Mint tudjuk, a klímaváltozás oka nem más, mint maga az ember, ám a világban még mindig rendkívül magas a baleset-teherbeesések előfordulási aránya (a fejlett országokban is). Emiatt úgy nő a világnépesség – vagyis a klímaváltozást okozó fogyasztók száma – hogy igazából maguk a párok sem szeretnék. A fogamzásgátlási lehetőségek biztosítása tehát nem csak humanitárius szempontból égető kérdés, hanem klímavédelmi okokból is.
A 2017-ben megjelent átfogó tanulmány szerint a fogamzásgátlás 100 közül az egyik leghatásosabb klímavédelmi módszer (7.), az attól elválaszthatatlannak tekintett lányok oktatásával együtt pedig a leghatásosabbak. (link) Ez azt jelenti, hogy a két területen tapasztalható globális lemaradás behozatalával több ÜHG-kibocsátást lehet megelőzni, mint bármely más módszerrel.
A Guardian is lehozta az a 2017-ben megjelent híres tudományos tanulmányt, miszerint az eggyel kevesebb gyerek (illetve alternatív módon egy baleset-teherbeesés megelőzésének folyamatos támogatása) messze a leghatékonyabb klímavédelmi stratégia. Olyannyira, hogy húszszor hatékonyabb, mint az autómentes életmód, és majdnem ötvenszer hatékonyabb, mint az elektromos autózásra való áttérés. (link)
2019-ben egy szexuális egészségről szóló tudományos folyóiratban (BMJ Sexual & Reproductive Health) tudósok egy csoportja felhívást kezdeményezett a fogamzásgátlás elérhetőségének növelése iránt, a klímaváltozás elleni harc jegyében. A klímaváltozás ugyanis alapvetően az emberi népességnövekedésből fakad (noha ezt sokan figyelmen kívül hagyják), ugyanakkor még mindig ott tartunk, hogy a nemzések közel fele nem kívánt. Erről a kommentárról a Population Matters nevű fenntarthatóságot elősegítő brit segélyszervezet is megjelentetett egy cikket. (link)
A neves egészségügyi témájú tudományos folyóiratban (NCBI) közölt tanulmány szerint a családtervezésbe való befektetés az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok elérésének kulcsa.
A Nemzetközi Tervezett Szülőség Szövetség oldalán (IPPF) megjelent cikk szerint a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett, szegény, sérülékeny közösségekben a szexuális-, és reproduktív egészséghez (értsd: fogamzásgátlókhoz) való hozzáférés, illetve a lányok oktatása rendkívül hatékony a klímaváltozás okozta károk enyhítésében. (link)
A Women Deliver nevű nemzetközi szervezet szerint, mely még a Milleniumi Fejlesztési Célok reproduktív egészséghez kapcsolódó pontjainak megvalósítására jött létre, a családtervezésbe való befektetés egy „mindenki nyer” stratégia a klímaváltozás kapcsán. A családtervezési lehetőségek javulása ugyanis közvetlenül segíti a nőket, gyermekeiket és családjaikat, miközben az (egyik) leghatásosabb klímavédelmi módszer. (link)
