saját felelősségemet hárítom el más jótetteimmel. A magam egészségtelen túlsúlyát ugyan nem csökkentem, de a Föld terheit nagyon is, amikor egy sikeresebb fogyókúrázót megjutalmazok az elért egészségesebb súlyáért, ösztönözve másokat is a fogyókúrára.
A fogamzásgátlás win-win game, mindenki jól jár vele. Ezt sajnos nehezen értik az ellenségképben, szembenállásban gondolkodók. Végre egy terület, ahol a szegények java a gazdagoknak is fontos lehet.

Autonómia és méltóság kérdése, hogy egy nő megtervezhesse gyermekei számát és születésük időpontját. A fogamzásgátlás segítése emberi jogi és humanitárius kötelezettség a nők iránt, és felelősség a jövő generációk iránt, akiknek egészsége és élete függ tőle![18] Ha valaki nem akarja karbonkiegyenlítésre használni, akkor is meg kell tennie. Olyasmiket állítani, hogy még a mainál is több embert el tudna tartani a Földa bioszféra komplexitását semmibevevő tudománytalan, önhitt felelőtlenség és a jövő generációk nyomorúságra ítélése.[19]   

Forrás:

[18]  why-protecting-child-health-means-ending-population-growth 

[19]  Ki szeretne világnyomorba süllyedni?

2. A fogamzásgátlás lehetőségeinek támogatása semmiképpen nem beleszólás mások termékenységi döntéseibe, hiszen a párok által nem kívánt baleset-teherbeesések megelőzéséről szól.

Ellenkezőleg, elősegíti, hogy a szegény nők százmilliói dönthessenek a termékenységükről.
„A népességnövekedés megoldása a fiatal nők szabadságjogainak bővítésén múlik, akiket legsúlyosabban érint a túl gyakori gyerekszülés és -nevelés. A fiatal nők sok társadalomban utódtermelő gépekké vannak lefokozva.” (Amartya Sen indiai közgazdász, Nobel díj 1998)[20]

A mérhető eredményhez nem kell beavatkozni a szegény országok fertilitásába. A kis ökolábnyomot az egész várható élettartammal szorozva látszik a baleset-teherbeesések megelőzésének óriási jelentősége. Hasonlóan az erdőültetéshez, amely évtizedeken át egyre több karbont köt meg (csak ez nagyon veszélyeztetett, erdőtűzben, száradásban, kártevőktől stb. könnyen elpusztuló megkötés, ezért csak szigorú regisztrációval és évszázados kötelezettségvállalással hiteles), az egyszeri baleset-teherbeesés megelőzés is évtizedeken át évente újabb karbonkrediteket jelent (ez viszont garantált, csak a mértéke változhat az adott év átlagos karbonlábnyoma szerint).
Természetesen mindkét esetben csak a már elmúlt évek igazolt karbonmegkötése használható fel karbonkiegyenlítésre. Az az elterjedt szokás, hogy az erdőültetéskor a következő tíz-húsz év becsült karbonmegkötését egyből eladják, egyszerűen szélhámosság, felhasználása pedig zöldrefestés.[21]

Forrás:

[20] A fejlődés mint szabadság
[21] https://greenfo.hu/hir/eleg-e-az-erdo/ 

3. A jómódúak fogyaszthatnak, ahogy akarnak, mert pénzzel kiegyenlíthetik?

Ez méltatlan megjegyzés azok felé, akik a legnagyobb jót teszik, amikor a humanitárius katasztrófát okozó tabut megtörve a fogamzásgátlás emberi jogát (ENSZ, 1968)[22] segítik. De nem fogyaszthatnak, ahogy akarnak, mert a QFPS™ egy szűkös lehetőség. Elég lehet egy ilyen kis országnak, mint Magyarország, de a világ jómódú népességéből csak 2-3%-nyi átlagembernek (vagy csupán párszáz milliárdosnak) jut belőle évente.[1] A szűkös kínálat emeli az árakat, így egyre drágább a fogyasztás karbonkiegyenlítése. Ugyanakkor ez javítja leggyorsabban a világhelyzetet és áramoltatja a pénzt a szennyezőktől a tisztítók felé. Aki tehát a fogamzásgátlás segítésével karbonkiegyenlítést hangsúlyozza saját maga, cége, szervezete karbonsemlegesítésében, az a sürgősebb, humánusabb és hatékonyabb klímavédelmet veszi előre.

Időben is szűkös a kínálat, hiszen már a Kairói Akcióprogram[23], amit 1994-ben 179 ország írt alá, célul tűzte ki a fogamzásgátlás elérhetővé tételét mindenki számára 2014-ig[24], a Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG5b) 2015-ig[25], amikor is az SDG-k még duplán ráerősítettek: az egészségnél is (3.7 alcél) és a nők egyenlőségénél is (5.6 alcél).[26] A nők fölerősödésével (jogok, oktatás, munkalehetőségek, gyerekházasságok tiltása stb.) az általuk kívánt gyermekszám szerte a világon várhatóan süllyed[27], a fogamzásgátlás  remélhetőleg tovább terjed, így egyre kevesebb lesz a megelőzendő baleset-teherbeesés.

Források:
[22] International Conference on Human Rights (Tehran, 1968)

[23]  A BOCS fordításában magyarul 
[24] https://www.measureevaluation.org/resources/training/capacity-building-resources/m-e-of-family-planning-programs/readings-and-exercises/UNFPA_Healthy%20Expectations.pdf
[25] https://www.who.int/topics/millennium_development_goals/maternal_health/en/
[26] https://www.un.org/development/desa/disabilities/envision2030-goal3.html
[27] https://data.worldbank.org/indicator/SE.ADT.LITR.FE.ZS 

4. Mi jelentősége van a népességrobbanás lassulásának, amikor szinte jelentéktelen azoknak a fejenkénti ökolábnyoma, akik népességrobbannak?

Évtizedek óta döbbenetesen tartja magát egyfajta “zöld” szemellenző (pontosabban szív-ellenző) a szegények kis ökolábnyomának hangsúlyozásában. Az ilyen ellenvetéseket inkább a gazdagok iránti düh motiválja, mint a szegények iránti szolidaritás. Az utóbbi a fogamzásgátlás támogatásának fő motivációja.

– Az éretlen zöldeknek jó hír százmilliók nyomora, mivel az nem terheli túl a Földet?
– A szegények egyáltalán nem büszkék a kicsi ökológiai lábnyomukra, minden erejükkel igyekszenek inkább magasabb életszínvonal felé.

– Az emberiség környezetterhelésének növekedését épp a szegények milliárdjai jelentik, akik igyekszenek anyagilag följebb emelkedni. Ki hibáztathatja őket? Azok a “zöldek” biztos nem, akik nem segítették a fogamzásgátlást nélkülözők százmillióit, hogy ne szülessen naponta kb. 100000 olyan gyermek, akit szülei nem akartak.[28]

Forrás:
[28] https://www.guttmacher.org/sites/default/files/report_pdf/abortion-worldwide.pdf

5. Mekkora a klímavédelmi jelentősége a kis karbonlábnyomú országokban a népességrobbanás lassulásának?

Egyrészt baleset-teherbeesések egyáltalán nem csak a kis lábnyomú országokban történnek. A szegényebb (nem-OECD) országok átlagos fejenkénti karbonlábnyoma (t/fő/év) jelenleg kb. akkora, mint Magyarországé.[29][30][31]

Másrészt a kis karbonlábnyomok megtévesztőek, ha a számítások nem veszik figyelembe a legalapvetőbb kibocsátást, a légzést. Az emberi lélegzés évente és fejenként kb. 0.35 tonna CO2-t bocsát a légkörbe.[32] Ez régen a bioszféra természetes működésének része volt, de az antropocén korszakban ez az egyensúly már nem áll fenn: az emlősök össztömege négyszeresére robbant, a növényeké feleződött, a CO2 nyelők (tengerek, talajok, erdők stb.) túlterhelődtek. Így ma már az emberek lélegzése is növeli a klímát megbolondító ÜHG többletet. Ez egyáltalán nem elhanyagolható mennyiség: ma 2-3-szor annyi kibocsátás, mint a teljes légiközlekedés.[32][33][34]
S akkor még nem is beszéltünk az emberi létszámnál is gyorsabban robbanó háziállat állomány légzésének növekvő CO2 kibocsátásáról, ami két-háromszorosa is lehet az emberi légzésnek.
A létből kiszorított vadvilág légzésének kibocsátása ugyan csökken, de ez egyrészt sokkal kevesebb,[35] másrészt az élővilágot kipusztítani, háziállat-csordákra cserélni az emberiség öngyilkossága.

De vajon a világ óriási háziállat-állományának légzése nem a húsevő gazdag országokhoz tartozik?
Ellenkezőleg, épp a népességrobbanó országokban növeli meg jelentősen a kicsinek látszó CO2 lábnyomot. Pl. Etiópia a világ népességének kb. 1.5%-a,[36] de az állatállománya kb. duplája, 3%-a a világ marha, kecske, juh, ló állományának (s nem exportra tartják).[37] Fejenkénti CO2 kibocsátása ugyan csak 0.1 tonna/fő/év a Világbank adatbázisában, de ugyanott láthatjuk, hogy a teljes ÜHG (CO2e) kibocsátása ennek húszszorosa (2012-es adatok).[38] Ha hozzátesszük a légzést, máris 2.35 t/fő/év, s a háziállat állomány légzésével már több mint három tonna (csupán világátlag állománnyal számolva).[39] Tehát egy magyar karbonlábnyom kiegyenlítéséhez nem 140 etiópiai baleset-teherbeesés megelőzés kell (amennyi a hiányos CO2 lábnyomból következne), hanem csak max. 8.

A baleset-teherbeesések megelőzése tehát épp a látszólag kis karbonlábnyomú országokban akár egy nagyságrenddel több CO2 kibocsátást előzhet meg, mint amennyit a légzést figyelmen kívül hagyó karbonlábnyom számítások mutatnak. A globális kibocsátás pl. a légzés figyelmen kívül hagyása miatt jóval több az országok jelentéseinek összegénél.[40]

Források:
[29] https://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.GHGT.KT.CE?locations=OE-1W
[30] https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL?locations=OE-1W
[31] https://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.GHGT.KT.CE?locations=HU-1W
[32] https://www.sciencefocus.com/planet-earth/how-much-does-human-breathing-contribute-to-climate-change/
[33] https://ourworldindata.org/co2-emissions-from-aviation
[34] https://www.nature.com/articles/s41598-018-27631-7
[35] https://g7.hu/elet/20181228/az-ember-annyira-leuralta-az-emlosoket-hogy-a-biomasszajuk-96-szazaleka-tolunk-fugg/
[36] https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL?locations=ET-1W
[37] http://www.geopolitika.hu/hu/hatter/afrika/
[38] https://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.CO2E.PC?locations=ET
[39] https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/allamigondoskodas.pdf 

[40]  a mismatch of ~5.5 GtCO2 yr−1 exists

6. A szegények ökolábnyoma nem növekszik?

A szegények ökolábnyoma nem növekszik? | BOCS.EUEllenkezőleg, a jómódúak öko-terhe csökken, a szegényeké nő.[29][41] Az emberiség fejenkénti ökolábnyoma fél évszázada nem nőtt,[42] tehát szinte kizárólag a népességrobbanás terheli túl a Földet. (A ökolábnyom túlterhelődés kb. fél évszázada kezdődött.)

A szegények ökolábnyoma nem növekszik? | BOCS.EU– Magyarország ökolábnyoma az emberiség ökolábnyomának 4.4 ezreléke volt 1980-ban[41] (a népesség arányának 1.83-szorosa),[42]
– 2016-ban már a fele ennyi sincs, csak 1.8 ezrelék[41] (az 1980 óta csökkent népesség aránynak is csak az 1.38-szorosa),[42]
– ami mutatja, hogy nem csak a népesség arány csökkent, hanem a magyar fejenkénti ökolábnyom is: 4.9/2.1 gha ökolábnyom/biokapacitás arányról, ami 2.33-szoros túlterheltséget jelentett, 3.7/2.6-os arányra, 1.42-szeres túlterheltségre, ami bőven a világátlag alatt van.[41]

A szegények ökolábnyoma nem növekszik? | BOCS.EU

– Az OECD országok 1980-ban 46%-át adták az emberiség ökolábnyomának[29][41] (18% népességgel, azaz az ökolábnyomuk a népesség arány 2.56-szorosa volt),
– 2016-ban viszont már csak 34%-át adták az OECD országok az emberiség ökolábnyomának[29][41] (17% népességgel, ami azért nem kevesebb, mert több ország OECD tag lett közben), ami a népesség aránynak már csak 2.00-szorosa.

A szegények ökolábnyoma nem növekszik? | BOCS.EU

Az OECD országok 1980-ban 6.7/3.5 gha ökolábnyom/biokapacitás aránnyal 1.91-szeresen terhelték túl a saját területüket – szemben a globális 1.17-szeres túlterheltséggel,[41]
– 2016-ra viszont az OECD ökolábnyoma is jelentősen csökkent, 5.4/2.7 gha aránya, azaz 2.00-szoros túlterhelése már alig haladja meg a globálisan 1.68-szorosra nőtt túlterheltséget.[41]

Források:
[41] https://data.footprintnetwork.org/#/
[42] https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL?locations=1W-HU

7. Miben hiányos a fenntartható fejlődés elterjedt definíciója?

A fenntartható fejlődés a jelen szükségleteit úgy elégíti ki és a jövő generációt olyan gondosan, lassan nemzi a Földre, hogy nem veszélyezteti a jövő generációk szükségleteinek kielégítését.

E kiegészítés nélkül a Brundtland-definíció elavult. A jövő generációk születésének üteme ugyanis nem egy befolyásolhatatlan sorscsapás, hanem a fenntartható fejlődés legmeghatározóbb tennivalója. A ma élők felelősek azért, hogy erőltetett ütemben, robbanásszerűen, gyakran szándéktalanul rángatják le a jövő generációkat a Földre, vagy felkészülten, tudatosan, a népességszámot fenntartható szintre csökkentve.

A humánusak felelős nemzést (s annak feltételét, fogamzásgátlási lehetőségeket) akarnak, minőségi életet a jövendő gyermekeknek. A humániások szaporodást akarnak, nem törődve a jövendő gyerekekre váró sorssal. „A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket.” (Condorcet)

Akiket szüleik nem akartak, emiatt szinte mind egész életükben pszichés sérüléseket hordoznak. Nyomorúságukat és a fogamzásgátlás életmentő fontosságát nem kérdőjelezheti meg néhány sikeres örökbefogadás. Pl. a világhelyzetnél sokkal jobb állapotban lévő Magyarországon is az állami gondozottaknak csak tizede örökbeadható. S sajnos az örökbeadhatók nagy része is, a 3 évesnél idősebbek és a fogyatékosok nemigen kellenek senkinek.[43] Erkölcsi alaptétel, hogy a nemzésnél legelsősorban a jövendő gyermek érdekét kell szem előtt tartani. A felelős nemzéshez elengedhetetlen a fogamzásgátlás joga, tudása, sokféle eszköze.

Forrás:

[43] Az örökbefogadás helyzete

8. Szabad-e a népesedésnek kiemelt jelentőséget tulajdonítani?

Az emberiség környezeti terhelése = népesség x fogyasztás x technika (ez az IPAT képlet). Vajon a fogyasztás és a népesedés ugyanúgy befolyásolja a szorzatot, a Föld terhelését?

Ez az elterjedt ellenvetés először is egy döbbenetes hiányosságot igyekszik leplezni. Nem hogy a kiemelt jelentőség fenyegetne, ellenkezőleg, a népesedés egyre inkább tabuvá vált az utóbbi évtizedekben a zöldmozgalmakban is. Pl. a Greenfo zöld híroldal két évtizedének több mint másfélszázezer (köztük számos nemzetközi) anyaga közt nem hogy százalékokban, de még ezrelékekben se mérhető a találatok aránya, ha a túlnépesedés, fogamzásgátlás, családtervezés stb. szavakra keresünk. Ezeknek a találatoknak is nagy része BOCS anyag.

Az IPAT képletben a népesség és a fogyasztás szorzó tényezőit egyformán fontosnak tekinteni kb. olyan, mintha valakinek mindegy lenne, hogy fogyókúrával csökkenti a testsúlyát, vagy a karja leamputálásával. Szabad, hogy a “zöldeknek” mindegy legyen (ha ugyanakkora az ökológiai teher), hogy 9-11 milliárd ember nyomorog és pusztít el mindent, vagy a fogamzásgátlással elérhető kevés milliárd él minőségi életet és hagy életteret az élővilágnak is?

9. De ahol a népességrobbanás enyhül vagy akár vissza is fordul, ott a felszabaduló erőforrásoktól megnő a fogyasztás?

Valóban egyre többet fogyaszthatnak a szegények a népesedési bónusz időszakában, amikor nagy létszámú korosztályok lépnek a munkaerőpiacra és kevés gyermeket nevelnek. (Persze csak akkor, ha az oktatás lépést tud tartani a népességrobbanással és így el tudnak helyezkedni. Ezáltal válik a népesedési bónusz népesedési osztalékká. Különben csak a munkanélküliség nő.) Pl. Kína utóbbi negyedszázada ezt mutatja.
Viszont a fejlettebb országok példája mutatja, hogy a népesség növekedés lelassulása ill. akár népességfogyás mellett is a fejenkénti ökolábnyom is tud csökkenni.

A nagy népesség kis lábnyommal szegénység-csapdában van, társadalmi összeomlás fenyegeti (ld. Ruanda). A kis népesség nagy lábnyommal viszont gyorsan tudja csökkenteni a fogyasztását szűkösség esetén, nyomorba süllyedés nélkül. A népesedés folyadék-szerűen viselkedik (nem nyomható össze, hirtelen csökkentése csak katasztrófálisan lehetséges), a fogyasztás gáz-szerűen (azaz szükség esetén gyorsan összenyomható, csökkenthető).
Thaiföld és a Fülöp-szigetek összehasonlítása mutatja, hogy népességrobbanás szegénység-csapdába zárja a társadalmakat, míg a népességrobbanás lelassulása még a fogyasztás átmeneti növekedése mellett is esélyt teremt a válsághoz alkalmazkodásra.
Thaiföld egy főre jutó eltartóképessége 1960-tól 1990-ig 40 %-kal zuhant (1.7 gha-ról 1.0-ra) a népességrobbanás miatt, azóta viszont picit már emelkedett is, 1.2 globális hektárra.[41]
Ezzel szemben a Fülöp-szigetek egy főre jutó eltartóképessége az 1960-as 1.0 gha-ról mára a felére, 0.5-ra süllyedt és tovább csökken a népességrobbanás miatt.[41] Már rájuk zárult a szegénység csapda: nincs annyi eltartóképessége az országuknak, hogy ekkora népességgel esélyük lehessen fölemelkedni.
Thaiföld óriási hátrányból elképesztően beelőzött: fejenkénti GDP-je 1960-ban fele akkora volt, mint a Fülöp-szigeteké, ma pedig több mint dupla akkora! Mindkét ország több mint kétszeresen túlterheli a területét, de Thaiföldnek a kétszer olyan magas szintről és a lefékezett népességrobbanásával van esélye fenntarthatóvá válni.
A két ország lakosságszáma kb. egyforma volt 1960-ban. Azóta Thaiföldé két és félszeresre duzzadt, de már alig nő (évi 0.25 %-kal), viszont a Fülöp-szigeteké már majdnem négyszeresére robbant és még mindig robban (évi 1.52 %-kal, hatszoros sebességgel).[41]

 

További információk:
https://bocs.eu/gyik
https://bocs.eu/thaifold-a-szegenysegbol-valo-kiemelkedes-kulcsa-a-fogamzasgatlas-elerhetosege

Székesfehérvár, 2021. ápr. 22. Föld Napján

Gyula I. Simonyi
elnök
BOCS Civilizációtervezés Alapítvány
www.bocs.eu | https://www.facebook.com/bocs.alapitvany.5

A globális válságra felkészítés 1975 óta (Környezetvédelmi Lexikon, 1993, 2002)
A BOCS az ECEN.org, IFOR.org, ASTRA org pl, Inspire-partnership.org, European Population Alliance magyar tagja, az MTA Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete (MÖTE) kitüntetettje, az 1997 Béke Nobel-díjas ICBL első kelet-európai tagja (1995-től).


A javaslat rövid bemutatása a HuPCC konferencián a „QFPC™: új szuperhatékony klímavédelem lehetőség, a teljes ökológiai teher csökkentésével és számos jótékony társadalmi hatással” c. előadásban:


A javaslatot támogatók közül azok nevei, akik saját magukat is karbonsemlegesítik:

* kötelező mező


 

A téma iránt érdeklődőknek ajánljuk Sir David Attenborough 2009-es filmjét (Hány embert bír el a Föld?) a BOCS magyar feliratozásával, egy a népesedés nagyságrendjeit szemléltető 6 perces videót, és egy negyedórásat Thaiföld sikertörténetéről a fogamzásgátlás segítségével.

David Attenborough – Hány embert bír el a Föld? – teljes film

Világszegénység, bevándorlás és rágógumi golyók