Karbonsemleges Magyarország azonnal: tudomány és humánum

Mi is az a nemzetközi fejlesztés (NEFE) és azon belül a családtervezés (family planning, FP) segítése?

Az ENSZ fél évszázados határozata szerint az OECD országok (Magyarország 1996 óta OECD tag) a GNI 0.7%-ával segítik a szegény országokat.[44] Magyarország 2018-ban a GNI 0,21%-át, 77,1 milliárd forintot fordított erre.[5]  (Az előzetes adatok szerint 2020-ban már jelentős emelkedéssel 126,71 milliárd forint (411,41 millió dollár), a GNI  0,26%-a volt  a NEFE (Official Development Assistance, ODA) főösszege.) Az OECD országok együttesen 0.31%-ot, 153.5 milliárd dollárt.[6] Sajnos ezekből az összegekből csak pár ezreléknyi megy a fogamzásgátlást nélkülözők segítésére.[7][8]

Pedig a családtervezésre adott összegek akár két nagyságrenddel is költséghatékonyabbak a jótékony társadalmi hatásban.[9] A fogamzásgátlás nélkülözést komplex cselekvés tudja csökkenteni: oktatás és ismeretterjesztés, eszközök és szolgáltatások, lányok és nők fölerősítése, jogfejlődés és -alkalmazás stb.

Az ENSZ Népesedés Programja (UNFPA) jelentései bemutatják, hogy mekkora összegekkel hány a párok által nem kívánt baleset-teherbeesést, s ezek következményeit: abortuszokat, vetéléseket, anyai- és csecsemőhalálozást és nem-kívánt szüléseket (s mindezek társadalmi és ökológiai költségeit) lehet megelőzni. Végeredményben teljes várható élettartamnyi ÜHG kibocsátást és ökolábnyomot előz meg a fogamzásgátlás.

Források:
[44] https://data.oecd.org/oda/net-oda.htm
[5] https://nefe.kormany.hu/download/7/f5/72000/Hungary%20-%20International%20Development%20Cooperation%20Profile.pdf (5.o)
[6] https://hellenicaid.mfa.gr/en/diethnes-plaisio-kai-anaptyxiaki-politiki/oosa-dac/prosorina-stoikheia-tes-kratikes-anaptuxiakes.html
[7] https://www.dsw.org/en/2020/12/a-deep-dive-into-the-donors-delivering-for-srhr-report/ 
[8] euromapping.org
[9] https://www.copenhagenconsensus.com/post-2015-consensus/economist 

Hogyan válhat Magyarország legköltséghatékonyabban karbonsemlegessé?

Magyarország ökológiailag a legjobbak közt van[10], de természetesen folyamatosan tovább kell csökkenteni az ország öko- s ezen belül karbonlábnyomát. Az igazi nagy lépés viszont a maradék lábnyomot azonnal nullázni karbonkiegyenlítéssel! A QFPS™ becslései szerint ehhez elég lenne Magyarországnak 10 éven keresztül 0.1%-kal többet adni a nemzetközi fejlesztés keretében, kifejezetten baleset-teherbeesések megelőzésére. Ráadásul így 0.31%-kal éllovasok lehetünk az EU új tagországai közt, megközelítve az EU átlagot. Ezzel évente 10%-kal növekvően, 2030-ra teljesen karbonsemlegessé válna Magyarország, s utána már ingyen karbonsemleges maradna egy várható élettartamig, egészen kb. 2090-ig!

Becslésekről beszélünk, mert karbonsemlegesíteni ígéretekkel (pl. új faültetéssel) nem lehet, csak elvégzett projektek (pl. felnövekedett erdő) kiértékelésekor igazolt kreditekkel. Évről évre ingyen teremt újabb krediteket a baleset-teherbeesések korábbi megelőzése az adott év nem-OECD átlagos ökolábnyoma és más változók szerint.

Ezt az évente kb. félszáz milliárd Ft nemzetközi fejlesztés többletet kb. 3 millió baleset-teherbeesés megelőzésére kell fordítani a UNFPA és más ezzel foglalkozó szervezetekkel együttműködve, ill. erre specializálódó magyar NEFE projektekben. Ilyenek most is folynak Afrikában, ezek QFPS™ kiértékelése máris krediteket teremthet. „Vannak olyan projektek is, amelyek a túlnépesedés ellen próbálnak hatni: a nők karrierlehetőséget és szakmát kapjanak, és életük folyamán képessé váljanak az átgondolt családtervezésre” (Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár).[11]

Források: 

[10]  Ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor az emberiség már kilábalt volna az ökológiai válságból
[11] https://pestisracok.hu/a-hungary-helps-program-klimavaltozas-elleni-harcot-is-tamogatja/  

Mi az a karbonkiegyenlítés (carbon offset)?

A karbonsemlegesség nem érhető el kiegyenlítés, azaz karbonkreditek felhasználása nélkül, mert mindig marad tovább már nem csökkenthető ÜHG kibocsátás (legalább pl. az emberek és háziállatok légzése). Karbonkredit 1 tonna ÜHG kibocsátás megelőzésével, csökkentésével, megkötésével keletkezik. Ezt utófinanszírozza az, aki a kreditet karbonkiegyenlítésre felhasználja. Ez nem adomány, szponzorálás vagy pályázati támogatás, ami jövőbeli projektet segít, hanem már elvégzett munka igazolt eredményét használó utófinanszírozás. A credit szó hitelt jelent: a kibocsátással a szennyezőnek tartozása keletkezik kibocsátást megelőző, csökkentő, megkötő projektek előfinanszírozói felé. Ezt a tartozást törleszti a kiegyenlítés. A karbonkiegyenlítés során a pénz a szennyezőktől a tisztítók felé áramlik, így a gazdaság zöldül.

A nonprofit szervezetek a befolyó pénzt úgyis újra klímavédelemre fordítják, de a karbonkiegyenlítőknek nem azt kell kérdezniük, hogy mire fordítják a pénzüket, hanem hogy milyen múltbeli projektekből keletkeztek a kreditek. Ez a karbonkiegyenlítést átláthatóan adminisztráló registry-kben minden kreditnél látható, minden dokumentáció elérhető.

A karbonkiegyenlítést érő kritikák a QFPC™ kreditet nemigen érintik, mert ez teljesen más jellegű. Életciklus-ökolábnyoma minimális, nem terhel át más szektorokba ökolábnyomot (sőt, pl. még a hormonális fogamzásgátlók se növelik, hanem éppen hogy csökkentik az élővizek hormonterhelését[12]). Ezzel szemben pl. a megújuló energiáknak nem jelentéktelen az életciklus-ökolábnyomuk (bányászás, építés, természetzavarás, leszerelés stb.). „Az élet piszkos, csak a semmi tiszta.” (Babits Mihály)

Továbbá a QFPC™ végleges kredit. Ezzel szemben pl. az erdőkben vagy talajokban megkötött karbon nem végleges, hanem veszélyeztetett kredit, hiszen erdőtűz, szárazság, kártevők, erózió, kivágás stb. gyorsan visszajuttathatja a légkörbe.

A fogamzásgátlást nélkülözők segítése humanitárius és emberi jogi kötelesség is, és a jövő generációk iránti legfőbb felelősség. „Mielőtt akárcsak gondolhatnánk is gyerekek nemzésére, azoknak, akik élnek, elő kell készíteniük a helyet ezeknek a gyerekeknek az érkezésére.” (Gandhi)[13] A felelős nemzéshez a párnak sokat kell elmélkednie azon a kérdésen: Igazán szeretne egy gyermek nálunk és most megfoganni?[14] 

A baleset-teherbeesések megelőzése akkor is egész emberéletnyi ÜHG kibocsátást (és ökolábnyomot) előz meg, akkor is a leghatékonyabb klímavédelem, akkor is a QFPS™ standarddal kiszámítható karbonkreditet eredményez, ha nem használják fel ezt az offset lehetőséget.

Forrás:

[12] A terhesség tízszer nagyobb hormonterhelés, mint a fogamzásgátló 
[13]  Őszinte erkölcsi felelősséggel
[14] Igazán szeretne egy gyermek nálunk és most megfoganni? (szöveggyűjtemény)

Mennyi van ebből a „legalacsonyabban függő gyümölcsből”?

A teherbeesések közel fele baleset a világon, amit a pár nem akart.[15] Európában is 43%[16], de a NEFE a nem-OECD országok felé irányul, tehát a nem-OECD országok átlagos fejenkénti ökolábnyomával ill. karbonlábnyomával, valamint átlagos várható élettartamával lehet számolni. Évente sok tízmillió baleset-teherbeesés előzhető meg fogamzásgátlással (és így több tízmillió abortusz és vetélés is, ami már a humanitárius eredményekhez tartozik).[17] A pontosabb adatokat a QFPS™ rengeteg változó tényezőt, adatbázist, tudományos eredményt figyelembe véve számítja ki évről évre.

A QFPS™ karbonkiegyenlítést mindenképp elsőként érdemes kihasználni, hiszen azonnali humanitárius kötelesség és csekély költségű ÜHG kibocsátás (sőt, teljes ökolábnyom) megelőzés. Ehhez képest azok a kibocsátás csökkentések, amikről sok szó esik (erdő, megújulók, takarékosabb technika stb.), többnyire drágák, lassúak és óriási az életciklus-ökolábnyomuk. Ez utóbbiakra kényszerülnek azok az országok és cégek, amelyeknek nem jut a jelenleg évente nagyságrendileg kb. negyedmilliárd QFPC™ kreditből.

Egy év százmilliónyi baleset-teherbeesésének megelőzése az első évben ugyan az emberiség (mai) éves kibocsátásának még egy százalékát se előzi meg, viszont egyszeri befektetéssel utána már évről évre ingyen hozza a krediteket egy várható élettartamon át. Az erdővédelem ill. telepítés is ilyen, csak azzal ellentétben a QFPC™ nem veszélyeztetett kredit és nem igényel területet (ami sajnos már szűkös erőforrás a Földön). A megújuló energia is hozza a krediteket egyszeri befektetéssel, de élettartama jóval rövidebb, és karbantartása és leszerelése jelentős költség. Elektromos autózásra átállással 1 tonna kibocsátást megelőzni kb. ezerszer (!) drágább, mint fogamzásgátlással.[2]

Feltételezve, hogy tíz év alatt megszűnnek az oktatással és fogamzásgátlási lehetőségekkel megelőzhető baleset-teherbeesések a Földön, és a karbonlábnyomok az ígéretek szerint nullázódnak 2050-ig, akkor összesen nagyságrendileg az emberiség mai egy éves teljes kibocsátásának megfelelő QFPC™ kredit keletkezhet. Ehhez a világnak tíz éven át meg kell tennie ezt az alapvető humanitárius kötelességét a nők és serdülők felé. Ha nem tűnik elég soknak ez az ÜHG kibocsátás megelőzés, akkor még számoljuk hozzá, hogy teljes ökolábnyom megelőzésről van szó. Továbbá vegyük figyelembe, hogy micsoda ökológiai gyógyulás jár együtt a baleset-teherbeesések megszűnésével, a népességrobbanás visszafordulásával, a társadalom lelki-testi egészségének ugrásszerű javulásával…

Források:
[15] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6055480/
[16] https://europepmc.org/article/MED/33879531
[17] https://www.guttmacher.org/sites/default/files/report_pdf/abortion-worldwide.pdf (53.o)

1. A karbonkiegyenlítés felelősség-elhárítás? Ellenkezőleg, a fogamzásgátlás segítése felelősségvállalás az emberiségért és a jövő generációkért.

Akik szembeállítják a karbonkiegyenlítést a csökkentéssel, azok nem értik a karbonsemlegesség fogalmát. A karbonsemlegesség nem érhető el kiegyenlítés, azaz karbonkreditek felhasználása nélkül, mert mindig marad tovább már nem csökkenthető ÜHG kibocsátás (legalább pl. az emberek és háziállatok légzése). Továbbá nincsenek tisztában a klímavészhelyzettel. Mindent meg kell tenni, és még az is kevés. Senki nem halogathatja humanitárius kötelességét, a fogamzásgátlás nélkülözők támogatását arra hivatkozva, hogy már csökkentett valamicskét a fogyasztásán. Azonnal nullára kell csökkenteni a karbonlábnyomot, sőt az egész ökolábnyomot, ha arra lehetőség van. Márpedig most még van rá lehetőség. Reméljük pár év múlva már nem is lesznek baleset-teherbeesések. De most még a kínkeserves, lassú, drága, aprócska, gyakran képmutató, technokrata fogyasztáscsökkentésekre (amelyeknek kártékony mellékhatásai esetleg csak sok év múlva derülnek ki) hivatkozva a fogamzásgátlás segítését elmulasztani: ez a felelősség-elhárítás.

Pl. ha nekem is fogyókúráznom kell, de lassan haladok, akkor nem a saját felelősségemet hárítom el más jótetteimmel. A magam egészségtelen túlsúlyát ugyan nem csökkentem, de a Föld terheit nagyon is, amikor egy sikeresebb fogyókúrázót megjutalmazok az elért egészségesebb súlyáért, ösztönözve másokat is a fogyókúrára.
A fogamzásgátlás win-win game, mindenki jól jár vele. Ezt sajnos nehezen értik az ellenségképben, szembenállásban gondolkodók. Végre egy terület, ahol a szegények java a gazdagoknak is fontos lehet. A szegényekkel szolidaritás a fogamzásgátlás segítését motiválja. A gazdagabbak iránti düh ezzel szemben inkább hagyja a szegényeket szenvedni, csak nehogy valami jó legyen a gazdagoknak is.

Autonómia és méltóság kérdése, hogy egy nő megtervezhesse gyermekei számát és születésük időpontját. A fogamzásgátlás segítése emberi jogi és humanitárius kötelezettség a nők iránt, és felelősség a jövő generációk iránt, akiknek egészsége és élete függ tőle![18] Ha valaki nem akarja karbonkiegyenlítésre használni, akkor is meg kell tennie.   

Forrás:

[18]  why-protecting-child-health-means-ending-population-growth 

2. A fogamzásgátlás lehetőségeinek támogatása beleszólás mások termékenységi döntéseibe? Ellenkezőleg, a párok segítése az általuk nem kívánt baleset-teherbeesések megelőzésében.

Humanitárius és emberi jogi kötelesség segíteni, hogy a szegény nők százmilliói dönthessenek a termékenységükről. A túlnépesedés megoldásához egyszerűen csak több demokrácia kell. „A népességnövekedés megoldása a fiatal nők szabadságjogainak bővítésén múlik, akiket legsúlyosabban érint a túl gyakori gyerekszülés és -nevelés. A fiatal nők sok társadalomban utódtermelő gépekké vannak lefokozva.” (Amartya Sen indiai közgazdász, Nobel díj 1998)[20]

Némelyek (általában a kínai egykepolitikára, szórványos és kudarcot vallott kísérletekre vagy összeesküvés-elméletekre hivatkozva) a népességrobbanás erőszakos visszafordításától tartanak. De a történelem és a jelen világhelyzet is pont az ellenkezőjét mutatja: szinte minden hatalom erőltette és erőlteti a szaporodást. Csak néhány példa a közelmúltból: „Asszonynak szülni kötelesség, lánynak dicsőség!” – mondta Hitler, s Rákosi is ezt íratta ki a szülőotthonokban. Kádár János nehezményezte, hogy az anyákra bízták a döntést, hogy mikor és hány gyermeket kívánnak világra hozni. „Ez nem azok közé a demokratikus szabadságjogok közé tartozik, hogy írhat-e cikket vagy nem valaki!” „A szovjet hazának munkásokra és katonákra van szüksége!” (Sztálin) „Álmunk a harmincmilliós Románia!” (Ceausescu) „Előre a hatvanmillió francia felé!” – mondta De Gaulle az ötvenmilliomodik francia ünneplésekor. Khomeini Ayatollah leállította a családtervezési programokat, hogy növelje a hadsereget.

Jelenleg a világon a fogamzásgátlást nélkölözők száma egyre nő. Ma már 270 000 000 termékeny korú feleség hiába szeretne fogamzásgátlást, nincs joga, tudása, eszköze hozzá. Az egyedülálló nők ebbe nem számítanak bele, hiszen nekik sok helyen még a szex is tilos.

Az ökológiailag jelentős hatáshoz nem kell beavatkozni a szegény országok fertilitásába. A kis ökolábnyomot az egész várható élettartammal szorozva látszik a baleset-teherbeesések megelőzésének óriási jelentősége. Hasonlóan az erdőültetéshez, amely évtizedeken át egyre több karbont köt meg (csak ez nagyon veszélyeztetett, erdőtűzben, száradásban, kártevőktől stb. könnyen elpusztuló megkötés, ezért csak szigorú regisztrációval és évszázados kötelezettségvállalással hiteles), az egyszeri baleset-teherbeesés megelőzés is évtizedeken át évente újabb karbonkrediteket jelent (ez viszont garantált, csak a mértéke változhat az adott év átlagos karbonlábnyoma szerint).
Természetesen mindkét esetben csak a már elmúlt évek igazolt karbonmegkötése használható fel karbonkiegyenlítésre. Az az elterjedt szokás, hogy az erdőültetéskor a következő tíz-húsz év becsült karbonmegkötését egyből eladják, egyszerűen szélhámosság, felhasználása pedig zöldrefestés. Olyan mint a 2008-as pénzügyi válsághoz vezető „kreatív könyvelés”, pl. az Evronnál „a befektetések várható jövőbeli hasznát már a beruházás időpontjában elszámolták”.[48] „Karbonelnyelés szempontjából az újonnan telepített erdők csak 20 éves korukban kerülnek be a szén-dioxid elnyelési leltárba” – írja a WWF szakértője.[21]

Forrás:

[20] A fejlődés mint szabadság
[21] https://greenfo.hu/hir/eleg-e-az-erdo/
[48] Balekhalászat 

 

3. A jómódúak fogyaszthatnak, ahogy akarnak, mert pénzzel kiegyenlíthetik? Nem, mert ebből a „legalacsonyabban függő gyümölcsből” szűkös a mennyiség.

Ez méltatlan megjegyzés azok felé, akik a legnagyobb jót teszik, amikor a humanitárius katasztrófát okozó tabut megtörve a fogamzásgátlás emberi jogát (ENSZ, 1968)[22] segítik. De nem fogyaszthatnak, ahogy akarnak, mert a QFPS™ egy szűkös lehetőség. Elég lehet egy ilyen kis országnak, mint Magyarország, de a világ jómódú népességéből csak 2-3%-nyi átlagembernek (vagy csupán párszáz milliárdosnak) jut belőle évente.[1] A szűkös kínálat emeli az árakat, így egyre drágább a fogyasztás karbonkiegyenlítése. Ugyanakkor ez javítja leggyorsabban a világhelyzetet és áramoltatja a pénzt a szennyezőktől a tisztítók felé. Aki tehát a fogamzásgátlás segítésével karbonkiegyenlítést hangsúlyozza saját maga, cége, szervezete karbonsemlegesítésében, az a sürgősebb, humánusabb és hatékonyabb klímavédelmet veszi előre.

Időben is szűkös a kínálat, hiszen már a Kairói Akcióprogram[23], amit 1994-ben 179 ország írt alá, célul tűzte ki a fogamzásgátlás elérhetővé tételét mindenki számára 2014-ig[24], a Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG5b) 2015-ig[25], amikor is az SDG-k még duplán ráerősítettek: az egészségnél is (3.7 alcél) és a nők egyenlőségénél is (5.6 alcél).[26] A nők fölerősödésével (jogok, oktatás, munkalehetőségek, gyerekházasságok tiltása stb.) az általuk kívánt gyermekszám szerte a világon várhatóan süllyed[27], a fogamzásgátlás  remélhetőleg tovább terjed, így egyre kevesebb lesz a megelőzendő baleset-teherbeesés.

Források:
[22] International Conference on Human Rights (Tehran, 1968)
[23]  A BOCS fordításában magyarul 
[24] https://www.measureevaluation.org/resources/training/capacity-building-resources/m-e-of-family-planning-programs/readings-and-exercises/UNFPA_Healthy%20Expectations.pdf
[25] https://www.who.int/topics/millennium_development_goals/maternal_health/en/
[26] https://www.un.org/development/desa/disabilities/envision2030-goal3.html
[27] https://data.worldbank.org/indicator/SE.ADT.LITR.FE.ZS 

4. Mi jelentősége van a népességrobbanás lassulásának, amikor szinte jelentéktelen azoknak a fejenkénti ökolábnyoma, akik népességrobbannak? Az álzöldeknek jó hír százmilliók nyomorúsága?

Évtizedek óta döbbenetesen tartja magát egyfajta álzöld szemellenző (pontosabban szív-ellenző) a szegények kis ökolábnyomának hangsúlyozásában. Az ilyen ellenvetéseket inkább a gazdagok iránti düh motiválja, mint a szegények iránti szolidaritás. Az utóbbi a fogamzásgátlás támogatásának fő motivációja.

– Az álzöldeknek jó hír százmilliók nyomora, mivel az nem terheli túl a Földet?[19]
– A szegények egyáltalán nem büszkék a kicsi ökológiai lábnyomukra, minden erejükkel igyekszenek inkább magasabb életszínvonal felé.

– Az emberiség környezetterhelésének növekedését épp a szegények milliárdjai jelentik, akik igyekszenek anyagilag följebb emelkedni. Ki hibáztathatja őket? Azok az álzöldek biztos nem, akik nem segítették a fogamzásgátlást nélkülözők százmillióit, hogy ne szülessen naponta kb. 100000 olyan gyermek, akit szülei nem akartak.[28]

Egyébként baleset-teherbeesések egyáltalán nem csak a kis lábnyomú országokban történnek. A szegényebb (nem-OECD) országok átlagos fejenkénti karbonlábnyoma (t/fő/év) 2018-ban nem sokkal kevesebb (4.98), mint Magyarországé (6.16).[29][30][31]    

Olyasmiket állítani, hogy még a mainál is több embert el tudna tartani a Föld, a bioszféra komplexitását semmibevevő tudománytalan, önhitt felelőtlenség és a jövő generációk nyomorúságra ítélése. A társadalom nem sertéstelep, nem csak élelmiszernek kell elegendőnek lennie. De még élelmezni se tudna a Föld ennyi embert fosszilis energia nélkül. Az emberiség több mint 80%-a olyan kis eltartóképességű országokban él, ahol csak nyomorúságba süllyedve – vagy jelentős népességcsökkenéssel – érheti el a fenntarthatóságot..[19] 

Forrás:

[19]  Ki szeretne világnyomorba süllyedni?
[28] https://www.guttmacher.org/sites/default/files/report_pdf/abortion-worldwide.pdf
[29] https://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.GHGT.KT.CE?locations=OE-1W
[30] https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL?locations=OE-1W
[31] https://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.GHGT.KT.CE?locations=HU-1W

5. Miért nem passzolnak a CO₂ számítások? Az emberi és háziállat légzés CO₂ kibocsátása jelentősen növeli a baleset-teherbeesések megelőzésének klímavédelmi jelentőségét.

A kis karbonlábnyomok megtévesztőek, ha a számítások nem veszik figyelembe a legalapvetőbb kibocsátást, a légzést. Az emberi lélegzés évente és fejenként kb. 0.35 tonna CO₂-t bocsát a légkörbe.[32] Ez régen a bioszféra természetes működésének része volt, de az antropocén korszakban[45] ez az egyensúly már nem áll fenn: az emlősök össztömege többszörösére robbant, a növényeké lecsökkent, a CO₂ nyelők (tengerek, talajok, erdők stb.) túlterhelődtek. Így ma már az emberek lélegzése is növeli a klímát megbolondító ÜHG többletet. Ez egyáltalán nem elhanyagolható mennyiség: ma 2-3-szor annyi kibocsátás, mint a teljes légiközlekedés.[32][33][34]
S akkor még nem is beszéltünk az emberi létszámnál is gyorsabban robbanó háziállat állomány légzésének növekvő CO₂ kibocsátásáról, ami az emberi légzésnél is több.
A létből kiszorított vadvilág légzésének kibocsátása ugyan csökken, de ez egyrészt sokkal kevesebb,[35] másrészt az élővilágot kipusztítani, háziállat-csordákra cserélni az emberiség öngyilkossága.

Akiknek szokatlan, hogy egy korábban egyensúlyi körfolyamat tényezőit a pontosság kedvéért kibocsátásként és elnyelésként külön számoljunk, gondoljanak analógiaként egy kádra, amelyben a víz jelképezi a légköri CO₂-t. Az antropocén kor előtt egy csap (vadvilág légzés CO2 kibocsátása) és egy lefolyó (CO₂ nyelő növényzet stb.) kb. egyensúlyban volt, nem fenyegetett a kád kiöntése (a CO₂ szint emelkedése a légkörben). Mára viszont a vízszint (azaz az általa szimbolizált CO₂ szint) emelkedés számításához számos tényezőt kell figyelembe venni:

• minusz: a csap nagyrészt eldugult (pl. a vadvilág a töredékére csökkent)
• plusz: jónéhány újabb csap ontja a vizet (pl. a népességrobbant emberiség és háziállat-állomány légzésének CO₂ kibocsátása)
• plusz: egy nagyságrenddel több vizet ont a kádba egy slag (pl. fosszilis égetés CO₂ kibocsátása)
• plusz: a lefolyó félig eldugult (pl. erdőirtás, a növényzet CO₂ elnyelő képessége csökkent)
• mínusz: a tömítés tönkrement, így a lefolyó mellett is folyik ki a víz a padlóra (pl. óceánok CO₂ elnyelése, ami savasodást stb. okoz).

Nem számolható jól a CO₂ szint emelkedése a légkörben, ha az emberi és állati élelmet adó növényvilág CO2 megkötését számításba vesszük, de ugyanennek a karbonnak a visszakerülését a légkörbe (pl. az emberi és háziállat légzés által) figyelmen kívül hagyjuk. Az új generációs karbonlábnyom kalkulátorok már beleszámolják.[46] Valójában a fosszilis energiahasználat nem csak a légkör CO₂e szintjeit emelte meg, hanem az ember és háziállat össztömegébe is beépült. Hiszen fosszilis energiát eszik – ráadásul a gépesített, kemizált, öntözött mezőgazdaság se bírja sokáig a talajpusztulás, klímamegbolondulás, víz szűkösség stb. miatt. Ez a légzés CO₂ kibocsátás történelmi mértékét többszörösére növelte.

De vajon a világ óriási háziállat-állományának légzése nem a húsevő gazdag országokhoz tartozik?

Ellenkezőleg, épp a népességrobbanó országokban növeli meg jelentősen a kicsinek látszó CO₂ lábnyomot. Pl. Etiópia a világ népességének kb. 1.5%-a,[36] de az állatállománya kb. duplája, 3%-a a világ marha, kecske, juh, ló állományának (s nem exportra tartják).[37] Fejenkénti CO₂ kibocsátása ugyan csak 0.149 tonna/fő/év a Világbank adatbázisában, de ugyanott láthatjuk, hogy a teljes ÜHG (CO₂e) kibocsátása (172,23 millió t / 109,2 millió fő = 1,577 t/fő/év) ennek több mint tízszerese (2018-asok a legfrissebb adatok).[38] Ha hozzátesszük a légzést, máris majdnem 2 t/fő/év, s a háziállat állomány légzésével már több mint két és fél tonna (csupán világátlag állománnyal számolva).[39] Tehát egy magyar karbonlábnyom kiegyenlítéséhez nem kb. 42 etiópiai nem-kívánt szülés elkerülése kell (amennyi a hiányos CO₂ lábnyomból következne), hanem csak max. 3.

A baleset-teherbeesések megelőzése tehát épp a látszólag kis karbonlábnyomú országokban akár egy nagyságrenddel több CO₂ kibocsátást előzhet meg, mint amennyit a légzést figyelmen kívül hagyó karbonlábnyom számítások mutatnak. A globális kibocsátás pl. a légzés figyelmen kívül hagyása miatt jóval több az országok jelentéseinek összegénél.[40]

Források:
[32] https://www.sciencefocus.com/planet-earth/how-much-does-human-breathing-contribute-to-climate-change/
[33] https://ourworldindata.org/co2-emissions-from-aviation
[34] https://www.nature.com/articles/s41598-018-27631-7
[35] https://g7.hu/elet/20181228/az-ember-annyira-leuralta-az-emlosoket-hogy-a-biomasszajuk-96-szazaleka-tolunk-fugg/
[36] https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL?locations=ET-1W
[37] http://www.geopolitika.hu/hu/hatter/afrika/
[38] https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL?locations=OE-1W-ET
https://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.GHGT.KT.CE?locations=OE-1W-ET
https://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.CO2E.PC?locations=ET
[39] A légzés tovább növeli a fogamzásgátlás klímavédelmi jelentőségét
[40]  a mismatch of ~5.5 GtCO2 yr−1 exists 
[45]  A hatodik nagy kihalás a földi élet történetében  
[46] Karbonlábnyom kalkulátor

6. A szegények ökolábnyoma nem növekszik? Valójában a Földet a népességrobbanás terhelte túl. Ha mindenki úgy élne mint a magyarok, akkor nem is lenne ökológiai válság.

A jómódúak öko-terhe csökken, a szegényeké nő.[29][41] Az emberiség fejenkénti ökolábnyoma fél évszázada nem nőtt,[42] tehát szinte kizárólag a népességrobbanás terheli túl a Földet. (A ökolábnyom túlterhelődés kb. fél évszázada kezdődött.) Ha mindenki úgy élne (fogyasztana és népesedne) a Földön, mint a magyarok, akkor nem is lenne ökológiai válság![10]

– Magyarország ökolábnyoma az emberiség ökolábnyomának 4.4 ezreléke volt 1980-ban[41] (a népesség arányának 1.83-szorosa),[42]
– 2016-ban már a fele ennyi sincs, csak 1.8 ezrelék[41] (az 1980 óta csökkent népesség aránynak is csak az 1.38-szorosa),[42]
– ami mutatja, hogy nem csak a népesség arány csökkent, hanem a magyar fejenkénti ökolábnyom is: 4.9/2.1 gha ökolábnyom/biokapacitás arányról, ami 2.33-szoros túlterheltséget jelentett, 3.7/2.6-os arányra, 1.42-szeres túlterheltségre, ami bőven a világátlag alatt van.[41]

– Az OECD országok 1980-ban 46%-át adták az emberiség ökolábnyomának[29][41] (18% népességgel, azaz az ökolábnyomuk a népesség arány 2.56-szorosa volt),
– 2016-ban viszont már csak 34%-át adták az OECD országok az emberiség ökolábnyomának[29][41] (17% népességgel, ami azért nem kevesebb, mert több ország OECD tag lett közben), ami a népesség aránynak már csak 2.00-szorosa.

Az OECD országok 1980-ban 6.7/3.5 gha ökolábnyom/biokapacitás aránnyal 1.91-szeresen terhelték túl a saját területüket – szemben a globális 1.17-szeres túlterheltséggel,[41]
– 2016-ra viszont az OECD ökolábnyoma is jelentősen csökkent, 5.4/2.7 gha aránya, azaz 2.00-szoros túlterhelése már alig haladja meg a globálisan 1.68-szorosra nőtt túlterheltséget.[41]

Források:
[41] https://data.footprintnetwork.org/#/
[42] https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL?locations=1W-HU

7. Miben hiányos a fenntartható fejlődés elterjedt definíciója? A termékenység befolyásolhatatlan sorscsapás?

A fenntartható fejlődés a jelen szükségleteit úgy elégíti ki (és a jövő generációt olyan gondosan, lassan nemzi a Földre), hogy nem veszélyezteti a jövő generációk szükségleteinek kielégítését.

A BOCS Civilizációtervezés Alapítvány e zárójelben kiemelt kiegészítése nélkül a mindenfelé gondolkodás nélkül használt Brundtland-definíció elavult. A jövő generációk születésének üteme ugyanis nem egy befolyásolhatatlan sorscsapás, hanem a fenntartható fejlődés legmeghatározóbb tennivalója. A ma élők felelősek azért, hogy erőltetett ütemben, robbanásszerűen, gyakran szándéktalanul rángatják le a jövő generációkat a Földre, vagy felkészülten, tudatosan, a népességszámot fenntartható szintre csökkentve.

A humánusak felelős nemzést (s annak feltételét, fogamzásgátlási lehetőségeket) akarnak, minőségi életet a jövendő gyermekeknek. A humániások szaporodást akarnak, nem törődve a jövendő gyerekekre váró sorssal. „A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket.” (Condorcet)

Akiket szüleik nem akartak, emiatt szinte mind egész életükben pszichés sérüléseket hordoznak. Nyomorúságukat és a fogamzásgátlás életmentő fontosságát nem kérdőjelezheti meg néhány sikeres örökbefogadás. Pl. a világhelyzetnél sokkal jobb állapotban lévő Magyarországon is az állami gondozottaknak csak tizede örökbeadható. S sajnos az örökbeadhatók nagy része is, a 3 évesnél idősebbek és a fogyatékosok nemigen kellenek senkinek.[43] Erkölcsi alaptétel, hogy a nemzésnél legelsősorban a jövendő gyermek érdekét kell szem előtt tartani. A felelős nemzéshez elengedhetetlen a fogamzásgátlás joga, tudása, sokféle eszköze.

Forrás:

[43] Az örökbefogadás helyzete

8. Szabad-e a népesedésnek kiemelt jelentőséget tulajdonítani? Mindegy, hogy fogyókúra csökkenti a testsúlyt, vagy amputálás?

Az emberiség környezeti terhelése = népesség x fogyasztás x technika (ez az IPAT képlet). Vajon a fogyasztás és a népesedés ugyanúgy befolyásolja a szorzatot, a Föld terhelését?

Ez az elterjedt ellenvetés először is egy döbbenetes hiányosságot igyekszik leplezni. Nem hogy a kiemelt jelentőség fenyegetne, ellenkezőleg, a népesedés egyre inkább tabuvá vált az utóbbi évtizedekben a politikában, gazdaságban, médiában, oktatásban, egészségügyben, s még a leginkább érintett szociális, zöld, béke, emberi jogi, ifjúsági stb. mozgalmakban is, a vallásokról nem is beszélve. Pl. a Greenfo zöld híroldal két évtizedének több mint másfélszázezer (köztük számos nemzetközi) anyaga közt nem hogy százalékokban, de még ezrelékekben se mérhető a találatok aránya, ha a túlnépesedés, fogamzásgátlás, családtervezés stb. szavakra keresünk. Ezeknek a találatoknak is nagy része BOCS anyag.

Az IPAT képletben a népesség és a fogyasztás szorzó tényezőit egyformán fontosnak tekinteni kb. olyan, mintha valakinek mindegy lenne, hogy fogyókúrával csökkenti a testsúlyát, vagy a karja leamputálásával. Szabad, hogy a „zöldeknek” mindegy legyen (ha ugyanakkora az ökológiai teher), hogy 9-11 milliárd ember nyomorog és pusztít el mindent, vagy a fogamzásgátlással elérhető kevés milliárd él minőségi életet és hagy mégis életteret az élővilágnak is?

Hangzatos, de homályos szólam, hogy a kapitalizmus a válság fő oka, nem a népesedés. Mi is a kapitalizmus lényege? A „capital”, a tőke erőfölénye a munkával, az ember-túltermelés miatt egyre olcsóbb munkaerővel szemben. Ez látszik pl. a bértömeg arányában a teljes GDP-n belül. Évente kb. 80 millióval több szegény ember kénytelen eladni magát, megélhetést keresni, miközben alkupozíciója egyre gyengül a növekvő számú konkurrencia miatt. Nem fogyasztói, hanem rátukmáló társadalomban élünk. Az eladó, a szolgáltató köszöni meg a vevőnek, hogy el tudta adni neki magát, termékét, szolgáltatását. A kapitalizmust is az utóbbi évszázadok népességrobbanása hajtja. Történelmi példák mutatják, hogy a népességcsökkenés teljesen megváltoztatja a gazdaság és társadalom működését.

A társadalmi igazságtalanságokat is sokan azért emlegetik, hogy a népesedés témát háttérbe szorítsák. Elfelejtik, hogy az igazságosság a reproduktív igazságossággal kezdődik. A gyengékkel szolidaritás fő kérdése így hangzik: Miért a jómódúak kiváltsága a fogamzásgátlás? Angolul, németül és magyarul adtuk ki azt a tanulmányt, amely 103 ország 60 évének klaszteranalízisével mutatja, hogy a szegénységből kiemelkedés kulcsa a fogamzásgátlás elérhetősége.[47]

Forrás:

[47] Afrika demográfiai kihívásai

9. De ahol a népességrobbanás enyhül vagy akár vissza is fordul, ott a felszabaduló erőforrásoktól megnő a fogyasztás?

Valóban egyre többet fogyaszthatnak a szegények a népesedési bónusz időszakában, amikor nagy létszámú korosztályok lépnek a munkaerőpiacra és kevés gyermeket nevelnek. (Persze csak akkor, ha az oktatás lépést tud tartani a népességrobbanással és így el tudnak helyezkedni. Ezáltal válik a népesedési bónusz népesedési osztalékká. Különben csak a munkanélküliség nő.) Pl. Kína utóbbi negyedszázada ezt mutatja.
Viszont a fejlettebb országok példája mutatja, hogy a népesség növekedés lelassulása ill. akár népességfogyás mellett is a fejenkénti ökolábnyom is tud csökkenni.

A nagy népesség kis lábnyommal szegénység-csapdában van, társadalmi összeomlás fenyegeti (ld. a fentebbi térkép piros országai közt a szegények, pl. Ruanda). A kis népesség nagy lábnyommal viszont gyorsan tudja csökkenteni a fogyasztását szűkösség esetén, nyomorba süllyedés nélkül. A népesedés folyadék-szerűen viselkedik (nem nyomható össze, hirtelen csökkentése csak katasztrófálisan lehetséges), a fogyasztás gáz-szerűen (azaz szükség esetén gyorsan összenyomható, csökkenthető).
Thaiföld és a Fülöp-szigetek összehasonlítása mutatja, hogy népességrobbanás szegénység-csapdába zárja a társadalmakat, míg a népességrobbanás lelassulása még a fogyasztás átmeneti növekedése mellett is esélyt teremt a válsághoz alkalmazkodásra.
Thaiföld egy főre jutó eltartóképessége 1960-tól 1990-ig 40 %-kal zuhant (1.7 gha-ról 1.0-ra) a népességrobbanás miatt, azóta viszont picit már emelkedett is, 1.2 globális hektárra.[41]
Ezzel szemben a Fülöp-szigetek egy főre jutó eltartóképessége az 1960-as 1.0 gha-ról mára a felére, 0.5-ra süllyedt és tovább csökken a népességrobbanás miatt.[41] Már rájuk zárult a szegénység csapda: nincs annyi eltartóképessége az országuknak, hogy ekkora népességgel esélyük lehessen fölemelkedni.
Thaiföld óriási hátrányból elképesztően beelőzött: fejenkénti GDP-je 1960-ban fele akkora volt, mint a Fülöp-szigeteké, ma pedig több mint dupla akkora! Mindkét ország több mint kétszeresen túlterheli a területét, de Thaiföldnek a kétszer olyan magas szintről és a lefékezett népességrobbanásával van esélye fenntarthatóvá válni.
A két ország lakosságszáma kb. egyforma volt 1960-ban. Azóta Thaiföldé két és félszeresre duzzadt, de már alig nő (évi 0.25 %-kal), viszont a Fülöp-szigeteké már majdnem négyszeresére robbant és még mindig robban (évi 1.52 %-kal, hatszoros sebességgel).[41]

 

További információk:
https://bocs.eu/gyik
https://bocs.eu/thaifold-a-szegenysegbol-valo-kiemelkedes-kulcsa-a-fogamzasgatlas-elerhetosege