A fogamzásgátlás életmentő és kiemel a szegénységből

Életpálya mutatja a fogamzásgátlás életmentő és szegénységből kiemelő jelentőségét.

A festmény Koncsek István jászberényi polgármestert ábrázolja. Nyugdíjba menetele után 16 évvel még mindig hálásak voltak neki: 79 éves korában, 1930-ban készíttette Gecse Árpád festővel az önkormányzat a portrét a két részben 15 évnyi polgármesteri munkáért.

Koncsek István (1851.09.11. – 1933.10.11.) hatgyermekes római katolikus családban harmadikként született. 5 testvére közül az első és az ötödik, 2 fiú csecsemőkorban meghalt.

Terézia nővérének 15 gyermeke született (1869-92 közt), néha szinte évenként, a 2. 5. 8. 10. 12. 13. 14. 15. (tehát a 15-ból 8, köztük az utolsó 4) csecsemőkorban meghalt. A szegény világban ma is rengeteg csecsemőhalált okoz a fogamzásgátlás nélkülözése.

Pál öccsének szintén 15 gyereke született (1881-1904 közt), a 5. 6. 12. 13. 15. (tehát a 15 gyermekből öt) csecsemő korban meghalt. Az utolsó terhességeknél már bizonyára itt is nagyon túlterhelődött az anyai szervezet.

János öccsének 10 gyermeke született (1884-1902 közt), a 2. 6. 8. 9. 10. (tehát a 10 gyermek fele) meghalt csecsemőkorban. Itt is az utolsó három, akik 5 éven belül születtek, mind meghalt.

Ebből a fogamzásgátlást nem használó, rengeteg csecsemőhalálos szegény rokonságból tudott Koncsek István kiemelkedni. Ebben bizonyára jelentős szerepet játszott, hogy csak 2 gyermeke volt, azok is 7 év különbséggel (Béla István 1882-1949 és Ilona Anna 1889-1975). Gyermekeiknek is 2-2 gyermekük volt.

Lehet hogy a családtervezésben a feleségének, Eigen Ilonának (1853-1929) főszerepe volt? Ilona szülei jómódúak voltak, pl. a mai Újtemető területét ők ajándékozták Jászberény városának temető céljára.

Magyarországon a csecsemőhalandóság 1894-ben 21.2% (tehát a Koncsek családban látható 33-53% abban a korban is durvának számított, a katolicizmus okozta túl gyakori teherbeesés következménye lehetett). A XX. században rohamos csökkenés: 1931-ben 15%, 1944-ben 10%, 1959-ben 5%, 1990-ben 1.48%, 2017-ben 0.36% volt a csecsemőhalandóság.

—————

Koncsek István 1851.09.11-én született. Iskolai tanulmányait Jászberényben, a jogot Eperjesen végezte. Eigen Ilonával 1877.11.28-án kötött házasságot. Tanúk ifj.Tarnay Károly ügyvéd és Scopián Sándor földbirtokos. Ilona szülei Eigen Miklós és Pócz Amália. A házasságból két gyermek született. István 1878-ban lett köz és váltóügyvéd.
Tanácsnok, és több bizottságban is dolgozik, aktívan részt vett a város életében. 1893.05.28-án a képviselő testület közel kétharmados többséggel választotta Jászberény polgármesterének. Vezetése alatt fejlődik a város, ő indítja el az artézikút fúrási programot, ekkor épül a Lehel szálló, működik a méntelep, iskolák épülnek a városban és a tanyavilágban.

Apponyi hűséges híve. Politikailag támadják, 1896.09.17-én lemondásra kényszerítik, de 1902-ben újra megválasztják. Erős egyéniség volt, jellemtisztaságát ellenfelei elismerték, de érdes plebejusi öntudatosságából engedni nem akaró vezetőnek tartották.

A képviselő testület 1914 novemberi jegyzőkönyvéből: „ Koncsek István polgármester két ízben 15 évre terjedt kormányzata alatt a város közjavait példás becsületességgel gondozta, s a városnak fejlődését a rendelkezésre állott anyagi erőnek megfelelően elősegítette, – ennek folytán most, hogy nyugdíjazása jogerőssé vált, – elhatározza, hogy Koncsek István volt polgármester közpályájának emlékét jegyzőkönyvben megörökíti és a polgármesteri székben kifejtett tevékenységéért neki köszönetet szavaz. Arcképét a városháza kis tanácsterme számára halála után megfesteti.”

Mint nyugalmazott polgármester 1933.10.11-én, 82 éves korában hunyt el, felesége 1929-ben. Sírjuk Újtemető 2/7/5.

 

Kapcsolódó információk:
Mit tehetünk a magyar demográfiáért?
Hogyan előzhető meg évi 300 ezer nő és 1,5 millió gyermek halála?