A serdülőkori terhesség globális jelenség, amelynek egyértelműen ismert okai és súlyos egészségügyi, társadalmi és gazdasági következményei vannak. Globálisan a serdülőkori születési arány (ABR) csökkent, de a változás üteme egyenetlen a régiók között. Az országok között és az országokon belül is óriási eltérések vannak a szintekben. A serdülőkori terhesség általában gyakoribb az alacsonyabb iskolai végzettségűek vagy alacsony gazdasági státuszúak körében. Továbbá lassabb a haladás a serdülőkori elsőszülések számának csökkentésében ezekben és más kiszolgáltatott csoportokban, ami tovább növeli az egyenlőtlenségeket. A gyermekházasságnak és szexuális bántalmazásnak fokozottan kitett lányok teherbeesései gyakran nem szándékosnak. Sok helyen a fogamzásgátlók beszerzése és használata akadályokba ütközik, így a serdülők nem tudják elkerülni a baleset-teherbeeséseket. A WHO partnerekkel együttműködve egyre nagyobb figyelmet fordít a várandós és szülő serdülőknek elérhető minőségi anyai ellátásra,. szorgalmazza a serdülőkori terhességre odafigyelést, bizonyított tudásanyagot gyűjt a cselekvéshez, politikai és programtámogató eszközöket dolgoz ki, kapacitásokat épít ki, és támogatja az országokat a serdülőkori terhesség hatékony kezelésében.
A fejlődő régiókban évente becslések szerint 21 millió 15–19 éves lány esik teherbe, és közülük körülbelül 12 millióan szülnek. (1) Globálisan az ABR (15–19 éves korosztály) a 2000-es 64,5 születésről (1000 nőre vetítve) 41,3 születésre csökkent 2023-ban. A változás üteme azonban egyenetlen volt a világ különböző régióiban, a legmeredekebb csökkenés Dél-Ázsiában (DA) volt, míg lassabb a csökkenés a latin-amerikai és karibi (LAC), valamint a szubszaharai Afrika (SSA) régióiban. Bár minden régióban csökkenés történt, a SSA és a LAC továbbra is a legmagasabb globális aránnyal rendelkezik, 2023-ban 97,9, illetve 51,4 születéssel 1000 nőre vetítve (3).
Az ABR tekintetében a régiókon belül is óriási különbségek mutatkoznak. A WHO afrikai régiójában a becsült ABR 2023-ban 97/1000 serdülőkorú volt, míg az európai régióban 13,1/1000 serdülő lány (3). Még az országokon belül is óriási eltérések vannak, például Zambiában a 15–19 éves serdülő lányok azon százalékos aránya, akik vagy szültek, vagy terhesek az interjú idején, Lusaka 14,9%-ától a Déli Tartomány 42,5%-áig terjedt 2018-ban (4). A Fülöp-szigeteken ez az arány a Cordillera közigazgatási régió 3,5%-ától a Davao-félsziget régió 17,9%-áig terjedt 2017-ben (5).
Míg a becsült globális ABR csökkent, a serdülők szülési aránya továbbra is magas. A 15–19 évesek körében becsült legtöbb születés 2021-ben a Szubszaharai Afrikában történt (6 114 000), míg Közép-Ázsiában jóval kevesebb (68 000). A 10–14 éves serdülők körében a Szubszaharai Afrikában ez a szám 332 000 volt, szemben a Délkelet-Ázsiában (SEA) ugyanebben az évben mért 22 000-rel (3) .
A serdülőkori terhesség társadalmi kontextusa
Az alacsony és közepes jövedelmű országokban a serdülőkori terhesség kockázati és védő tényezőit vizsgáló tanulmányok azt mutatják, hogy a szint általában magasabb az alacsonyabb iskolai végzettségűek vagy az alacsony gazdasági státuszúak körében (6). A serdülőkori elsőszülöttek számának csökkentése különösen lassú volt ezekben a kiszolgáltatott csoportokban, ami növeli az egyenlőtlenségeket.
Számos tényező járul hozzá a serdülőkori terhességekhez és születésekhez. Először is, sok társadalomban a lányokra nyomás nehezedik, hogy férjhez menjenek és gyereket szüljenek. 2021-ben a gyermekmenyasszonyok becsült száma világszerte 650 millió volt: a gyermekházasság fokozott terhességi kockázatnak teszi ki a lányokat, mivel a nagyon korán házasodó lányok jellemzően korlátozott önállósággal rendelkeznek a teherbeesés késleltetésére és a fogamzásgátlók használatára, az ilyen döntések befolyásolására. Másodszor, sok helyen a lányok azért döntenek a teherbeesés mellett, mert korlátozottak a tanulási és munkavállalási kilátásaik, és körülöttük az anyaságot értékelik.
A fogamzásgátlók sok helyen nem könnyen hozzáférhetők a serdülők számára. Még ha a serdülők be is szerezhetnek fogamzásgátlókat, előfordulhat, hogy nincs meg a fizetési lehetőségük vagy az anyagi forrásaik, illetve nincsenek tisztában azzal, hogy hol szerezhetik be és hogyan kell helyesen használni azokat. Megbélyegzéssel szembesülhetnek, amikor fogamzásgátlókat próbálnak beszerezni. Továbbá gyakran nagyobb a kockázata annak, hogy a mellékhatások, valamint a változó életkörülmények és reprodukciós szándékok miatt abbahagyják a használatot . A fogamzásgátlók elérhetőségét életkor vagy családi állapot alapján korlátozó törvények és politikák jelentős akadályt jelentenek a fogamzásgátlók biztosításában és használatában a serdülők körében. Ez gyakran párosul az egészségügyi dolgozók elfogultságával és/vagy nem ismerik el a serdülők szexuális egészségügyi szükségleteit.
A gyermekek szexuális bántalmazása növeli a nem kívánt terhességek kockázatát. Egy 2021-ben közzétett WHO-jelentés becslése szerint 120 millió 20 év alatti lányt ért szexuális erőszak nem partner által. Ez a bántalmazás mélyen gyökerezik a nemek közötti egyenlőtlenségben; több lányt érint, mint fiút, bár sok fiút is érint . A becslések szerint 2020-ban a világon a gyermekek legalább 8-át szexuálisan bántalmazták 18 éves kora előtt, és minden huszadik 15–19 éves lány már élt át kényszerű szexet.
A WHO „ A nők elleni erőszak prevalenciájának becslése 2018” című jelentése megjegyzi, hogy „a 15–19 éves serdülők 24%-a becslések szerint legalább egyszer szenvedett már el fizikai és/vagy szexuális erőszakot intim partnere részéről, és a 15–19 éves serdülő lányok és fiatal nők 16%-a az elmúlt 12 hónapban esett áldozatul ilyen erőszaknak.”
A serdülőkori terhesség és szülés, valamint a gyermekházasság megelőzése a fenntartható fejlődési célok (SDG) napirendjének része, erre a célra kijelölt mutatókkal, beleértve a 3.7.2. mutatót: „Serdülőkori születési arány (10–14 évesek; 15–19 évesek) 1000 nőre vetítve az adott korcsoportban” és az 5.3.1. mutatót: „A 20–24 éves nők aránya, akik 18 éves koruk előtt kötöttek házasságot”.
A serdülőkori terhességgel kapcsolatos stratégiák és beavatkozások a terhességmegelőzésre összpontosítottak. Ugyanakkor egyre nagyobb figyelem irányul a várandós és szülő serdülők anyai gondozásához való hozzáférés és minőség javítására. A hozzáféréssel kapcsolatos rendelkezésre álló adatok vegyes képet festenek. A minőségi ellátáshoz való hozzáférés a földrajzi kontextustól és a serdülők társadalmi státuszától függ. Még ott is, ahol a hozzáférés nem korlátozott, a serdülők úgy tűnik, hogy mind a klinikai ellátás, mind az interperszonális támogatás minősége alacsonyabb, mint a felnőtt nők.
A WHO partnerekkel együttműködve szorgalmazza a serdülőkre fordított figyelmet, bizonyítékokat és epidemiológiai alapot épít a cselekvéshez, programtámogató eszközöket fejleszt és tesztel, kapacitásokat épít, és kísérleti kezdeményezéseket indít a serdülők szexuális és reproduktív egészségével kapcsolatos kérdések megoldásának szükségességét felismerő, kis számú országban. Ezen közös erőfeszítések eredményeként a serdülők egészsége a globális egészségügyi és fejlesztési menetrend középpontjába került. Ebben a változó környezetben a WHO folytatja ágazatokon átívelő munkáját, hogy támogassa az országokat a serdülőkori terhesség hatékony kezelésében nemzeti programjaik keretében, megelőzze a gyermekházasságot, és gondoskodjon és támogassa a házas serdülőket.
A serdülőkori terhesség globális jelenség, amelynek egyértelműen ismert okai vannak, és súlyos egészségügyi, társadalmi és gazdasági következményekkel jár az egyénekre, családokra és közösségekre nézve. Konszenzus van a megelőzése érdekében szükséges bizonyítékokon alapuló intézkedésekről. Egyre növekvő globális, regionális és nemzeti elkötelezettség mutatkozik a gyermekházasság, a serdülőkori terhesség és szülés megelőzése iránt. Számos országban nem kormányzati szervezetek vezették az erőfeszítéseket. Egyre több országban a kormányok vezető szerepet vállalnak nagyszabású programok bevezetésében. Kihívást jelentenek és inspirálnak más országokat, hogy tegyék meg azt, ami megvalósítható és sürgősen meg kell tenni – most azonnal.
Forrás: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/adolescent-pregnancy
Solveig Roepstorff nagyon jó dán pszichológusnő, aki maga is kétségbeesetten elkötelezett "klímakasszandra" *. Sok pontban…
A szexuális és reproduktív egészség és jogok (SRHR) integrálása az éghajlati alkalmazkodással és ellenálló képességgel…
Mi a legjobb dolog, amit tehetsz a környezet megóvásáért? Az, hogy abbahagyod a húsevést? Kevesebbet…
"Azt mondták egy vasectomia után többé már nem lesznek gyerekeim. Képzeljétek el milyen sokk ért…
Már az IPCC is sok éve ajánlja a fogamzásgátlást a népességnövekedés és ezáltal a kibocsátások…
A legtöbb társadalom hasonló felemelkedési, virágzási és hanyatlási mintákon megy keresztül. És bár sok különbség…
