A kis karbonlábnyomok megtévesztőek, ha a számítások nem veszik figyelembe a legalapvetőbb kibocsátást, a légzést. Az emberi lélegzés évente és fejenként kb. 0.35 tonna CO2-t bocsát a légkörbe.[32] Ez régen a bioszféra természetes működésének része volt, de az antropocén korszakban[45] ez az egyensúly már nem áll fenn: az emlősök össztömege többszörösére robbant, a növényeké lecsökkent, a CO2 nyelők (tengerek, talajok, erdők stb.) túlterhelődtek. Így ma már az emberek lélegzése is növeli a klímát megbolondító ÜHG többletet. Ez egyáltalán nem elhanyagolható mennyiség: ma 2-3-szor annyi kibocsátás, mint a teljes légiközlekedés.[32][33][34]
S akkor még nem is beszéltünk az emberi létszámnál is gyorsabban robbanó háziállat állomány légzésének növekvő CO2 kibocsátásáról, ami az emberi légzésnél is több.
A létből kiszorított vadvilág légzésének kibocsátása ugyan csökken, de ez egyrészt sokkal kevesebb,[35] másrészt az élővilágot kipusztítani, háziállat-csordákra cserélni az emberiség öngyilkossága.
Akiknek szokatlan, hogy egy korábban egyensúlyi körfolyamat tényezőit a pontosság kedvéért kibocsátásként és elnyelésként külön számoljuk, gondoljanak analógiaként egy kádra, amelyben a víz jelképezi a légköri CO2-t. Az antropocén kor előtt egy csap (vadvilág légzés CO2 kibocsátása) és egy lefolyó (CO2 nyelő növényzet stb.) kb. egyensúlyban volt, nem fenyegetett a kád kiöntése (a CO2 szint emelkedése a légkörben). Mára viszont a vízszint (azaz az általa szimbolizált CO2 szint) emelkedés számításához számos tényezőt kell figyelembe venni:
Nem számolható jól a CO2 szint emelkedése a légkörbe, ha valamelyik jelentős tényezőt (pl. az emberi és háziállat légzést) figyelmen kívül hagyjuk. Az új generációs karbonlábnyom kalkulátorok már beleszámolják.[46] Valójában a fosszilis energiahasználat nem csak a légkör CO2e szintjeit emelte meg, hanem az ember és háziállat össztömegébe is beépült. Hiszen fosszilis energiát eszik – ráadásul a gépesített, kemizált, öntözött mezőgazdaság se bírja sokáig a talajpusztulás, klímamegbolondulás, víz szűkösség stb. miatt. Ez a légzés CO2 kibocsátás történelmi mértékét többszörösére növelte.
A karbonlábnyomból nem maradhat ki a légzés
A karbonkibocsátással és karbonciklussal foglalkozó tanulmányok rendre figyelmen kívül hagyják az emberek és állatok légzését.[1] Pedig ha az egyik oldalon számba veszünk minden elnyelőt, akkor a másik oldalon számba kell vennünk minden kibocsátást. És ezekbe bizony a légzés is beleszámít. Ráadásul a mértéke sem elhanyagolható.
Egy, a Fenntartható Fejlődési Célok kontextusában készült 2019-es ENSZ-tanulmány igyekszik vizuálisan ábrázolni a különböző forrásokból származó kibocsátásokat, illetve az elnyelőket.[2]
A vizsgált időszakban (2008-2017) szinte mindegyik tényező esetén viszonylag tág becsléseket adnak. Egyedül a légkör széndioxid-koncentrációjának éves növekedése esetén láthatunk pontos értéket (+17,3 Gt/év).
Az ábra alapján a légzésből fakadó kibocsátást egy egyszerű egyenlettel ki tudjuk számolni. Az egyenlet egyik oldalán szerepel a fosszilis kibocsátás, a földhasználatból fakadó kibocsátás, valamint a légzés. (Mely utóbbi egyelőre teljesen ismeretlen). A másik oldalon pedig a bioszféra és az óceánok elnyelőképessége, illetve az éves növekmény. (17,3 Gt/év)
Egyenletünk tehát a következőképpen néz ki:
Fosszilis + Földhasználat + Légzés = Bioszféra + Óceánok + Növekmény
Ezek után már csupán annyi a kérdés, hogy a megadott határokon belül mely értékekkel operáljunk.
Minimum értékek
A Világbanki adatok alapján az időszak utolsó évében (2017) évente 33 Gt volt a fosszilis energiahordozók felhasználásából fakadó kibocsátás,[3] ami itt a minimumnak felel meg. Van tehát egy biztos pontunk, ezért a továbbiakban ezt az értéket fogjuk alapul venni.
A következetesség érdekében mindkét oldalon vagy a minimumértékeket, vagy a középértéket, vagy a maximumértékeket fogjuk venni. Vagyis a földhasználat esetén 3 Gt-nak fogunk számolni.
Ha mindkét oldalon mindegyik értékből a minimumot vennénk, akkor a következőképpen nézne ki az egyenletünk:
33 Gt + 3 Gt + x = 9 Gt + 7 Gt + 17,3 Gt
Ebben az esetben viszont x értéke -2,7 Gt-ra jönne ki, ami nyilvánvalóan abszurdum.
Minimum értékek és középértékek
A következő lehetőség, hogy az egyenlet jobb oldalán a tanulmányban megadott középértékekkel számolunk. Így az alábbi nézne ki az egyenlet:
33 Gt + 3 Gt + x = 12 Gt + 9 Gt + 17,3 Gt
Ebben az esetben x értéke 2,3 Gt lenne. Ez elméletben elképzelhető lenne, ugyanakkor tudjuk, hogy az embereiség légzése már önmagába több ennél. Egy ember ugyanis naponta kb. 1 kg szén-dioxidot lélegzik ki, ami évente 0,35 tonnára jön ki.[4] Szintén a Világbank adatai alapján 2017-ben az emberiség létszáma 7,5 milliárd volt.[5] Az emberiség légzése tehát abban az évben kb. 2,6 Gt-val növelte a kibocsátott széndioxid mértékét.
Minimum- és maximum értékek
Marad tehát az a megoldás, hogy az egyenlet bal oldalán következetesen a minimumértékeket vesszük, a jobb oldalán pedig a maximumértékeket. Ennek megfelelően így fog kinézni az egyenletünk:
33 Gt + 3 Gt + x = 14 Gt + 11 Gt + 17,3 Gt
Ennek alapján az x 6,3 Gt-ra jönne ki, vagyis az emberi és állati légzés együtt. Minthogy az emberi légzés 2,6 Gt volt, így az állati légzésre 3,7 Gt marad.
Egyéb megközelítések
Ugyanakkor tudjuk, hogy a haszonállatok össztömege 10:6 arányban viszonyul az emberiség össztömegéhez,[6][7][8] és hogy tömegarányosan a sertések és szarvasmarhák hasonló a légzésből fakadó kibocsátása.[9] Ezért a háziállatok légzése inkább 4,5 Gt-ra jön ki évente. Sőt, a madarak légzéséből fakadó kibocsátás tömegarányosan majdnem egy nagyságrenddel nagyobb, mint az embereké.[10] Ezért a teljes érték valószínűleg még nagyobb.
Mindez egybevág azzal, hogy a friss adatok szerint 2018-ról 2019-re 2,5 ppm-mel nőtt a légköri szén-dioxid-koncentráció,[11] ami kb. 19,5 Gt teljes növekményt jelent (saját számítás).
Ez alapján az emberi és állati légzés együtt akár 8,3 gigatonnát is kitehet. Ami pedig úgy oszlana meg, hogy az emberekre 2,7 Gt jut, háziállataikra pedig akár 5,6 Gt. Ha ezeket az értékeket visszaosztjuk egy emberre, akkor a következő értékek jönnek ki 0,35 Gt/fő/év az emberek-, ill. 0,73 Gt/fő per év háziállataik esetén. Utóbbit lefelé kerekítve is a kettő együtt kitesz egy tonnát fejenként. Ez teljességgel ki szokott maradni a karbonlábnyom-számításokból, pedig figyelembe vétele indokolt, és nem egy elhanyagolható érték. Ezért mi külön számolunk vele.
De vajon a világ óriási háziállat-állományának légzése nem a húsevő gazdag országokhoz tartozik?
Ellenkezőleg, épp a népességrobbanó országokban növeli meg jelentősen a kicsinek látszó CO2 lábnyomot. Pl. Etiópia a világ népességének kb. 1.5%-a,[36] de az állatállománya kb. duplája, 3%-a a világ marha, kecske, juh, ló állományának (s nem exportra tartják).[37] Fejenkénti CO2 kibocsátása ugyan csak 0.149 tonna/fő/év a Világbank adatbázisában, de ugyanott láthatjuk, hogy a teljes ÜHG (CO2e) kibocsátása (172,23 millió t / 109,2 millió fő = 1,577 t/fő/év) ennek több mint tízszerese (2018-asok a legfrissebb adatok).[38] Ha hozzátesszük a légzést, máris majdnem 2 t/fő/év, s a háziállat állomány légzésével már több mint két és fél tonna (csupán világátlag állománnyal számolva).[39] Tehát egy magyar karbonlábnyom kiegyenlítéséhez nem kb. 42 etiópiai nem-kívánt szülés elkerülése kell (amennyi a hiányos CO2 lábnyomból következne), hanem csak max. 3.
A baleset-teherbeesések megelőzése tehát épp a látszólag kis karbonlábnyomú országokban akár egy nagyságrenddel több CO2 kibocsátást előzhet meg, mint amennyit a légzést figyelmen kívül hagyó karbonlábnyom számítások mutatnak. A globális kibocsátás pl. a légzés figyelmen kívül hagyása miatt jóval több az országok jelentéseinek összegénél.[40]
Simonyi, Gyula I.
Kántor Sztella Nóra
Források:
[1] https://www.nature.com/articles/s41598-018-27631-7
[2] https://www.un.org/esa/forests/wp-content/uploads/2019/03/UNFF14-BkgdStudy-SDG13-March2019.pdf
[3] https://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.CO2E.KT
[4] https://www.sciencefocus.com/planet-earth/how-much-does-human-breathing-contribute-to-climate-change/
[5] https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL
[6] https://www.vox.com/science-and-health/2018/5/29/17386112/all-life-on-earth-chart-weight-plants-animals-pnas
[7] https://bionumbers.hms.harvard.edu/bionumber.aspx?id=111482
[8] https://en.wikipedia.org/wiki/Human_body_weight
[9] https://www.researchgate.net/publication/228346305_Relationship_between_carbon_dioxide_production_and_performance_in_cattle_and_pigs
[10] https://www.climate.gov/news-features/understanding-climate/climate-change-atmospheric-carbon-dioxide
[11] https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0032579119423031
[32] https://www.sciencefocus.com/planet-earth/how-much-does-human-breathing-contribute-to-climate-change/
[33] https://ourworldindata.org/co2-emissions-from-aviation
[34] https://www.nature.com/articles/s41598-018-27631-7
[35] https://g7.hu/elet/20181228/az-ember-annyira-leuralta-az-emlosoket-hogy-a-biomasszajuk-96-szazaleka-tolunk-fugg/
[36] https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL?locations=ET-1W
[37] http://www.geopolitika.hu/hu/hatter/afrika/
[38] https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL?locations=OE-1W-ET
https://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.GHGT.KT.CE?locations=OE-1W-ET
https://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.CO2E.PC?locations=ET
[39] https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/allamigondoskodas.pdf
[40] a mismatch of ~5.5 GtCO2 yr−1 exists
[45] A hatodik nagy kihalás a földi élet történetében
[46] Karbonlábnyom kalkulátor
"Igazán szeretne egy gyermek nálunk és most megfoganni?" - teszi a BOCS szöveggyűjteményének címe…
Zsugori, csaló szülőként élvezzük a légkondi hűvösét, de az árának csak töredékét fizetjük meg, a…
30 éve, az 1994-es kairói Nemzetközi Népesedési és Fejlesztési Konferencia (ICPD) óta nem volt jelentős…
„ Egy hadseregnek, mint a rákos sejtnek, egyik fő biológiai jellemzője, hogy állandóan növekednie kell,…
Az eddig megjelent hazai szexuálpedagógiai szakirodalomi visszatekintésekben a 2005-től jelentek meg összefoglaló írások e témáról,…
Napjainkban egyre növekszik azon országok száma, ahol az életvégi döntések közül az asszisztált öngyilkosság és…
