Senkinek nincs joga nemzeni! Hacsak…
Csak a nők dönthetnek arról, hogy akarnak-e, mikor és kitől teherbe esni. De csak a NEM-et mondhatják ki önállóan, az IGEN-t nem!
Senkinek sincs joga a nemzéshez anélkül, hogy a potenciális leendő gyermek jogait ne teljesítené:
● jogát, hogy felelős döntésből foganjon meg, ne balesetként
● mégpedig jól felkészült pár döntéséből
● akiknek érett a személyiségük
● akik stabil szülői kapcsolatban nevelnek
● joga van szerető otthonhoz és közösséghez
● egészséges természethez, legalább egy évszázadig élhető Földhöz
● ahol megkapja a boldog élethez szükséges szellemi és anyagi erőforrásokat.
A gyermek nem eszköz, hanem személy. Semmiféle nacionalista, vallási, gazdasági, politikai, családi, katonai, családi, párkapcsolati, pszichológiai, egyéni stb. érdekből nem szabad nemzeni, csakis a jövendő gyermek érdekében. Pl. akik a népességfogyáson pánikolnak, nem tekintik személynek a jövendő gyermekeket, csak eszköznek a mennyiségi céljaikhoz.
Senkinek nincs joga nemzeni! A legsúlyosabb döntés előtti meditáció:
Igazán szeretne egy gyermek nálunk és most megfoganni?
A fogamzásgátlás varázslatos csodaszer!
A fogamzásgátlás örömtervezés, a szerelem és a természet felszabadítása. Tervezés, hogy a lehetséges leendő gyermek, a nő és a férfi, a család, a társadalom és az egész élővilág a lehető legtöbb örömben legyen része élete során.
A fogamzásgátlás valójában …
– emberi jog (ENSZ, 1968);
– a leghatékonyabb klímavédelem;
– a leghatékonyabb környezet- és természetvédelem;
– a szegénységből való kilábalás kulcsa;
– a nők szerepvállalásának és a lányok oktatásának kulcsa;
– az anyai és csecsemőhalandóság csökkentésének kulcsa;
– a lehetséges jövőbeli gyermekek fizikai és mentális egészségének kulcsa;
– csökkenti a járványok kockázatát; és
– enyhíti a konfliktusokat, az erőszakot és a migrációt.
Miért a népesedés a kulcstényező az ökológiai összeomlás enyhítésében?
A BOCS Civilizációtervezés Alapítvány multiszektorális és interdisciplináris. Pl. az 1977-es Karácsonyi Határozat 14 különböző problémakörrel foglalkozik. Az évtizedek során egyre világosabbak lettek az ok-okozati viszonyok. A kutatások, tanulmányok, terepmunka sorra azt bizonyította, hogy a párok által nem akart baleset-teherbeesések megelőzése kulcstényező szinte minden területen, amivel foglalkoztunk: szegénység, erőszak, nemek egyenlősége, ökológiai pusztulások (klímamegbolondulás, a fajkihalás, talaj, erdő, vizek, mérgek, műanyagok stb.), demokrácia, jövő generációk, testi-lelki egészség, oktatás, infrastruktúra, energia, hulladék, mezőgazdaság stb. stb.
Az IPAT formula:
Környezeti teher = népességszám x fogyasztás x hatékonyság.
A környezeti válságból kilábaláshoz mindhárom kell:
(1) a Föld népességének csökkenése,
(2) a fogyasztás visszafogása
(3) a technikai fejlődés.
1./ A három tényező közül a népesség a döntő kérdés, legalább nyolc okból:
(1) A Földnek ugyanakkora teher, de humanitárius szempontból óriási különbség, hogy 8-10 milliárd nyomorog összezsúfolva, vagy egy-két milliárd él kényelemben s egészségesebb lélekkel (pl. néha még érintetlen tájat is van esélye látni), teret hagyva az élővilágnak is.
(2) Az emberek ezt akarják! A fogyasztásukat általában nem akarják csökkenteni, a kisebb családméret viszont százmilliók vágyálma. Sajnos a családtervezés még mindig a gazdagok kiváltsága.
(3) A legköltséghatékonyabb! 1 tonna CO2-kibocsátás megelőzése sokkal kevesebbe kerül fogamzásgátlással, mint zöldenergia-technológiák révén. „A családtervezés nagyobb jótétemény, több embernek és kevesebb költséggel, mint bármely egyéb technológia, ami az emberiség rendelkezésére áll.” (James Grant, UNICEF)
(4) Emberi jogi alapkérdés! Ha nem lenne ökológiai válság meg túlnépesedés, akkor is alapvető emberi jog a családtervezés, és alapvető joga a jövő generációknak, hogy önmagukért kívánt gyermekként foganjanak meg. A túlnépesedés megállításában és visszafordításában gyors eredményt lehetne elérni már pusztán a nők jogainak biztosításával.
(5) A túlnépesedésnek óriási a tehetetlensége, fékútja csak évtizedekben mérhető. Katasztrófahelyzetekben radikálisan vissza lehet fogni a fogyasztást (amely “gázként” viselkedik, mindig kitölti a rendelkezésre álló teret, de összenyomható a cseppfolyósodásig), de nem lehet hirtelen csökkenteni a népességszámot (ill. járvány, éhínség, háború csökkenti hirtelen), amely összenyomhatatlan “folyadékként” viselkedik.
(6) A túlfogyasztást ill. a „rátukmáló” társadalmat is a népességrobbanás hajtja: egyre olcsóbb az ember, muszáj magát ill. akármit eladnia, rátukmálnia másokra. Az egyre kegyetlenebb globális munkaerőpiaci verseny növeli a kényszerű (az életminőséget nem javító, csupán a versenyben maradáshoz szükséges) fogyasztást. Mihelyt lassul az ember-túltermelés, a dolgozók alkupozíciója és így a társadalmi egyenlőség erősödik, megdrágul a munkaerő, így megfizethetetlenné drágul a túlfogyasztás. Az európai pestisjárvány utáni emberhiány vezetett a reneszánszhoz. A túlnépesedés fékezése egyben a túlfogyasztást is fékezi.
(7) A népességnövekedés hátráltatja a technikai fejlődést is, mivel a népesség-növekmény ellátása miatt annyival kevesebb pénz/erőforrás jut a hatékony/környezetbarát technológiákra (beruházásokra). A népesedési bónusz, amikor nagy létszámú (és kellően képzett) korosztály lép a munkaerőpiacra, és kevés gyermeket nevel, hatalmas erőforrásokat szabadít fel.
(8) A Nobel-díjas Konrad Lorenz szerint az emberiség első számú halálos bűne a túlnépesedés, mert ez az agresszivitás növekedéséhez vezet, egyre nagyobb társadalmi zavart okoz és mindent megnehezít.
A megoldás az emberi jogi megközelítés, a családtervezés és jövő generációk emberi jogai
1./
Alapvető emberi jog a családtervezés (vö. Teheráni ENSZ konferencia, 1968).
Ebbe beletartozik a jog
a.) a tudáshoz (nem csak a szexualitásról és fogamzásgátlásról, de a demográfiai és ökológiai helyzetről, globális és hosszútávú trendekről is, hiszen a nemzés évtizedekre szóló döntés)
b.) a családtervezési kompetenciára neveléshez és
c.) az eszközök elérhetőségéhez,
hogy az emberek jólinformált döntéseket tudjanak hozni és meg tudják előzni az általuk szándéktalanul okozott foganásokat.
A pár szándéka nélkül létrejövő foganás gyakran hátrányos helyzetet teremt a pár, főleg a nő számára, valamint meglévő gyerekeik, és főleg a születendő gyermek számára.
2./
Mint minden jogot, a családtervezés alapvető jogát is csak úgy lehet gyakorolni, hogy ne sértse mások alapvető emberi jogait.
Ez esetben a pároknak figyelembe kell venniük, hogy a jövő nemzedékek minden tagjának joga, hogy
– kívánt,
– mégpedig önmagáért (s nem mások gazdasági, nemzeti, vallási, rokoni, párkapcsolati, pszichés stb. érdekei miatt) kívánt gyermekként foganjon meg,
– aki felnőve elmondhatja: szeretőbb szülőket, jobb kort s helyet nem is kívánhattam volna.
(Kívánt gyermek, kívánt szülő elv)
A gyermek alapvető jogainak és szükségleteinek chartája
A gyermek alapvető jogainak és szükségleteinek chartája
(Collectif I.C.E.M.:Perepectives d’ education populaire Maspero. Paris. 1979. 63.65.p.)
így fogalmaz:
„1. Születés és fogantatás
– A gyermeknek joga van, hogy ne a véletlen gyümölcse legyen.
– A gyermeknek joga, hogy ne politikai célért, hanem önmagáért akarják.
– A gyermeknek joga, hogy nem csupán szülei érdekeiért, hanem önmagáért akarják.”
A világon elsőként Magyarországon országgyűlési biztosa van a jövő nemzedékeknek. A döntésekben figyelembe kell venni a még meg nem fogantak érdekeit.
Nem kérdezhetik a párok: akarunk-e gyereket. Csak azt kérdezhetik: igazán szeretne-e egy gyermek hozzánk és most megfoganni?
Az anyagi megfontolások pozitívak is lehetnek: az emberek sejtik, ösztönösen érzik a szűkebb és tágabb élőhelyük túltelítettségét, s meggondolják, hogy el tudnak-e tartani egy újabb gyermeket két évtizedig, s a Föld el tudja-e tartani 7-8 évtizedig.
3./
E két jogból következik a társadalmi kötelezettség a megfelelő képzésre és a családtervezési eszközök elérhetőségének (ingyenességének) biztosítására, stb.
Pl. a holland modellben nem tiltással és moralizálással, hanem neveléssel és ismeretterjesztéssel érik el, hogy az abortuszok és tinédzser terhességek száma az európai átlagnál sokkal kevesebb.
Ezek a jogok akkor is érvényesek, amikor nincs túlnépesedés és ökológiai válság!
Szerző: Simonyi Gyula – BOCS Alapítvány