Sportpálya árvízben. A Duna árvize által elöntött sportpálya Dömösön, 2002. március 24-én. Ok és következmény egyszerre? Fotó: Lenkei Péter
A sportolás szén-dioxid kibocsátása nem elhanyagolható, mindegy, hogy a nemzetközi szinten zajló élsportot vagy a tömegsportokat nézzük. Létfontosságú szerepet játszik az éghajlatváltozás kezelésében és megvan benne a potenciál, hogy egyszerre legyen szószóló és példamutató. Az ágazat a puszta volumene és hatósugara miatt szintén nagy hatással van a környezetre. Tekintettel arra, hogy a globális sportipar becsült értéke mintegy 600 milliárd dollár, és körülbelül 350 millió tonna CO2 kibocsátásért felelős, mely a teljes földi kibocsátás 1%-a, érdemes megvizsgálni, mi áll az iparág elképesztő lábnyoma mögött.
A sportszervezetek és -események környezeti hatása összetett és nehezen mérhető. Magában foglalja a sportolók, a személyzet és a nézők rendezvényekre való szállításából és onnan való távozásából, a különböző sportlétesítmények és nézőterek építéséből és használatából, az árucikkek és sportfelszerelések ellátási láncából, valamint az ételek és italok (a hot dogok és a chipsek) előállításából származó kibocsátásokat.
A labdarúgás a világ legnépszerűbb sportja, a FIFA-világbajnokság az ágazat legjelentősebb eseménye, amelyet a becslések szerint világszerte ötmilliárd ember néz. A 2022-es katari FIFA-világbajnokság becslések szerint 3,63 millió tonna CO2-t termelt, amelynek többsége (95%-a) közvetett kibocsátás, főként a katari mérkőzéseken részt vevők – a nagyközönség, a hivatalos személyek és a személyzet – utazása (1,9 millió tCO2) és szállása (728 403 tCO2) miatt.
Kép forrása: huckmag.com | A sport karbonlábnyoma
Bár a világbajnokságra négyévente egyszer kerül sor, az elit futballversenyek egész évben folytatódnak. Például az angol Premiere League és az UEFA Bajnokok Ligája évente 380, illetve 125 mérkőzésből áll. A Manchester City labdarúgóklub éves kibocsátása 2021-ben 1297 tCO2 volt. Becslések szerint a globális futballipar évente több mint 30 millió tonna szén-dioxidot termel, ami körülbelül akkora, mint Dánia teljes kibocsátása.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság becslése szerint a 2020-as tokiói olimpia teljes szén-dioxid-kibocsátása 1,96 millió tonna CO2 volt, amelyből a legtöbb kibocsátás az üzleti utazásokból származott. Nem újdonság, hogy a légi közlekedés a szén-dioxid-kibocsátás egyik legnagyobb bűnösének számít, különösen az olyan iparágak esetében, amelyek a folyamatos légi közlekedésre támaszkodnak, mint például a sport. Számos liga és nemzetközi verseny mutatta meg, milyen hatással lehet a csökkentett utazás a teljes lábnyomra. A 2020-as tokiói olimpiai játékok esetében a szén-dioxid-kibocsátás 800 000 tonnával csökkent, mivel a játékokat szinte nézők nélkül rendezték meg a Covid járvány miatt.
Éghajlatváltozás fenyegeti a téli olimpiákat. Az olimpia öngólt rúg? A téli olimpiákra jelentős veszélyt jelent az éghajlatváltozás, melyben szerepe van magának az olimpiának is.
Az éghajlatváltozás a jövőben erősen korlátozni fogja a téli olimpiai játékok megfelelő helyszíneinek kiválasztását, így végső soron a világjátékok komoly szerepet játszanak saját maguk ellehetetlenítésében.
2019-ben a Forma-1 karbonlábnyomát 256 551 tonna CO2e-re becsülték, amelynek 45%-a a logisztikából (beleértve a mozgó berendezéseket is), 27,7%-a pedig az üzleti utazásokból származott. 2020-ban azonban a kibocsátás 155 104 tonna CO2-re csökkent, a kevesebb verseny, a kevesebb utazás és a logisztika miatt.
A tömegsport esetében a szén-dioxid-kibocsátás mérése kihívást jelent a különböző tényezők, például a következők miatt
A tömegsportrendezvények karbonlábnyoma is több összetevőből áll (Fotó: Lenkei Péter)
Egy jelentés szerint a helyi sportlétesítmények és szabadidőközpontok a sportágak karbonlábnyomának akár 40%-át is kiteszik. Egy Buckinghamshire-i tenisz- és fitneszközpont például 121 tonna CO2-t termelt 2019-ben, ami több mint 100 otthon energiaellátásának felel meg.
Egy 2018-as németországi tanulmány szerint az egyéni sportolás átlagos éves karbonlábnyoma 1006 kg CO2 körül volt, míg egy csapatsportban részt vevő egyéné 514 kg CO2. A sportágspecifikus összehasonlítások szerint az ejtőernyőzésnek van a legnagyobb karbonlábnyoma (2841 kg CO2), amelyet a golf (2195 kg CO2) követ. Ironikus módon a kívülről zöldnek tűnő golfnak jelentős környezeti hatása van. Egy átlagos amerikai golfpálya éves karbonlábnyoma körülbelül 796 577 CO2, amelynek nagy része az energiafogyasztásból, valamint a növényvédő szerek gyártásából, szállításából és kijuttatásából származik.
Egy gyors pillantás a fenti számokra megmutatja, hogy a sport hatása tömegsport és globális szinten is óriási különbségeket mutat. Míg a sportipar általában véve lemaradásban van a zöld átállásban, néhány szervezet mostanában fokozatosan megpróbálja üzleti modelljét fenntarthatóbb megközelítésre átállítani.
Nemzetközi szinten az olyan futballklubok, mint a Manchester City és az Arsenal FC, szén-dioxid-csökkentési kezdeményezésekbe fektetnek be, beleértve a LEED minősítés megszerzését a stadionok számára, a megújuló energiára való átállást és az automatikus LED-világítás telepítését a klubhelyszíneken.
Led stadionvilágítás (Forrás: Global Lighting Forum)
A helyi sportközpontok pedig helyi szinten hajtanak végre szén-dioxid-csökkentési stratégiákat az általános kibocsátásuk csökkentése érdekében. A Buckinghamshire-ben található Halton Teniszközpont például 13 pályán 2000 wattos halogén izzókról 900 wattos LED izzókra váltott, ami hatalmas, közel 5,2 tonna CO2e szén-dioxid megtakarítást eredményezett.
Számos sportszergyártó törekszik újrahasznosított anyagok felhasználására, egyes termékeknél – első sorban a műanyag alapú textíliáknál – ez elérheti a 100%-ot.
Mint minden más iparágban, az érdekelt felek – legyenek azok szurkolók, szponzorok vagy irányító testületek – is követelik a fenntarthatósági intézkedéseket. Egy 2019-es tanulmány szerint a futballszurkolók 74%-a egyetértett abban, hogy érdekli őket kedvenc futballklubjuk fenntartható hatása. Ezért a sportnak létfontosságú szerepe van az éghajlati nevelésben és cselekvésben. A sporthoz hasonlóan az éghajlatváltozás is helyi és globális szintű együttműködést igényel. A sport számos olyan tényezővel rendelkezik, mint például a hatókör és az erőforrások, amelyek lehetővé teszik az ágazat számára, hogy a személyzet, a szurkolók és a játékosok viselkedésének megváltoztatását befolyásolja.
A szén-dioxid-kiegyenlítési rendszereknek a végső megoldásnak kell lennie, ha a kibocsátások csökkentése túl költséges vagy technikailag nehezen kivitelezhető. A 2010-es Delhi Nemzetközösségi Játékok és a 2010-es Vancouveri Téli Olimpiai Játékok már a kezdetekben előmozdították az önkéntes szén-dioxid-kompenzációt (VCO) a sportolók, a média, a nézők és a szponzorok számára, akik nagy távolságokról utaztak a helyszínekre. Ideális esetben a keletkező bevételt olyan tiszta energiával kapcsolatos projektek szén-dioxid-kibocsátási kreditjeinek megvásárlására fordítják, amelyek munkahelyeket teremtenek és a helyi közösségeket szolgálják. Például egy napenergiával működő vízmelegítő projektet a 2010-es dél-afrikai FIFA-világbajnokság helyszínén, Durbanben végzett tevékenységekből származó 246 200 tCO2 ellentételezésére használtak.
Vagy maguk a stadionok is felhasználhatók megújuló energia előállítására, ami évente jelentős mennyiségű szén-dioxidot és energiaköltséget takarít meg. A 2012-es londoni olimpia kezdetben vállalta, hogy az esemény által generált összes kibocsátást a fejlődő világban megvalósuló megújuló energiaprojektekbe történő beruházásokkal ellensúlyozza. Ezeket a terveket később visszavonták a magatartásváltozást elősegítő kezdeményezések és a kibocsátások forrásánál történő kiküszöbölését célzó jobb tervezés javára. A versenyzők és a nézők utazásával kapcsolatos kibocsátásokat a BP Target Neutral által működtetett hat projekt kompenzálta.
A legnagyobb hatást minden bizonnyal a QFPC kreditekbe való befektetés jelentette volna.
A fentiek alapján látható, hogy nagyon sok tényező befolyásolja a sportágak karbonlábnyomát, ezért ezek számszerűsítése sem könnyű. Talán a legjelentősebb a sporthoz kapcsolódó utazás, a létesítmények létrehozása (cementgyártás a stadion-uszoda-sportpálya építésekhez) és üzemeltetése, a legkisebb talán a sporteszköz gyártása. Az alábbi táblázat elég jó becslést ad a nagyságrendekre, de hatalmas egyéni eltérések lehetnek.
Például a kerékpározás fejenkénti lábnyoma 1,34 tonna, de egészen kicsi a lábnyom, ha a kerékpárt nem szállítjuk más eszközzel, hanem például azzal járunk munkába, vagy edzéseinkre otthonról indulunk, és ennél lényegesen több, ha évente elrepülünk a Kanári-szigetekre, hogy ott a kellemes tavaszi időben kerékpározzunk egy hetet.
A sportágak karbonlábnyoma (Adatok forrása: Google Bard és a cikkben idézett hivatkozások)
Az is érthető, hogy miért az ejtőernyősugrás és a vízisí vezet, hiszen mindkettőhöz jelentős fosszilis forrás szükséges, az ejtőernyős repülőgéppel jut a kívánt magasságba, a vízisít motorcsónak vontatja.
Kerüljük azokat a sportokat, amelyhez nagy távolságra kell utazni. Ha ez nem elkerülhető, ne repüljünk, hanem vasúttal utazzunk, de a telekocsi is kedvezőbb a repülésnél. Ne válasszunk olyan sportágat, amelynél a sportlétesítmény létrehozása fajlagosan nagy, ilyen a Squash, ahol viszonylag nagy alapterületű beton épületben játszik kis számú ember vagy a foci. A legalacsonyabb karbonlábnyoma a külön létesítmény nélkül, helyben, utazás nélkül űzhető sportoknak van, ilyen a séta, futás, kerékpározás, de viszonylag alacsony az úszásé is, hiszen egy nagy medencét egyszerre sok ember használhat.
Egyenlítsük ki kibocsátásunkat önkéntes karbonkreditekkel!
Következő két cikkünkben pedig azt elemezzük, egyénileg mit tehetünk a sport karbonlábnyomának csökkentése érdekében, illetve a sportrendezvények karbonlábnyoma hogyan nullázható le.
Lenkei Péter, iCC szakértő
A gyerekmentességemről mindig is azt hittem, hogy hozzájárulok a bolygó megmentéséhez – mondja Gina Beach.…
"Igazán szeretne egy gyermek nálunk és most megfoganni?" - teszi a BOCS szöveggyűjteményének címe…
Zsugori, csaló szülőként élvezzük a légkondi hűvösét, de az árának csak töredékét fizetjük meg, a…
30 éve, az 1994-es kairói Nemzetközi Népesedési és Fejlesztési Konferencia (ICPD) óta nem volt jelentős…
„ Egy hadseregnek, mint a rákos sejtnek, egyik fő biológiai jellemzője, hogy állandóan növekednie kell,…
Az eddig megjelent hazai szexuálpedagógiai szakirodalomi visszatekintésekben a 2005-től jelentek meg összefoglaló írások e témáról,…
