A sport karbonlábnyomának semlegesítése tömegeket tehet klímatudatosabbá!

A karbonsemleges Olimpia, foci VB, Forma1, tömegsport nem csak a klímakatasztrófát enyhítheti, de tömegek klímatudatosságát is növeli! A sportolás összességében 350 millió tonna CO2 kibocsátást eredményez a Földön évente, mely az emberi CO2 kibocsátás 1%-a.

 

A sport nagyban hozzájárul az egészségmegőrzéshez és a boldogsághoz, ezért kívánatos tevékenység, de mi van, ha önmagát is veszélyezteti a kibocsátásokkal? Például a síelés néhány év múlva már csak álom marad, mert nem lesz hó. Szerencsére hatalmas potenciál van benne, hogy ez a lábnyom csökkenjen, vagy épp nullázódjon.
Az olimpia és a futball világbajnokság évében ez különösen fontos, idén a Föld éghajlata ugyanis olyan pályára állt, amely sokkoló, a tengerek hőmérséklete soha nem látott magasságba emelkedett és ez időjárási katasztrófák sorát hozhatja magával.

A nagy sportesemények első sorban a nézők és résztvevők utazása, szállása miatt terhelik a környezet, míg a mindennapi sportolás karbonlábnyoma három fő összetevőből áll. Ez a sportoláshoz kapcsolódó utazás, a sportlétesítmények építésének és üzemeltetésének lábnyoma, valamint a legkisebb a sporteszköz gyártásának lábnyoma.

Ezekből már látható is, hogy hol jelentkezik a legnagyobb potenciál ennek csökkentésére. Egy sok nézőt vonzó sportesemény professzionális TV közvetítése látványában messze felülmúlhatja a helyszíni részvételt, ezzel milliók utazását megspórolva. Ma már gyakran kerozinfaló helikopterek helyett könnyű akkumulátoros drónok is részt vehetnek a közvetítésben, de a sportesemények számának csökkentésével is jelentősen mérsékelhető a karbonlábnyom.

A létesítmény karbonlábnyoma első sorban a beépített betonnal arányos, illetve az energiafogyasztásukkal. Ezért törekedni kell az energiafogyasztás csökkentésére passzívház minőségű építészettel, megújuló energiaforrások használatával és a létesítmény kihasználtságának növelésével. Sajnos vannak olyan sportágak, ahol ez nem lehetséges, ezeket talán jobb lenne elfelejteni, ilyen a golfpályák hatalmas karbonlábnyoma az intenzív gyepkezelés miatt, az ejtőernyősugrás ahol a repülőgép kerozinfogyasztása a ludas, vagy a beltéri skydiving megawattos áramfogyasztásával. De ide tartoznak a motorizált „sportok” is, az autóversenyzés, krosszmotorozás.
A sporteszközöknél kulcsfontosságú azok tartóssága és javíthatósága, hiszen így az egységnyi időt sportolással töltve csökken gyártás karbonlábnyoma.

Rendkívül fontos a sport karbonlábnyomának mérése, mind egyéni, mind pedig sportesemények szintjén, hiszen így derülhet ki, hogy hol lehet potenciálisan beavatkozni a csökkentés érdekében illetve mennyi önkéntes karbonkredittel lehet ellensúlyozni a maradék karbonterheket, hogy ez nullára csökkenjen.

Bizonyos esetekben a sport jelentősen csökkentheti a karbonlábnyomot, ilyen, amikor valaki az autós munkába járást kerékpározásra, gyaloglásra vagy futásra cseréli. Ezeket céges és állami szinten is ösztönözni szükséges, például adókedvezménnyel, támogatásokkal, biztonságos kerékpártároló, öltöző, zuhanyzó infrastruktúra biztosításával, vagy ingyenes céges kerékpárral és más ösztönzőkkel.

Lenkei Péter