Pánikból ébredés? Aki kimarad, lemarad

A pillanatnyi pánikból végre ébredés lehet: egyre többen beszélnek a világjárvány mögötti globális ökológiai válságról, s már annak legfőbb okáról, a túlnépesedésről és a tovább robbanó népességről is.

A járványban fölerősödik az együttérzés, egymásra vigyázás, globális és hosszútávú gondolkodásmód – s kiterjed a válság gyökerének gyógyításáig: hogy segítse a fogamzásgátlást nélkülöző százmilliókat.

Az emberiség sorsa azon múlik, hogy a serdülőket és nőket tudatlanságban tartó prűdséget és kőszívűséget kinőve megadja-e a történelem legnagyobb létszámú fiatal generációjának a tudást és eszközöket az évi százmilliónyi baleset-teherbeesés megelőzéséhez, s így a bioszférát romba-döntő népességrobbanás visszafordításához.

Ma még a fordulatot sürgetők egy része is tudatlan, hiteltelen: a túlfogyasztást kárhoztatják – tévesen. De a túlnépesedés tabuját feszegetőket már egyre kevésbé tudják háttérbe szorítani a tudományos világban, az oktatásban, a politikában, a mozgalmakban, az egyházakban és a médiában. A Földet ugyanis kizárólag a népességrobbanás terhelte túl: a fejenkénti ökolábnyom évtizedek óta nem növekszik, a jómódúaké még csökken is, s a szegénységből följebb emelkedőké nő.

Ráadásul a túlfogyasztásról papolók hiteltelenek, képmutatók, hiszen maguk sem képesek 1.63 gha ökolábnyom alatt élni. Pedig ma már csak ennyi jut egy főre a Földön, fele annyi mint fél évszázada – a népességrobbanás miatt. Az USA és Európa is durván túlnépesedett, hiába hazudják az ellenkezőjét a nők terjedő szülés-sztrájkjától megrémült népességfogyás-pánikolók és frusztrált szaporodás-erőltetők, nőelnyomók.

A fogamzásgátlás emberi jogának (ENSZ, 1968) fél évszázada semmibe vevése végzetes: az emberiség most már vagy tönkreteszi a bioszférát, vagy világnyomorba süllyed. Jelenleg mindkettő folyik: a népességrobbanó kecskenyáj ugyan tönkre-rágja a káposztaföldet, mégis egyre erősebben éhezik. Nincs megoldás a fogamzásgátlást nélkülözők segítése nélkül!

„The widespread inability of „educated” people to think is frequently underlined by statements on how ‘we don’t have a population problem, just a problem of too much consumption.'” /Paul R. Ehrlich: A pandemic, planetary reckoning, and a path forward/

A „képzett” emberek gondolkodásképtelenségét gyakran hangsúlyozzák azok a kijelentések, amelyek szerint ‘nincs népességproblémánk, csak a túl sok fogyasztás problémája.’

A megoldással kapcsolatban keresse a BOCS Civilizációtervezés Alapítványt. Ne csak beszéljünk róla, legyen a megoldás aktív részese!

Simonyi, Gyula I.