A marxizmus elárulta a munkásosztályt?

Néha jó, amikor a politika mást mond és mást tesz. A marxizmus elvileg elárulta a munkásosztályt, amikor nem szállt szembe a szaporodás sok ezer éves, birodalmi, kulturális, vallási, oktatási, egészségügyi, jogi, rendőri, politikai, gazdasági stb. erőltetésével. De a szocialista tábor gyakorlatában olyan szegényekre és nőkre is kiterjedő oktatást és egészségügyet hozott létre, ami teljesen lefékezte a népességrobbanást. Pl. Kuba azért tudta átvészelni a szovjet támogatás megszűntét, mert népessége már a nyolcvanas években lényegében stabilizálódott.

1853.nov.11: Karl Marx az Economist cikkét bírálta A munkáskérdés c. művében, Londonban (Marx és Engels Művei, 9. kötet, 439. old.)

Az Economist a bérek 10 %-os emelkedése kapcsán arról írt, hogy Anglia népességcsökkenése (mivel a kivándorlás meghaladta a szaporulatot) munkaerő hiányt okoz és így esélyt ad a munkásságnak a bérkövetelésekre, a magasabb bér pedig az iskolázásra és anyagi tartalékok létrehozására – ha viszont a munkásság az anyagi többletet szaporodásra fordítja, saját magát hozza újra kiszolgáltatott helyzetbe.

Marx és Engels alapvetően burzsoá és vallásos elméletnek tartották Malthus művét és ez az ellenszenvük elhomályosította látásmódjukat. Malthus ugyan lelkész volt, de szemben állt a szaporodást erőltető hivatalos keresztény erkölccsel.
Marxék az elnyomás részének tartották azt, ahogy az Economist a munkásság szaporodásával foglalkozott, pedig a kisebb szaporodás épp hogy a jómódú rétegek kiváltsága volt.
Nem fogták föl, hogy a túlnépesedés az elnyomók érdeke volt végig a történelem során, és hogy a munkaerő fölösleghez fűződő érdek csak a fosszilis energiaforrásokkal hajtott gépek miatt kezdett csökkenni. Naiv utópistaként minden problémát a szabadpiac rovására írtak, és mindenre a tervgazdaságtól várták a megoldást.

Marx gúnyolódott Malthuson, aki a hajókapacitás szűkössége miatt nem hitt a kivándorlás tömegessé válásában. Marx szűklátókörűsége viszont nem értette, hogy a kivándorlás nem oldja meg a globális túlnépesedést.

Engels vakon hitt a tudomány mindenhatóságában, amely korlátos földön is korlátlan eltartóképességet fog biztosítani. Mindketten a munkát gondolták döntőnek, így a nagyobb népesség több munkaerőt, több gazdagságot jelentett számukra s gúnyolódtak Malthuson, hogy a nagyobb gazdagságtól hogyan lehetne éhenhalni. A munka vagy tőke vitában akkor még kevesen gondolták, hogy a jólét alapja legelsősorban a természeti erőforrás-bőség.

Simonyi, Gyula I.