https://www.ipcc.ch/report/ar5/wg2/[
https://www.ipcc.ch/site/assets/uploads/2018/02/WGIIAR5-Chap11_FINAL.pdf
„Lehetőség van arra, hogy a felmelegedést okozó kibocsátási kvóták (CAP) -kibocsátást csökkentő és egyúttal az egészségi állapotot javító intézkedésekkel együtt járó előnyöket érjünk el.
Ezek közé tartoznak többek között:
• A reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz (beleértve a modern családtervezést) való hozzáférés biztosítása, amely javítja a gyermekek és anyák egészségét a születési időközök növelésével, és idővel csökkenti a népességnövekedést, az energiafelhasználást és az ebből eredő kibocsátási kvótát (CAP)-kibocsátást (közepes megbízhatóság) {11.9}”
A népességnövekedés befolyásolja az erőforrások fogyasztását a kibocsátási kvóták (CAP) kibocsátását (Cohen, 2010). Bár a népességnövekedés mértéke és a teljes népesség nagysága önmagában nem határozza meg a kibocsátást, a népesség nagysága fontos tényező. Egy tanulmány kimutatta, hogy 2100-ra 30%-kal lehetne csökkenteni a CO2-kibocsátást, ha a fogamzásgátláshoz való hozzáférést biztosítanák azoknak a nőknek, akik erre igényt tartanak (O’Neill et al., 2012).
Az ilyen szolgáltatások iránti kielégítetlen igény biztosítása az olyan területeken, mint például Afrika Száhel-övezetében, ahol a termékenység magas és az éghajlatváltozással szembeni sebezhetőség is nagy, potenciálisan jelentősen csökkentheti az emberi szenvedést az éghajlatváltozás előrehaladtával (Potts és Henderson, 2012).
Ez azonban nemcsak a szegény országokban fontos, hanem néhány gazdag országban is, mint például az USA, ahol kielégítetlen igény van a reproduktív egészségügyi szolgáltatásokra, valamint magas az egy főre jutó CO2-kibocsátás (Cohen, 2010).
Továbbá, mivel a fejlődő országokban nő a jövedelem, és a fejlett országokban csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, a legtöbb forgatókönyv szerint 2100-ra az egy főre jutó kibocsátások konvergenciája várható (WGI AR5 TS.5.2).
A népességnövekedés lassítása a termékenység csökkentésével, például a családtervezéshez való hozzáférés növelésével, két fő módon is összefüggésbe hozható az anyai és gyermekegészség javulásával: a születések közötti időköz növelésével és a nagyon fiatal és idős anyák szüléseinek csökkentésével.
A jelenlegi bizonyítékok közepes megbízhatósággal alátámasztják, hogy a rövid szülési intervallumok (amelyeket úgy határoznak meg, hogy a szülési intervallum ≤24 hónap és a terhesség közötti intervallum <6 hónap) a méhrepedés és a vérzés (placentarepedés és placenta previa) fokozott kockázatával járnak együtt (Bujold et al., 2002; Conde-Agudelo et al., 2007).
A rövid szülési intervallum és az alacsony születési súly megnövekedett kockázata között is összefüggés van (Zhu, 2005). Zhu (2005) három, az Egyesült Államokban végzett vizsgálat áttekintése során megállapította, hogy az alacsony születési súly legkisebb kockázata a 18 és 23 hónap közötti terhességi időintervallum esetén volt a legkisebb. Egy másik, öt kohorszvizsgálat áttekintése azt találta, hogy a 18 hónapnál rövidebb szülési időköz szignifikánsan összefüggésbe hozható az alacsony születési súly, a koraszülés és a csecsemőhalandóság növekedésével, miután kontrollálták a zavaró tényezőket (Kozuki és mtsai., 2013).
Bár ökológiai elemzésről van szó, egy 17 országra kiterjedő áttekintés feltűnően összefüggő képet mutat a születési időközök és a gyermek-, csecsemő- és újszülötthalandóság csökkenése közötti kapcsolatról,a gyermek alultápláltságának és halálozásának kockázata egyaránt nő a rövidebb születési időközökkel (Rutstein, 2005).
Egy tanulmány becslése szerint a születési időközöknek a világon jelenleg jellemző 24 hónapos időtartamra való eltolása 20%-kal (körülbelül 2 millióval) csökkentené a világon jelenleg tapasztalható többlet gyermekhalandóságot (Rutstein, 2005; Gribble et al., 2009).
A szülés közbeni halálozás kockázata a nagyon fiatal és a nagyon idős anyáknál a legmagasabb, és ezek azok a korcsoportok, amelyek leggyakrabban szeretnék szabályozni termékenységüket (Engelman, 2010).
Azok a nők, akik 20 éves koruk előtt vállalnak gyermeket, fokozottan ki vannak téve olyan terhességi szövődmények kockázatának, mint a fej-medencei disproporció, az elakadt szülés, a koraszülés, a toxémia, a vérzés és az anyai halál (Tsui et al., 2007).
Ezenkívül a 20 évesnél fiatalabb nők által született gyermekeknél nagyobb a magzati növekedési elmaradás és az alacsony születési súly kockázata, amelyek hosszú távú fizikai és mentális fejlődési problémákhoz vezethetnek (Tsui és mtsai., 2007).
A későbbi életkorban (>35 év) történő gyermekvállalás pedig növeli a vetélés és más kedvezőtlen egészségügyi következmények kockázatát (Cleary-Goldman és mtsai., 2005; Ujah és mtsai., 2005).
A családtervezéshez való hozzáférés biztosítása megmentheti a nők életét azáltal, hogy csökkenti a születések számát, különösen a magas kockázatú csoportokban (Prata, 2009), miközben egyidejűleg csökkenti a teljes termékenységet és az azt követő kibocsátási kvóta (CAP)-kibocsátást. Tanulmányok kimutatták, hogy amikor a nők hozzáférnek a családtervezéshez, a lemagasabb kockázatú korcsoportok (a legfiatalabb és legidősebb nők) csökkentik leginkább a termékenységüket. Más szóval, a családtervezés differenciáltan hat az anyai halálozás csökkentésére azáltal, hogy a legmagasabb kockázatú csoportokban csökkenti a születéseket (Diamond-Smith és Potts, 2011).
Utószó
Természetesen az IPCC-t is támadják emiatt
A népesedési politikákat nem szabad a klímavédelem érdekébe se állítani – figyelmeztetnek egy nemlétező veszélyre az egyébként a szexuális és reproduktív jogokat helyesen védők, miközben többnyire vakok arra, hogy a népesedési politikák ezredévek óta a szaporodást erőltetik. Mindenféle hatalmak sok ezer éve minél több kiszolgáltatott, ezért olcsó szolgát, ágyútölteléket, ágytölteléket és szülőgépet akarnak. Szerencsére ma már egyre több a felvilágosult tőkés, aki már nem erőlteti a szaporodást, mert belátja hogy a népességrobbanás a gazdagok és hatalmasok világát is összeomlással fenyegeti. Különben is a fosszilis energia, gépek és robotok, mesterséges intelligencia stb. világában már nemigen profitábilis a tömegek szaporodásra erőltetése.
Alább az IPCC tudományos álláspontjának egy ideologikus, felszínes kritikája, amely nincs eléggé tudatában a fogamzásgátlási lehetőségeket nélkülöző, sőt attól megfosztott százmilliók szenvedéseinek. Cáfolata benne van Karbonsemleges Magyarország azonnal c. tanulmányban (link fentebb).
https://www.countdown2030europe.org/resources/integrating-sexual-and-reproductive-health-and-rights-with-climate-adaptation-and-resilience/
„Unfortunately, the link between SRHR and climate action has often led the way towards instrumentalising the provision of contraception in high-fertility rate countries (mostly LMICs), as a means to reduce fertility and control population growthas a mitigation measure to decrease levels of greenhousegas emissions. In this sense, in 2014, the Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) of the UN launched its Fifth Assessment Report assessing the impacts, adaptation, and vulnerability brough in by climate change. In this report, the IPCC linked access to RH services with population growth and its effects on the consumption of resources and GHG.The report identifies as a solution, to simultaneously reduce emissions and improve health, the provision of ‘access to reproductive health services (including modern family planning) to improve child and maternal health through birth spacing and reduce population growth, energy use, and consequent CAP emissions over time (medium confidence)’(p.714). The 2014 report had several egregious implications, not only in failing to affirm the criticality of voluntary, rights-based access to contraceptive care, but in the false belief that curbing population growth in LMICs is a valid solution to the climate crisis. This overall narrative falls dangerously into the neomalthusian logic of using population control to reach other objectives, in this case instrumentalising women’s and girls’ bodies to tackle the climate crisis. It also distracts from the responsibility of high-income countries to address the structural drivers of the climate crisis, placing the burden on those mostly impacted by it.7
—— 7 See IPPF Position Paper on The climate crisis and sexual and reproductive health and rights (2021).
https://www.ippf.org/resource/ippf-position-paper-climate-crisis-and-sexual-and-reproductive-health-and-rights CONTRACEPTION AS A STRATEGY FOR CLIMATE CHANGE MITIGATION
Different stakeholders have pointed to contraception as an important intervention for climate change mitigation.The argument is that contraception will reduce fertility, which will lower population growth, which in turn will lead to decreased levels of greenhouse gas emissions. The predominant focus of such narratives – explicitly or implied – is women and girls in lower income countries, where rates of fertility are comparatively high.61 Rhetoric and actions suggesting curbs on the fertility of women and girls as a solution for social and environmental ills have a long and dangerous history and still manifest today. Policies and practices driven by a desire to stem population growth has led to countless human rights violations.62 The International Conference on Population and Development in 1994 marked an important shift away from earlier population‑focused objectives to a broader sexual and reproductive health and rights agenda, grounded in individual human rights.63 The urgency of the climate crisis must not serve as justification for harmful and coercive population control narratives, policies, and practices. Mitigation of climate change requires addressing unsustainable patterns of consumption and production, particularly in high‑income countries, where per capita levels of greenhouse gas emissions far exceed those in lower income groups.64 Promotion of contraception as a solution for climate change instrumentalizes women’s and girls’ bodies and places emphasis and responsibility for tackling the climate crisis on those least responsible for contributing to it but most severely affected by its impacts. It is a deeply unjust and harmful distraction from countries’ responsibilities to address the structural drivers of the climate crisis. More attention should be paid to all elements of sexual and reproductive health and rights rather than just specific aspects of it, such as contraception. We will advocate for recognition and support of a broad sexual and reproductive health and rights agenda in these contexts rather than a more narrow focus only on some aspects of it, such as contraception. The promotion of contraception as a strategy for climate change mitigation raises concerns both from a gender equality and a human rights perspective.
—— cont. after 7: Climate solutions must be grounded in reproductive and climate justice. … Modern and voluntary access to contraceptive care, as well as to the whole spectrum of SRH services, is a crucial, human rights-based, and cost-effective approach to climate change adaptation and resilience building. It empowers people to make their own informed choices, being able to contribute to the collective good, rather than with the aim of curbing population growth. To be noted that some of the projects here selected are actually reported as climate mitigation, but none of respective intervention logics considers SRHR, family planning or access to contraception population growth. Instead, these interventions have a focus, for example, on climate or forest protection policy, while simultaneously investing in the health and well-being of women, so that these can become agents of change BlueVentures works to restore the world’s oceans and improve the livelihoods of fishing communities. It aims at making marine ecosystems healthier and more resilient to climate change. The organisation, among other things, focuses on the participation of women in decision-making bodies and increasing their economic autonomy. For that purpose, it strives to improve access to rights-based contraception services, through technical and capacity-building support, as well as sub-grants.
Forrás: ClimeNews Hírportál – Már az IPCC is sok éve ajánlja a fogamzásgátlást
Solveig Roepstorff nagyon jó dán pszichológusnő, aki maga is kétségbeesetten elkötelezett "klímakasszandra" *. Sok pontban…
A szexuális és reproduktív egészség és jogok (SRHR) integrálása az éghajlati alkalmazkodással és ellenálló képességgel…
Mi a legjobb dolog, amit tehetsz a környezet megóvásáért? Az, hogy abbahagyod a húsevést? Kevesebbet…
"Azt mondták egy vasectomia után többé már nem lesznek gyerekeim. Képzeljétek el milyen sokk ért…
A legtöbb társadalom hasonló felemelkedési, virágzási és hanyatlási mintákon megy keresztül. És bár sok különbség…
Mely innovációknak volt a legnagyobb hatása a népességre, az emberi jogokra és a globális fejlődésre?…
