Miközben a jómódúak ökológiai terhe csökken

Miközben a jómódúak ökológiai terhe csökken, a Földet a népességrobbanás terheli túl.

Az ökolábnyom-számítás alapján a globális ökológiai túlterhelés kb. fél évszázada kezdődött. Azóta az emberiség fejenkénti ökolábnyoma nem nőtt,[42] tehát szinte kizárólag a népességrobbanás terheli túl a Földet.

A közhiedelemmel ellentétben a jómódúak (érts: OECD-országok) fejenkénti és teljes ökológiai terhe is csökken, a szegényeké viszont nő.[29][41]

OECD-országok | BOCS Civilizációtervezés Alapítvány

Az OECD országok 1980-ban 6.7/3.5 gha ökolábnyom/biokapacitás aránnyal 1.91-szeresen terhelték túl a saját területüket – szemben a globális 1.17-szeres túlterheltséggel,[41]
– 2016-ra viszont az OECD ökolábnyoma is jelentősen csökkent, 5.4/2.7 gha aránya, azaz 2.00-szoros túlterhelése már alig haladja meg a globálisan 1.68-szorosra nőtt túlterheltséget.[41]

Az, hogy a globális fejenkénti ökolábnyom nem csökkent az elmúlt évtizedek alatt, annak köszönhető, hogy a szegény országok fejenkénti ökolábnyoma nőtt.  1980-ban még csak 1,5 gha/fő volt, ami 2016-ra 2,1 gha/fő-re emelkedett. Így már a szegény országok fejenkénti ökolábnyoma is 30%-kal nagyobb, mint a globális fejenkénti eltartóképesség (1,6 gha/fő).

Ha pedig már ott tartunk, hogy a szegény országokra jellemző fejenkénti ökolábnyommal is túlterhelnénk a bolygót, akkor érdemes elgondolkozni azon, hogy súlyosan túlnépesedtünk.

Az emberiség ökológiai terhének javát a szegény országok adják

A szegény országok fejenkénti környezetterhelésének növekedése persze nem elítélendő, elvégre a jóllétet nehéz volna elérni alacsony ökolábnyom mellett. A szegény országok lakóinak fejenkénti ökolábnyomának növekedése tehát teljességgel érthető. A gond csak az, hogy közben tovább nő a népességük is.

Ennek hallatán persze sokan puffognának, mert abban a tévhitben élnek, hogy a globális ökológiai teher java a gazdag országok adják. Pedig ha megnézzük a konkrét számokat, láthatjuk, hogy az OECD-országok már 1980-ban is kevesebb, mint felét adták az emberiség ökológiai terhének. Azóta pedig a fejenkénti ökolábnyomuk csökkenése, illetve a szegény országok népességrobbanása okán már csak alig harmadát. Más szóval, a globális ökológiai terhelés kétharmadát a szegény országok adják!

Miközben a jómódúak ökológiai terhe csökken | BOCS Civilizációtervezés Alapítvány

– Az OECD országok 1980-ban 46%-át adták az emberiség ökolábnyomának[29][41] (18% népességgel, azaz az ökolábnyomuk a népesség arány 2.56-szorosa volt),
– 2016-ban viszont már csak 34%-át adták az OECD országok az emberiség ökolábnyomának[29][41] (17% népességgel, ami azért nem kevesebb, mert több ország OECD tag lett közben), ami a népesség aránynak már csak 2.00-szorosa.

A szegény nők nem akarnak ennyi gyereket

Gyakori tévhit, miszerint a szegény emberek ekkora mértékű szaporodási rátát kívánnak. Valójában ők sem akarják ezt, legalábbis a nők nem, akiket ez egészségileg is megterhel. A szegény országokban világszerte 270 millió termékeny korú nő szeretne használni modern fogamzásgátló módszert, de nem jut hozzá az eszközökhöz vagy a tudáshoz. Évente kb. 130 millió gyermek születik, akiknek közel felét a párok igazából nem akarták.

Más szóval, maguk a szegény emberek sem szeretnék, hogy ilyen gyorsan nőjön a népességük. Elszenvedik ezt a helyzetet, de a jómódúak segíthetnének nekik az eszközök és a tudás biztosítása révén. A fogamzásgátlás már 1968 óta emberi jognak számít, de túl sokan kezelik tabuként, ezért nehézkes a biztosítása.

Ez az áldatlan állapot nem csak emberi jogi és ökológiai vészhelyzet, hanem egyúttal egészségügyi és humanitárius katasztrófa is. A nem kívánt terhességek ugyanis rengeteg csecsemő és anya halálát eredményezi, ami megelőzhető volna. Ha a humanitárius problémákat egy vonatbalesetnek tekintjük, a különböző típusú humanitárius segélyeket pedig a balesetet szenvedők egészségügyi ellátásának, akkor a fogamzásgátlási lehetőségek biztosítása az elsősegély. Enélkül ugyanis minden más erőfeszítés kárba vész.

Ökológiai szempontból Magyarország a bezzegország

Magyarország szintén OECD ország, mely esetében még feltűnőbb a különbség az ökológiai terhelés változása terén. Hazánk népessége ugyanis már 1980 óta csökken,

Miközben a jómódúak ökológiai terhe csökken | BOCS Civilizációtervezés Alapítvány

– Magyarország ökolábnyoma az emberiség ökolábnyomának 4.4 ezreléke volt 1980-ban[41] (a népesség arányának 1.83-szorosa),[42]
– 2016-ban már a fele ennyi sincs, csak 1.8 ezrelék[41] (az 1980 óta csökkent népesség aránynak is csak az 1.38-szorosa),[42]
– ami mutatja, hogy nem csak a népesség arány csökkent, hanem a magyar fejenkénti ökolábnyom is: 4.9/2.1 gha ökolábnyom/biokapacitás arányról, ami 2.33-szoros túlterheltséget jelentett, 3.7/2.6-os arányra, 1.42-szeres túlterheltségre, ami bőven a világátlag alatt van.[41]

Miközben a jómódúak ökológiai terhe csökken | BOCS Civilizációtervezés Alapítvány

Hazánk egy olyan OECD-ország, amely ökológiai szempontból különösen jó példát mutat a világnak, ugyanis már négy évtizede csökken a népessége. Ha a Földön azóta mindenki úgy élt volna (vagyis annyit fogyasztott volna és úgy népesedett volna), mint a magyarok, akkor már nem is lenne ökológiai válság![10] Az ezredforduló körül ugyanis a globális népességfogyás hatása annyira ellensúlyozta volna a fogyasztást, hogy (az ökolábnyom-számítás alapján) bolygószinten elértük volna a fenntarthatóságot. Ez viszont csak a fogamzásgátlási lehetőségek, valamint a lányok oktatásának biztosítása mellett lehetséges.

Források:
[10] https://bocs.eu/a-wwf-vakon-hibaztatja-a-magyarokat-frissitett-verzio/
[29] https://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.GHGT.KT.CE?locations=OE-1W
[41] https://data.footprintnetwork.org/#/
[42] https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL?locations=1W-HU

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .