A jövő generációk elleni legdurvább bűn

John Broome oxfordi közgazdász és filozófus professzor könyve (Climate Matters: Ethics in a Warming World, 2012) a klímamegbolondítás erkölcsi követelményeit elemzi.

A jövő generációk elleni legdurvább bűn | BOCS Civilizációtervezés Alapítvány
Károkat okozunk a jövő generációknak, ezért egyénileg is jóvátétellel tartozunk. Pl. erkölcsi kötelességünk teljes mértékben ellentételezni az üvegházgáz kibocsátásunkat, és ezáltal karbonsemlegesen, nulla karbonlábnyommal élni.

A jövő generációk elleni legdurvább bűn az idő előtti, erőltetett menetben a Földre rángatásuk, felkészületlenül, baleset-teherbeesésekkel. Ennek oka, hogy még mindig nők százmilliói meg vannak fosztva a fogamzásgátlás emberi jogától (ENSZ, 1968), tudásától és eszközeitől. S a klímamegbolondulás is legfőképp ennek a következménye.
Ezért a karbonsemlegesítés leghatékonyabb, legökológikusabb, leghumánusabb (nem humániás) és a legtöbb jótéteménnyel járó módja a baleset-teherbeesések megelőzésének segítése:

A jövő generációk elleni legdurvább bűn | BOCS Civilizációtervezés Alapítvány

Rengeteg könyv szól a klímamegbolondulás természettudományos, közgazdasági és politikai jellegéről.
Reméljük hogy sok embernek az erkölcsfilozófia is számít: karbonsemlegesnek lenni ugyanolyan etikai alapkövetelmény, mint megállni a piros lámpánál vagy megadni a tartozásokat. Broome képzett közgazdászból lett erkölcsfilozófus, így elsősorban az energia, a közlekedés, a fogyasztás területéről hoz példákat. De a fogamzásgátlás tudását és lehetőségét biztosítani a serdülőknek és a nőknek még több szenvedést megelőző erkölcsi kötelesség, mint enni adni az éhezőknek vagy gyógyítani a betegeket.
Broome két központi etikai alapelvet hangsúlyoz: a jóságot és az igazságosságot. A jóság „megköveteli, hogy megpróbáljuk jobbá tenni a világot, nem pedig rosszabbá”. Broome példájában egy gazdag ember pénzt ad egy szegényebbnek – viszont tudományosan bizonyított, hogy a fogamzásgátlásra adott összeg 120-szor akkora átlagos segélyezés jótékony hatásával ér fel.

Az igazságosságnál Broome hét feltételt sorol, melyek esetén a jóvátétel erkölcsi kötelességünk:

  • tettünkkel kárt okozunk a másik személynek;
  • a tettért mi vagyunk felelősek;
  • a károk súlyosak;
  • a károk nem véletlenül keletkeztek;
  • a tettből hasznunk lett, a javunkat szolgálja;
  • de ezek az előnyök nem kölcsönösek;
  • és a kárpótlás módja olcsó.

Nos, a klímamegbolondítás ilyen tett, és a karbonsemlegesítés a fogamzásgátlás segítésével ilyen kárpótlás.

„Mindannyiunk egyértelmű kötelessége, hogy ne bocsássunk ki üvegházhatású gázokat… A kibocsátás igazságtalan. A szigorú kötelezettségnek, hogy ne bocsássunk ki üvegházhatású gázokat, egyszerűen és hatékonyan megfelelhetünk ellentételezéssel… Egyéni kötelességünk, hogy szén-lábnyomunkat nullára csökkentsük” (96. és 100. o.).

A fogamzásgátlás segítésével történő karbonsemlegesítés sokkal magasabb rendű, mint a csupán technológiai, erdészeti vagy agrár stb. jellegűek.

  1. Nem csupán a karbonlábnyomot nullázza, hanem a teljes ökolábnyomot: a klímán kívül jó hatással van az erdőkre, talajokra, fajgazdagságra, vizekre, műanyagok és mérgek szóródására stb. Nem tologatja az öko-terhet más területekre (mint pl. a bio-üzemanyag, ami több kárt csinál mint hasznot), hanem megelőzi. Sőt, ellentétébe fordítható az ökolábnyom: öko-angyalként a Föld fölött lebegve nem hogy ránehezedne az ember, de segíthet a Földnek a terheket tartani az, aki saját lábnyománál többet ellentételez! Nem humániás, hanem humánus: nem az eltartóképesség tovább rombolásával csökkenti a pillanatnyi szenvedést, hogy ezzel még nagyobb katasztrófát okozzon (mint a legtöbb segélyezés).
  2. Az előnyöket azok kapják, akik a károkat viselik (szemben pl. a karbonadóval, ahol kiszámíthatatlan, hogy kik húznak hasznot belőle). Ugyanis sok születő gyermek nem kell hogy felkészületlen, őket nem akaró, maguk is pszichésen sérült, áldozat anyák és szülők gyermekekét kezdje meg nyomorúságos életét és cipelje életreszóló pszichés sérüléseit, szellemi, társas és anyagi hátrányait.
  3. Jótékony hatással van a nagy erkölcsi dilemmák szinte mindegyikére: csökkenti a háborús veszélyt, segíti a többi emberi jog érvényesülését, erősíti a nők helyzetét, enyhíti az egyenlőtlenségeket, s fejleszti a tudatosságot élet és halál értelméről és értékéről (pl. annak belátását, hogy fogamzásgátlás miatt senkinek az élete nem “marad el”). Egyéni életvitelünkkel ugyanis nem csak a klímamegbolondításban veszünk részt, hanem számos károsításban: pl. a zsúfoltságban és légszennyezésben. (Mellesleg a zöldködések önellentmondásának szomorú példája, hogy a légszennyezés abbahagyása további globális melegedéshez vezet.)
  4. Az eredmény azonnali és tartós, és a kivitelezésnek minimális a mellékhatása és ökolábnyoma. A megelőzött baleset-teherbeeséssel véglegesen egy teljes emberéletnyi öko-terhelt előztünk meg (s akkor még nem beszéltünk a lehetséges utódokról). Ezzel szemben a faültetésnek, a megújuló energia építéseknek, az elektromos autók gyártásának stb. jelentős öko-terhe van, és a tényleges üvegházgáz-kibocsátás csökkentés/megelőzés/megkötés csak hosszú évekkel később számolható ki a megvalósulás gyakran kiábrándító adataiból (pl. az ültetett fáknak csak kis része marad meg) és csak azután használható fel karbonsemlegesítésre.
  5. Amellett, hogy egyéni cselekvésre ad lehetőséget (amivel nem kell másokra vagy politikai döntésekre várni), óriási társadalmi hatással is lehet. Mivel talán a legnagyobb és legkártékonyabb tabu, megvilágosító hatású a példamutatással hitelesített érvelés még a (zöld, béke, igazságosság, nők, stb.) mozgalmakon belül is, hát még a gazdasági, politikai, vallási döntéshozatalt befolyásoló körökben és a médiában.

Szerző: Simonyi, Gyula I.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..