A légkondi tartozásunkat a gyermekeinkre terheljük?
Zsugori, csaló szülőként élvezzük a légkondi hűvösét, de az árának csak töredékét fizetjük meg, a tartozást és károkat gyermekeinkre terheljük? Ökológiai tényekről és összefüggésekről beszélt a BOCS Civilizációtervezés Alapítvány elnöke a Székesfehérvár Televízió Fehérvári beszélgetések című műsorában.
Mi a közös az izlandi hőenergiában, a faültetés kétes CO2 megkötésében, a fogamzásgátlás hozzáférésének támogatásában és a 2050-es Európai Uniós célokban? Mindegyik hatással van az éghajlatváltozásra.
A leghatékonyabb klímavédelemről, a fogamzásgátlás emberi jogáról beszélt egy még szokatlannak látszó megközelítésben Simonyi Gyula István matematikus, ökológus, a BOCS Civilizációtervezés Alapítvány elnöke a Székesfehérvár Televízió vendégeként.
Folytatás
A BOCS Civilizációtervezés Alapítvány logója hasonlít a világ legismertebb környezetvédelmi szervezetének logójához, azonban az ő pandamacijuk nem sétál, hanem heverészik és játszik. Megfelelő az élőhelye, biztonságban van, nem vágták ki a fákat és a játékos, pihenős életformában, nem túlszaporodva csak akkora az ökolábnyoma minden élőlénynek, amit a Föld el tud tartani – fogalmazta meg küldetésüket a matematikus.
Ki-ki ökolábnyoma nagyságát egy gyorstesztet kitöltve megnézheti a szervezet honlapján. Az interjúból kiderül, hogy a néhány perc alatt kitölthető táblázat mögött évtizedes fejlesztés áll, így elég pontos válaszok születnek:
Beszélt a ma oly gyakran használt „fenntartható”, „klímasemleges” rendezvényekről, termékekről, a csupán ígéretes faültetési projektekről, amelyeket majd csak évek múlva lenne szabad klímasemlegesítéshez felhasználni. Ígéretekkel nem lehet klímasemlegesíteni, csak egy-két évtized után a valóságot felmérve: mennyi karbont kötött meg a telepített erdő, mennyi eredt meg a fákból, élte túl a szárazságot, tüzet, kártevőket, vadkárt, szélvihart stb. A faültetésnek rengeteg jótékony hatása van, de klímasemlegesítésre csak a távoli jövőben, az eredmények kiszámolásával alkalmas. A jelenben csupán „zöldrefestés”, „greenwashing”. Javasolta, legyünk kételkedők a hangzatos, de felületes szlogenekkel.
Szóba került egy régebbi történet, amikor Magyarországon először sikerült hungarikumként a Jövő Nemzedékek Képviselője parlamenti pozíciót létrehozni. Ezt Simonyi I. Gyula szorgalmazta már a rendszerváltás előtt és egy teljesen új, etikus szemléletet képvisel: a legfiatalabbak és a még meg sem született gyermekek érdekeit védi. Az ombudsperson hivatala a mindenkori politikai és gazdasági döntések több évtizeddel későbbi következményeit is górcső alá veszi és jogában állt ezt hivatalból jelezni.
Az éghajlatvédelem egyik legfontosabb kulcsa gyermekeink, unokáink szemszögéből tekinteni a jelenünkre. Várható életminőségük rengeteg összetevőn múlik, érthető okok miatt ezek közül kiemelkedik a nők önrendelkezési jogainak megerősítése.
Elkeserítő hazai és külföldi statisztikák igazolják, hogy míg van, ahol magától értetődő az érett személyiségként hozott döntés a párválasztásról és a gyermeknemzésre való felelős felkészülés, addig akár a közelünkben élő szegény ill. patriarchális családok körében a fenti kérdésekben a lányoknak nincs valódi lehetőségük saját sorsukat irányítani.
Megfelelő támogatási programok hiányában csorbul a nők legalapvetőbb joga, a testük feletti önrendelkezés. Közeli városrészekben vagy távoli kontinenseken egyaránt fordulhat a fiatalok sorsa egy váratlan teherbeesésen. Ez korai iskolaelhagyáshoz vezethet, a szakmai életpályájukat és önálló megélhetésüket veszélyeztetheti, kiszolgáltatottakká teheti a nőket, befolyásolja családjuk későbbi fizikai és mentális egészségét.
Logikus következtetés, hogy a fogamzásgátlás joga, tudása és eszközeinek elérhetősége jelentik a megoldást, amellyel a lelkileg, testileg, társadalmilag vagy kulturálisan kiszolgáltatott nők védelme biztosítható.
A BOCS Civilizációtervezés Alapítvány közel fél évszázados munkája igazolja, hogy azok a projektek, amelyek ezeknek a lányoknak a védelmében jönnek létre, képesek boldogabb jövőt biztosítani, amely egyúttal a társadalom minden szereplője számára minőségi együttélést jelent.
– Óriási tömegek törekszenek feljönni a szegénységből. Ma már az emberiség fele középosztálynak számít, tehát van villany, hűtő, színestévé a kuckójában és például egy robogója. Ez a több mint négymilliárd ember hatalmas üvegházgáz kibocsátás… – irányítja a hallgatóság figyelmét erre a háttér összefüggésre az ökológus. Hangsúlyozza, hogy a klímaváltozás nem ismer határokat, így a közös légkör felborulását nem csak a több millió klíma-elvándorló tapasztalja.
A népességrobbanó országokhoz képest Magyarországon egyelőre kezelhető a helyzet, mivel a népesség 1980 óta enyhén csökken – mondja Simonyi. – De sok a be nem tartott ígéret és engedékeny szabály. A vállalatoknak és a magánembereknek is azonnali klímasemlegességre kell törekedniük. Nem szabad várni 2050-ig, sőt 2030-ig se, sokkal többet kell tenni, mint ami kötelező.
Az önpusztító ütemben növekvő üvegházgáz kibocsátás eredményeként kialakult időjárás egyre inkább megnehezíti mindennapjainkat. Ezért fontos minél előbb megérteni, ténylegesen mi történik velünk, s azonnal klímasemlegesíteni életvitelünket, szervezeteinket, cégeinket.
Ha a fenti kérdések felkeltették érdeklődését, ha vitatkozna velük, vagy kérdések merültek fel Önben, tekintse meg Simonyi Gyula Istvánnal készült interjút, keresse fel a
már három évtizede működő weblapját és naponta frissülő facebook oldalát..
A teljes beszélgetés megtekinthető az alábbi linken is:
Folytatás
Kováts Andrea Éva