Még 10 év van hátra a “jövendölésből”

Még 10 év van hátra a “jövendölésből”. De mire legyőztük volna a hiányt, a nők tenyészállatként elnyomása miatt iszonyúan túlnépesedett az emberiség, ezzel szétbarmolta a Földet, így végzetesen világnyomorba süllyed. (A kecske se lakott jól, a káposzta se maradt meg.)

Még 10 év van hátra a "jövendölésből" | BOCS Alapítvány

„Talán még száz évig kell magunknak és egymásnak mondanunk, hogy a becsületesség aljas dolog és a hitványság becsületesség. Az aljasság, fukarság hasznos és szükséges, míg a becsületesség nem. Csak a hitványság, irigység, kapzsiság és versengés tud végleg kivezetni bennünket a hiány sötét alagútjából. …
Amikor az a nap eljönne, lehetőség lenne az erkölcsi törvények megváltoztatására is. Meg tudunk majd szabadulni sok álerkölcsös elvünktől, melyek kétszáz éven át kísértettek bennünket, s amik miatt néhány ilyen utálatos emberi tulajdonságot legmagasabb erénnyé magasztaltunk. A pénz, mint vagyon szeretete valamiféle utálatos betegségként lesz ismert, egyikeként a félig bűnös, félig beteges hajlamoknak, melyeket az elmebeteg ember undorodva vall be a szakorvosoknak. Amikor a hiányt legyőzzük, vissza tudunk majd térni az emberiség hagyományos erényeihez. Tisztelni fogjuk azokat, akik most képesek megtanítani minket, hogyan használjuk ki erényesen és jól a napot, az órát.” (Keynes, 1930)

Noha azt állította magáról: „Megmaradtam, és mindig is meg fogok maradni morál nélkülinek” – mégis moralizál, de sajnos a legpusztítóbb erkölcsi „jóságot”, a szaporodás-erőltetést, a népesedés-versengést, az anyaság és apaság áldozathozatalát, a nemzésben felelőtlen „gondviselésre hagyatkozást” kihagyja a moralizálásából.

Még 10 év van hátra a "jövendölésből" | BOCS Alapítvány1883. jún. 5: John Maynard Keynes angol közgazdász születése (+1946. ápr. 21.). A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete címu muvében új gazdaságtani-gazdaságpolitikai elméletet fejtett ki, lefektetve az állammonopolista kapitalizmus gazdaságelmélet alapját. 1941-ben az angol központi bank igazgatójává nevezték ki, 1942-ben bárói rangot kapott. Fontos szerepet játszott 1944-ben a Bretton Woodsban folyó konferencián, az új kapitalista nemzetközi pénzügyi rendszer és intézményei (a Nemzetközi Valuta Alap és Világbank) kialakításában.
Érdekes, hogy 160 év különbséggel egyszerre van születési évfordulója a 2 híres közgazdásznak.

1723. jún. 5: Adam Smith angol polgári közgazdász születése (+1790. júl. 17.). Leghíresebb kutatási eredménye munkaérték-elmélete, amelyben a gazdagság keletkezését az emberi munkára vezette vissza, és az áru értékét is a munkával magyarázta. Fő műve az 1776-ban megjelent A nemzetek gazdagsága.

Még 10 év van hátra a "jövendölésből" | BOCS Alapítvány

Az ő tétele az ún. ‘láthatatlan kéz’: az egyének, bár mindegyikük kizárólag saját hasznát keresi, mégis, mintha valami ‘láthatatlan kéz’ vezetné őket, végül is együttesen és öntudatlanul a közjót mozdítják elő.
Azóta bebizonyosodott, hogy az önérdeküket hajszoló egyének kíméletlen versenye nem áldást hozó láthatatlan kéz, hanem sokkal inkább „láthatatlan ököl, amely lesújt a közjóra” (Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák, 1979).

A Keynest is idéző cikkben John Stuart Mill hangsúlyozza a népesség-nemnövekedést:

„Egy stabil államban sokkal jobb anyagi körülmények között élnénk, mint a jelenlegi előrerohanásban. Aligha szükséges megjegyezni, hogy a népesség és a tőke állandósult állapota nem jelenti az emberi fejlődés mozdulatlanságát, ugyanannyi tere lenne mindenféle szellemi kultúrának, az erkölcsi és társadalmi haladásnak, ugyanannyi lehetőség lenne az Élet Művészetének fejlesztésére, és sokkal valószínűbb, hogy fejlődne is, hiszen az emberi elmék nem a megélhetéssel lennének elfoglalva. Még az ipari tudományokat is komolyan és sikeresen lehetne művelni azzal az egyszerű különbséggel, hogy a gazdaság növelése helyett az ipari tevékenységek megkönnyítenék a munkát.”

Sajnos korunk nemnövekedés mozgalmaiban is általában tabu a népesedés, pedig a gazdasági nemnövekedésnek feltétele a népesség-nemnövekedés, amint Herman Daly is leszögezi Steady-State Economics alapművében.

Simonyi, Gyula I.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .