Hírek

A népességnövekedés veszélyes mítosz?

A népességnövekedés veszélyes mítosz? Hogyan vezetnek minket félre a milliárdosok? Valójában Musk és Bezos csak egy olyan gondolatvírust visszhangoznak, amely a bibliai vallások és a háborúskodás kezdete óta megfertőzte az emberiség nagy részét…

Elon Musk, tizenegy gyermek apja úgy véli, hogy a népességfogyás válságot jelent, és a világnak több babára van szüksége – különösen az ő DNS-ével rendelkezőkre -, különben válság lesz. Nemrég például kijelentette: „Az alacsony születésszám miatti népességösszeomlás sokkal nagyobb veszélyt jelent a civilizációra, mint a globális felmelegedés”.

A milliárdos Jeff Bezos visszhangozta ezt a gondolatot, azt a tévhitet hirdetve, hogy a több ember „több Einsteint” jelent.

„Szeretném, ha, tudod, egy trillió ember élne a Naprendszerben. Ha lenne egy trillió emberünk, akkor bármikor lenne ezer Mozart és ezer Einstein… A naprendszerünk tele lenne élettel, intelligenciával és energiával.”

Tény azonban, hogy a hatalmas népességű országokban általában több a nyomornegyedlakó, mint a tudós vagy a zenész. Az ilyen rendkívüli embereknek csak akkor van idejük kibontakoztatni a tehetségüket, ha az emberek széleskörű jólétben élnek, így van idő arra, hogy kialakuljon egy kreatív középosztály.

Ez a szó szerint rákkeltő elképzelés – miszerint a folyamatos népességnövekedés jó dolog – bő 2000 éve él velünk, és bár vitathatatlanul hozzájárult a modern civilizáció néhány pozitív aspektusához, ugyanakkor romokban hagyta a világunkat.

Ennek ellenére ez a katolikus egyház, az ortodox zsidók és hinduk egy kis része, valamint az iszlám jelentős része hivatalos tanítása. A Biblia vallásai, pl. a kereszténység és az iszlám, folyamatosan igyekeznek szaporítani híveiket, ami az elsődleges eszköz politikai és gazdasági hatalmuk és befolyásuk növelésére.

Szorosan a térítés mögött, hogy elérjék ezt a „nagyobb hadsereget”, ott van az a tanítás, hogy a családoknak kötelességük, hogy minél nagyobbak legyenek, a „konzervatív ideális nőket” a törzsanyák státuszába taszítva. Mezítláb és terhes. Csak konyha és hálószoba.

Ennek az ideológiának az eredete a háborúskodás legkorábbi korszakaira nyúlik vissza, amikor családok, törzsek, helyi báróságok vagy nemzetállamok indultak háborúba. A legnagyobb tényező, amely meghatározta, hogy ki nyeri a csatát, az volt, hogy melyik félnek volt a legnagyobb hadserege. A születésszabályozás elleni agresszív fellépés és a termékenység szorgalmazása pedig remek módja annak, hogy növeld a hadsereged méretét.
Tehát valójában Musk és Bezos csak egy olyan gondolati vírust visszhangoznak, amely a bibliai vallások és a háborúskodás kezdete óta megfertőzte az emberiség nagy részét.

De az emberi népesség folyamatos növekedésének ideje már majdnem véget ért, és a milliárdos különcöket leszámítva a népesség a világ számos részén csökkenőben van. Itt az Egyesült Államokban is népességcsökkenésnek lehetünk tanúi, ha nem lenne a legális és egyéb bevándorlás.

A katolicizmusból, az iszlámból, a biblikus kereszténységből és az őrült közgazdaságtanból merítve konzervatív hitvallássá vált, hogy ez a népességcsökkenés rossz dolog. A legnagyobb hadsereg, meg minden.

Úgy tűnik, hogy a mainstream médiát is úgy ragadta meg, mintha ez lenne a hagyományos bölcsesség. Nagyon ritkán látni olyan tudósítást a népességcsökkenésről, amely nem kudarcként vagy katasztrófaként pozícionálja azt – gyakran „népesedési válságot” hirdető szalagcímekkel.

Pedig a népességcsökkenésnek jelentős előnyei vannak, ha átgondoltan történik, és nem katasztrófa eredménye. Ezek közé tartoznak a gazdasági, környezeti és társadalmi előnyök, amelyek jelentősek.

Az első az, hogy a népesség csökkenésével általában emelkednek a bérek, mivel a munkaadók között nagyobb lesz a verseny, mint a munkavállalók között. A konzervatívok és furcsa módon a mainstream sajtó ezt rossz dolognak állítja be, bár ritkán beszélnek arról, hogy a biztosítók, bankok vagy magántőke-befektetők vezetői több mint egymilliárd dollárral sétálnak el, mint valami olyan dologról, amiről tudnunk kellene, vagy amivel törődnünk kellene.

Ezt a történelem egy különös pillanatában, a fekete pestis idején láthattuk hatalmas formában lejátszódni. Amikor a 14. századi Európát megtizedelte, és néhány rövid év alatt az emberek harmadát-felét megölte, a túlélők munkaereje olyan szűkös és keresett lett, hogy – bár a királyok és általában báróik szó szerint élet-halál felett rendelkeztek – a munkások tárgyalhattak és követelhettek jó fizetést, kevesebb munkaidőt és értelmes juttatásokat a munkaadóiktól.

Az eredmény a civilizáció, a művészetek, a zene és az irodalom virágzása lett; a munkásosztály hirtelen elég jól meg lett fizetve ahhoz, hogy szabadidejükben kreatívak lehessenek. Ezt a korszakot reneszánsznak neveztük, és ez volt az első igazán „középosztály” példája a mezőgazdasági forradalom utáni világ történetében.

A reneszánsz legfőbb ajándéka a jövő nemzedékek számára az volt, hogy megszülettek az első céhek, a mai modern szakszervezetek prototípusa.
A munkaképes korú népesség csökkenésével a szakszervezetek erősödni fognak, ami történelmileg mindig pozitív hatással volt a társadalomra.

Az üzleti élet számára is jobb: tanulmányok szerint a szakszervezetek létrehozása csökkenti a munkavállalók fluktuációját, ami sok iparágban költséges és veszélyes. Ha a vállalatok tisztességesen bánnak a munkavállalókkal, ők is tisztességesen bánnak a munkaadóikkal.

Ezt láthattuk az 1945 és 1980 közötti időszakban, amikor a szakszervezetek olyan erősek voltak, hogy a vezérigazgatók ritkán kerestek több mint 30-szor annyit, mint a legjobb dolgozó, miközben a munkásosztály bérei gyorsabban emelkedtek, mint bármikor az amerikai történelem során.

Ez természetesen a Reagan-forradalom előtti időszak volt, amikor egy átlagos, egykeresős munkás tudott házat venni, családot alapítani, a gyerekeit főiskolára járatni, kétévente új autót venni, és minden nyáron nyaralni menni. Kérdezzenek meg bármelyik boomert.

Az erős szakszervezetek elsősorban azáltal csökkentik a gazdasági egyenlőtlenségeket, hogy kiemelnek a szegénységből egy egész középosztályt. Ez történt ebben az országban abban a nagyjából 40 éves időszakban, amíg Reagan és a GOP-t birtokló milliárdosok rá nem csapták a fejszét az egészre.

A munkavállalók kisebb létszáma sokkal nehezebbé teszi a vállalkozások számára a történelmi és merev faji és nemi hierarchiák és bértáblák fenntartását is. A munkahely sokszínűbbé, érdekesebbé és innovatívabbá válik.

A népességcsökkenés alapvető a nők egyenlősége érdekében is. Kevesebb szükség van kiterjedt infrastruktúrára is, például új irodaházak, lakások és bevásárlóközpontok építésére. Ez lehetővé teszi, hogy a társadalom erőforrásait átirányítsák, hogy mindenki teljes mértékben hozzáférjen a minőségi egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz, és hogy újjáépítsék a nemzet fizikai, gazdasági és társadalmi infrastruktúráját.

Ezek nemcsak mindenkinek hasznára válnak, hanem általános, országos gazdasági prosperitást is generálnak.

Ahogy a technológia folyamatosan fejlődik és helyettesíti az embereket, a számítógépektől kezdve a szupermarketek pénztárain át a mesterséges intelligenciáig minden csökkenti az emberi munkaerő iránti igényt. A kisebb népesség ezt ellensúlyozza, így az automatizálás hatása is csökken, miközben előnyei fokozódnak.

A csökkenő népességnek jelentős környezeti előnyei is vannak. Kevésbé terheljük a természeti erőforrásokat, kevesebb az erdőirtás és alacsonyabb az üvegházhatású gázok kibocsátása.

A kisebb emberi populáció kisebb populációt termel a táplálékállatainkból, amelyek a Földön élő emlősök húsának mintegy 60%-át teszik ki. A világ biológiai sokfélesége így növelhető, a vadon élő állatok és vadon élő területek megóvhatók, az ökoszisztémák helyreállíthatók, és az ökológiai egyensúly helyreállítható.

Ha megnézzük az olyan kis népességű országokat, mint Izland vagy Luxemburg, azt találjuk, hogy általában magasabb az életminőségük, egyenlőségre törekvőbb a társadalmuk, és magasabb az egy főre jutó teljes vagyonuk. A kisebb társadalmak egyre nagyobb előnyre tesznek szert, mivel az automatizálás tovább növeli a termelékenységet, anélkül, hogy az emberek számának növekedésére lenne szükség.

Ez, valamint a kisebb városi zsúfoltság szintén javítja az általános életminőséget.

A katolikus és biblikus ideológusok továbbra is rossz dolognak állítják be a népességfogyást. De nehéz harcot vívnak; a nők világszerte kevesebb gyermeket választanak (ahol csak tudnak), a spermiumok száma összeomlik, és a meddőség elszabadult (mindkettő nyilvánvalóan azért, mert megmérgeztük a környezetünket és az élelmiszer-ellátásunkat, hogy megpróbáljuk kielégíteni 8 milliárd ember igényeit).

Ez azonban nem fogja megakadályozni a Legfelsőbb Bíróságon és a Kongresszusban ülőket abban, hogy a nők jogai elleni abortusz- és születésszabályozás-ellenes törvényhozási és bírósági támadásaikkal ezeknek a csoportoknak kedvezzenek.

De ahogy Dwight Eisenhower egyszer írta néhány olajbáró testvérről és követőikről: „Számuk elhanyagolható, és ostobák”.

The Dangerous Myth of Population Growth: How Billionaires Are Leading Us Astray
So, really, Musk and Bezos are just echoing a thought virus that has infected much of humanity since the early days of evangelical religion and warfare…

Forrás: The Hartmann Report | THOM HARTMANN

tatus

Recent Posts

A gyerekmentesség csökkenti a szén-dioxid-kibocsátásomat

A gyerekmentességemről mindig is azt hittem, hogy hozzájárulok a bolygó megmentéséhez – mondja Gina Beach.…

4 hét ago

A jövendő gyermekek jogai döntőek az ökológiai katasztrófa enyhítésében

  "Igazán szeretne egy gyermek nálunk és most megfoganni?" - teszi a BOCS szöveggyűjteményének címe…

2 hónap ago

A légkondi tartozásunkat a gyermekeinkre terheljük?

Zsugori, csaló szülőként élvezzük a légkondi hűvösét, de az árának csak töredékét fizetjük meg, a…

2 hónap ago

Már 30 éve és most sem volt csúcstalálkozó a fogamzásgátlás nélkülözésének világkatasztrófájáról

30 éve, az 1994-es kairói Nemzetközi Népesedési és Fejlesztési Konferencia (ICPD) óta nem volt jelentős…

3 hónap ago

Szent-Györgyi Albert: Ki véd meg bennünket védelmezőinktől?

„ Egy hadseregnek, mint a rákos sejtnek, egyik fő biológiai jellemzője, hogy állandóan növekednie kell,…

4 hónap ago

Szexuálpedagógia, szexedukáció percepciója a rendszerváltás utáni első évtizedben 1990-2000 között

Az eddig megjelent hazai szexuálpedagógiai szakirodalomi visszatekintésekben a 2005-től jelentek meg összefoglaló írások e témáról,…

5 hónap ago