A családtervezés és jövő generációk emberi jogai | Az IPAT formula - BOCS.EU

Miért a népesedés a kulcstényező?

Az IPAT formula:
Környezeti teher = népességszám x fogyasztás x hatékonyság.

A környezeti válságból kilábaláshoz mindhárom kell:
(1) a Föld népességének csökkenése,
(2) a fogyasztás visszafogása
(3) a technikai fejlődés.

1./ A három tényező közül a népesség a döntő kérdés, legalább nyolc okból:

(1) A Földnek ugyanakkora teher, de humanitárius szempontból óriási különbség, hogy 9 milliárd nyomorog összezsúfolva, vagy 1,2 milliárd él kényelemben s egészségesebb lélekkel (pl. néha még érintetlen tájat is van esélye látni).

(2) Az emberek ezt akarják! A fogyasztását általában senki nem akarja csökkenteni, a kisebb családméret viszont százmilliók vágyálma. Sajnos a családtervezés még mindig a gazdagok kiváltsága.

(3) A legköltséghatékonyabb! 7 USD 1 tonna CO2, ötöde a jobb zöld energia-technológiákénak. (Az árak felmentek, viszont a megállapítás a mai napig érvényes! (szerk.)) „A családtervezés nagyobb jótétemény, több embernek és kevesebb költséggel, mint bármely egyéb technológia, ami az emberiség rendelkezésére áll.” (James Grant, UNICEF)

(4) Emberi jogi alapkérdés! Ha nem lenne ökológiai válság meg túlnépesedés, akkor is alapvető emberi jog a családtervezés, és alapvető joga a jövő generációknak, hogy önmagukért kívánt gyermekként foganjanak meg. A túlnépesedés megállításában és visszafordításában gyors eredményt lehetne elérni már pusztán a nők jogainak biztosításával.

(5) A túlnépesedésnek óriási a tehetetlensége, fékútja csak évtizedekben mérhető. Katasztrófahelyzetekben radikálisan vissza lehet fogni a fogyasztást (amely “gázként” viselkedik, mindig kitölti a rendelkezésre álló teret, de összenyomható a cseppfolyósodásig), de nem lehet hirtelen csökkenteni a népességszámot (ill. járvány, éhínség, háború csökkenti hirtelen), amely összenyomhatatlan “folyadékként” viselkedik.

(6) A túlfogyasztást ill. a „rátukmáló” társadalmat is a népességrobbanás hajtja: egyre olcsóbb az ember, muszáj magát ill. akármit eladnia, rátukmálnia másokra. Az egyre kegyetlenebb globális munkaerőpiaci verseny növeli a kényszerű (az életminőséget nem javító, csupán a versenyben maradáshoz szükséges) fogyasztást.

(7) A népességnövekedés hátráltatja a technikai fejlődést is, mivel a népesség-növekmény ellátása miatt annyival kevesebb pénz/erőforrás jut a hatékony/környezetbarát technológiákra (beruházásokra).

(8) A Nobel-díjas Konrad Lorenz szerint az emberiség első számú halálos bűne a túlnépesedés, mert ez az agresszivitás növekedéséhez vezet, egyre nagyobb társadalmi zavart okoz és mindent megnehezít.

A megoldás az emberi jogi megközelítés, a családtervezés és jövő generációk emberi jogai

1./
Alapvető emberi jog a családtervezés (vö. Teheráni ENSZ konferencia, 1968).

Ebbe beletartozik a jog

a.) a tudáshoz (nem csak a szexualitásról és fogamzásgátlásról, de a demográfiai és ökológiai helyzetről, globális és hosszútávú trendekről is, hiszen a nemzés évtizedekre szóló döntés)

b.) a családtervezési kompetenciára neveléshez és

c.) az eszközök elérhetőségéhez,
hogy az emberek jólinformált döntéseket tudjanak hozni és meg tudják előzni az általuk szándéktalanul okozott foganásokat.

A pár szándéka nélkül létrejövő foganás gyakran hátrányos helyzetet teremt a pár, főleg a nő számára, valamint meglévő gyerekeik, és főleg a születendő gyermek számára.

2./
Mint minden jogot, a családtervezés alapvető jogát is csak úgy lehet gyakorolni, hogy ne sértse mások alapvető emberi jogait.
Ez esetben a pároknak figyelembe kell venniük, hogy a jövő nemzedékek minden tagjának joga, hogy
– kívánt,
– mégpedig önmagáért (s nem mások gazdasági, nemzeti, vallási, rokoni, párkapcsolati, pszichés stb. érdekei miatt) kívánt gyermekként foganjon meg,
– aki felnőve elmondhatja: szeretőbb szülőket, jobb kort s helyet nem is kívánhattam volna.
(Kívánt gyermek, kívánt szülő elv)

A gyermek alapvető jogainak és szükségleteinek chartája
A gyermek alapvető jogainak és szükségleteinek chartája
(Collectif I.C.E.M.:Perepectives d’ education populaire Maspero. Paris. 1979. 63.65.p.)
így fogalmaz:

„1. Születés és fogantatás
– A gyermeknek joga van, hogy ne a véletlen gyümölcse legyen.
– A gyermeknek joga, hogy ne politikai célért, hanem önmagáért akarják.
– A gyermeknek joga, hogy nem csupán szülei érdekeiért, hanem önmagáért akarják.”

A világon elsőként Magyarországon országgyűlési biztosa van a jövő nemzedékeknek. A döntésekben figyelembe kell venni a még meg nem fogantak érdekeit.

Nem kérdezhetik a párok: akarunk-e gyereket. Csak azt kérdezhetik: igazán szeretne-e egy gyermek hozzánk és most megfoganni?

Az anyagi megfontolások pozitívak is lehetnek: az emberek sejtik, ösztönösen érzik a szűkebb és tágabb élőhelyük túltelítettségét, s meggondolják, hogy el tudnak-e tartani egy újabb gyermeket két évtizedig, s a Föld el tudja-e tartani 7-8 évtizedig.

3./
E két jogból következik a társadalmi kötelezettség a megfelelő képzésre és a családtervezési eszközök elérhetőségének (ingyenességének) biztosítására, stb.

Pl. a holland modellben nem tiltással és moralizálással, hanem neveléssel és ismeretterjesztéssel érik el, hogy az abortuszok és tinédzser terhességek száma az európai átlagnál sokkal kevesebb.

Ezek a jogok akkor is érvényesek, amikor nincs túlnépesedés és ökológiai válság!

Szerző: Simonyi Gyula – BOCS Alapítvány