Alább Szombatfalvy László (1927-2022) magyar-svéd kockázatelemző milliárdos 2009-ben írt könyvének egy fejezete a túlnépesedés végzetes kockázatáról.

A népességrobbanás – a titokban tartott katasztrófa

Mint már korábban említettük, a Föld népessége jelenleg évente 1,2 százalékkal nő, ami, ha így folytatódik, két generáció alatt – pontosabban 58 év alatt – megduplázza az emberek számát.

A népességrobbanás az egyik fő oka a klímaváltozásnak, és fel is gyorsítja a folyamatot. A növekvő népesség például növeli az energia- és élelmiszertermelés iránti igényeket, ami nagyobb igényt jelent a termőföldekre és legelőkre, ami erdőirtást eredményez, ami pedig az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését okozza.

Más környezeti károkat, a második megaproblémánkat is befolyásolja a népességnövekedés. Például a népesség növekedésével automatikusan kevesebb jut egy főre az amúgy is túlhasznált megújuló természeti erőforrásokból. Fennáll az éhínség és a súlyosabb vízhiány veszélye. A nagyobb népesség további következményei a nagyobb környezetszennyezés, a természet nagyobb károsítása és a biológiai sokféleség gyorsabb kimerülése.

Ezenkívül a népesség erőteljes növekedése az általában hasznos és kívánatos fejlődést negatív vagy veszélyes változásokká változtathatja. Ez azt jelentheti, hogy a technológiai fejlődés és a javuló életszínvonal – mindkettőt általában a legelőnyösebbnek tekintik – növelheti az energia- és természeti erőforrások iránti keresletet. Ha ezek az általában pozitív fejlemények a népesség nagymértékű növekedésével egyidejűleg következnek be, a következmények nyilvánvalóan súlyos környezeti károkat okozhatnak.

A népesség erőteljes növekedése az etnikai csoportok és nemzetek közötti ellenségeskedést is fokozza, mivel a csökkenő erőforrások miatt összecsapnak. Ez hozzájárul a politikai stabilitás gyengüléséhez, és a politikai erőszak nagyobb kockázatához vezet. Az 1994-es ruandai népirtás rémisztő példa erre.

E rövid leltár utolsó pontja: a népességrobbanás a szegénység legfontosabb oka. A szegénység és a népességnövekedés együtt ördögi kört hoz létre. Egy kis családi gazdaság esetleg el tud tartani egy családot, de amikor a földet megöröklik és felosztják több gyermek között, mindegyiknek saját családja van, akkor már nem tud mindenkit eltartani. Az eredmény még nagyobb szegénység a tanyavilágban vagy a nagyvárosok melletti nyomornegyedekben. A szegénység elleni intézkedések ellen hat a népesség növekedése, ami egyes országokban – különösen Dél-Afrikában – a szegények arányának csökkenése ellenére tovább növeli a szegények tényleges számát.

Hangsúlyozni kell, hogy a legtöbb probléma nem arányosan nő a népesség növekedésével, hanem sokkal gyorsabban. Ha például egy területen kezdetben 10 százalékos vízhiány van – vagyis a vízellátás 10 százalékkal elmarad a szükségestől -, akkor a népesség 50 százalékos növekedése azt jelenti, hogy a vízhiány 500 százalékkal 60 százalékra emelkedik.

Mi az oka a nyilvánvalóan káros népességrobbanásnak, és miért nem tettünk komoly intézkedéseket a növekedés megállítására (a Kínában tett lépések kivételével)?

Úgy tűnik, hogy a szegény nemzetek gyors népességnövekedésének egyik legfontosabb oka maga a szegénység, az ebből fakadó alacsony iskolázottsági szinttel és a tudatlanságból és/vagy hagyományos, esetenként vallási okokból nem létező családtervezéssel.

A nemek közötti egyenlőség hiánya sok fejlődő országban szintén nagyban hozzájárulhat a magas születési arányokhoz. Sok fiatal nő akarata ellenére esik teherbe, és a szülők nagyobb értéket tulajdoníthatnak a fiúknak, mint a lányoknak, és a születések addig folytatódnak, amíg a kívánt fiúszámot el nem érik. A fejlődő országokban a nők körében tapasztalható magas munkanélküliségi ráta szintén hozzájárul a magas születési arányokhoz.

E vita elején megjegyeztük, hogy az emberiség négy megaproblémája mögött három, egymással szorosan összefüggő kritikus magyarázó tényező áll. A népességrobbanás – a dráma láthatatlan, ritkán tárgyalt főgonosza – illusztrálja ezt a tézist. A problémák megértésének hiánya, a hibás mérlegelés és a hibás ítélőképesség a fő okai annak, hogy a politikai vezetők soha nem tettek komolyan kísérletet arra, hogy megállítsák a népesség rendkívül gyors növekedését számos nemzetnél, annak ellenére, hogy ez számos súlyos problémát okozott.

Hogy pontosabbak legyünk, fel tudunk mutatni néhány hihető okot:
– A lakosság alábecsüli a népességnövekedés jelentőségét. Egyesek még pozitívnak is tekintik. Egyesek a megnövekedett emberszámban elsősorban a termékeik növekvő piacát látják.
– Sokan úgy vélik, hogy politikailag nem korrekt a népességnövekedés korlátozását követelni és intézkedéseket hozni. Egyesek úgy tűnik, úgy vélik, emberi jog, hogy minél több gyermeket hozzanak a világra.
– A politikusok úgy tűnik, hogy a népességnövekedést természetes jelenségnek tekintik, amellyel az emberiségnek számolnia kell, és amely ellen nem lehet semmit tenni.

Még a jelenlegi világpolitikai rendszer is hozzájárul a népességnövekedéshez, mivel a szuverén nemzetállamokkal a rendszer hatékonyan meg tud állítani minden külső, a növekedést befolyásoló kísérletet. Ma minden nemzet ragaszkodhat ahhoz, hogy a népesség alakulása és a magas születési arányszámok az államok belső ügyei.

Nyilvánvaló, hogy ma senki sem tudja, hány ember élhet a Földön és élvezheti a környezettel harmóniában lévő tisztességes életszínvonalat. Ez többek között a mezőgazdasági technológia fejlődésétől, a jövőbeli energia- és vízellátástól, a „tisztességes életszínvonal” fogalmától és nem utolsósorban az éghajlatváltozás hatásaitól függ. Azt azonban tudjuk, hogy a jelenlegi tudás és technológia alapján a Föld hosszú távon nem képes eltartani a mai népességet, amely olyan színvonalat élvez, amelyhez a „gazdag” nemzetek lakói hozzászoktak, és amelyet mindenki más megpróbál elérni. Ez azt jelenti, hogy az egyetlen ésszerű fejlődés az lenne, ha megpróbálnánk az emberek számát a meglévő és előrelátható lehetőségekhez igazítani. Ha ebben a kérdésben hagyjuk, hogy a vágyálmok vagy a helyzetbe való beletörődés vezérelje a döntéseket, az megbocsáthatatlan kockázatvállalást jelent.
Ha hagyjuk, hogy a népességrobbanás folytatódjon, nagyon is lehet az emberiség hatalmas katasztrófák általi pusztulásának egyik fő oka.
…
Mit lehet tenni a gyors népességnövekedés ellen? A megoldás kulcsa nyilvánvalóan az, hogy a lakosság hogyan érti meg a problémát és hogyan viszonyul hozzá. Ezért a közeljövőben a világ közvéleményének nemcsak a korábban leírt népességrobbanás veszélyes következményeit kell tudatosítania, hanem tudnia is kell:
– hogy a gyors népességnövekedés nem egy nemzet „belügye”, hanem olyasmi, ami az emberiség legfontosabb érdekeit sértheti,
– hogy nem tekinthető emberi jognak, hogy egy nőnek két gyermeknél több legyen,
– hogy a Föld erőforrásai még akkor sem elegendőek a jelenlegi népesség számára, ha mindenki az iparosodott nemzetek életszínvonalát élvezné – és hogy a helyzet már két generáción belül sokkal rosszabb lesz, ha a világ népessége több milliárddal nő,
– hogy nem számíthatunk arra, hogy a legszegényebb nemzetek lakói továbbra is elfogadják, hogy ennyivel kevesebb erőforrásból éljenek, mint az iparosodott nemzetek lakói,
– hogy az átlagos várható élettartamnak az iparosodott nemzetekéhez való „normalizálása” önmagában azt jelentené, hogy a Földön élő emberek száma a mai 6,8 milliárdról 8,0 milliárdra nőne.

Irreális azt hinni, hogy egy ilyen felvilágosító kampányt politikai kezdeményezésre indítanának, tekintve azt a közömbösséget, amellyel eddig ezt a problémát kezelték. Ehelyett a közvéleménynek először is világosan tudatosítania kell a népességrobbanással járó nagy kockázatokat, és ellenintézkedéseket kell követelnie, mielőtt az ügy végre prioritást kap a politikai vezetők nemzetközi napirendjén.

Csak ezután remélhetünk egy olyan cselekvési programot, amely méltó a nevéhez; hogy a gazdag nemzetek tárgyalópartnerei megállapodnak a gyorsan növekvő nemzetek kollégáival a leghatékonyabb erőfeszítések elfogadásáról az oktatás, a jobb egészségügyi ellátás, a nők nagyobb foglalkoztatása, a családtervezés és más, a születési ráta megfékezését célzó intézkedések terén.

https://globalchallenges.org/about…/about-founder-history/