Egyetlen nem kívánt terhesség tízszer több hormonnal terheli a környezetet, mint 35 évnyi fogamzásgátló tabletta szedés

A túlnépesedés senkinek sem jó, a népességnövekedés megállításával pedig mindenki nyerne. Ezáltal ugyanis lehetőség nyílik a fenntarthatóság élérésére, a szegény országoknak pedig lehetősége nyílik kilábalni a nyomorból. A népességnövekedés megállításának kulcsa a lányok oktatása, illetve a fogamzásgátlás emberi jogának biztosítása. Ugyanis az a tapasztalat, hogy ha a lányok és nők hozzájutnak a középiskolai képzéshez és a fogamzásgátlókhoz, akkor gyorsan lecsökken a tervezett gyermekek száma. Ez történt a fejlett országokban is, illetve néhány fejlődő országban, mint pl. Kína, Thaiföld vagy Banglades. Sokan aggódnak azonban a fogamzásgátlók hormonterhelés-e miatt.

A fogamzásgátlásnak hormonális és hormonmentes formája is van. Hormonmentes módszer a a réz méhen belüli eszköz (spirál), illetve a Rézgyöngy. A hormonális megoldások legismertebb formái a fogamzásgátló tabletta, illetve a hormontartalmú méhen belüli eszköz, de itt érdemes megemlíteni a fogamzásgátló implantátumot és -injekciót is.

A hosszútávon ható módszerek célszerűek a fejlődő országokban, ahol nincs minden sarkon patika, és gyakran előfordul készlethiány. Az injekció előnye, hogy a felhasználó magának is beadhatja, ami több hónapig hat. A diszkréció is szempont, mivel sok fejlődő országbeli nőnek el kell titkolniuk fogamzásgátló használatukat saját családtagjaik vagy közösségük elől. Gyakori ugyanis, hogy férjeik, szüleik vagy vezetőik elavult világnézetek alapján még mindig a szaporodást erőltetik, annak ellenére, hogy országuk elsivatagosodik, felszín alatti vizeik fogynak, és a népességrobbanás minden fejlesztési erőfeszítést semmissé tesz.

A hormonális megoldásoknak tehát fontos szerep jut ebben a küzdelemben. Néhányan azonban azzal érvelnek, hogy a fogamzásgátlók használata közvetve környezetterhelést jelent az élővizekre. Az alábbi cikkben kontextusba helyezzük ezt az állítást. Megnézzük, hogy a többi forráshoz képest mekkora hormonterhelést jelentenek a fogamzásgátlók, és hogy vajon azzal jut-e több hormon a környezetbe, ha használják, vagy akkor, ha nem.

A terhesség és a fogamzásgátló szedésének összehasonlítása

Az alábbiakban fogamzásgátlók alatt hormonális fogamzásgátlást értünk. A kutatások eredményei alapján elmondható, hogy a menstruáló nőkéhez képest a fogamzásgátlót használó nők vizeletében (típustól függetlenül) kb. másfélszer több az ösztrogén mennyisége.[1] (20,87 helyett 29,32 mikrogramm/liter). Egy másik tanulmány szerint a terhes nők vizeletébe 420-szor több ösztrogén kerül.[2] (16,3 helyett kb. 6859 mikrogramm/nap).

Az ENSZ szervezeteinek módszertana alapján a nőket 15 és 49 éves koruk között szokták termékenynek tekinteni.[3] Ha egy nő ezidő alatt folyamatosan alkalmaz fogamzásgátlást (420 hónapon át), az kb. 420x30x10x1 mikrogramm (hónap x nap x extra hormonterhelés x liter/nap), vagyis összesen 126 000 mikrogramm (~0,13 g) extra hormonterhelést jelent.

Ehhez képest ha egy nő ezidő alatt egyáltalán nem használ fogamzásgátlást, és összesen egyszer lesz egy nem kívánt terhessége, az 9x30x6846 (hónap x nap x extra hormonterhelés/nap), vagyis összesen 1 848 420 mikrogramm extra hormonterhelést jelent. Ha azt mondjuk a terhesség ideje alatt nem minden nap ennyi a ösztrogénkiválasztás, és így ezt az értéket elosztjuk kettővel, akkor is 924 210 mikrogramm (~0,92 g) extra terhelést kapunk.

Tehát ha csak egyetlen terhességet előzünk meg 35 év alatt hormonális fogamzásgátlók által, az alsóhangon is hétszer kevesebb hormonterhelés-t jelent!

A fogamzásgátlók hormonterhelése a többi forráshoz képest

Ugyanazon tanulmány alapján 1995-ben Hollandiában a hormonfelhasználás a szájon át szedhető fogamzásgátlók esetén 88, a hormonhelyettesítésből (HRT) 1687,5, az állattartásból pedig 579,15 kg/év volt.[4] Mivel ami bekerül a szervezetbe, az idővel ki is jut, így feltételezhető, hogy a felhasználás és a környezetterhelés egyenesen aránylik egymással.

Egy másik tanulmány szerint az Egyesült Királyságban az állattartás 15%-ban járul hozzá a vizek hormonterhelés-éhez,[5] ami nagyságrendileg megegyezik a föntebbivel. Mindezek alapján elmondható, hogy a fogamzásgátlás összességében eltörpül a többi hormonterhelést jelentő tényezőhöz képest. Főleg, ha beleszámolnánk a műanyagokból kiszivárgó vegyi anyagok hormonháztartásra gyakorolt hatását.

Akit még így is zavarna a hormonális fogamzásgátlás jelentette környezetterhelés, az használjon hormonmentes eszközöket, és ezeket népszerűsítse. Mindenesetre a következetesség szempontjából lábon lőné magát, ha a fogamzásgátlás emberi jogának biztosítása ellen, csak mert ez részben hormonális eszközök révén történik. Ugyanis a környezet hormonterhelése összességében még úgy is kisebb, mintha a nők nem jutnának hozzá semmilyen fogamzásgátló módszerhez.

---

Források:

[1] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3893952/
[2] https://www.semanticscholar.org/paper/Are-oral-contraceptives-a-significant-contributor-Wise-O’brien/712c0942fa2694607584ad07aa6a14eaccd663f9/figure/1
[3] https://www.who.int/data/gho/indicator-metadata-registry/imr-details/6
[4] https://www.semanticscholar.org/paper/Are-oral-contraceptives-a-significant-contributor-Wise-O’brien/712c0942fa2694607584ad07aa6a14eaccd663f9/figure/5
[5] https://www.researchgate.net/publication/7691070_The_potential_steroid_hormone_contribution_of_farm_animals_to_freshwaters_the_United_Kingdom_as_a_case_study