Meg lehetett volna előzni Mohácsot?
Meg lehetett volna előzni Mohácsot és a másfél évszázad török uralmat?
Megtalálják II. Lajos király holttestét a mohácsi csatatéren (Székely Bertalan festménye)
Forrás: Wikimedia Commons
1521. aug. 29: A török elfoglalta Nándorfehérvárt.
1526. aug. 29: Mohácsi vész.
1541. aug. 29: A török elfoglalta Budát. A város 145 évig marad török megszállás alatt.
Ha akkor létezett volna nemzetközi fejlesztés, és Európa lett volna a világon a legnagyobb donor (mint ma, évente kb. százmilliárd euróval segíti a szegény országokat),
– és segítette volna Európa a lányok iskoláztatását, a nők egyenlőségét és a fogamzásgátlás elérhetőségét a török birodalomban (mint, ahogy ma segíthetné),
– akkor nem lett volna népességrobbanás és Mohács.
A török birodalom átlagos népsűrűsége még Egyiptom, Bizánc, Mezopotámia és a Balkán bekebelezése után is 14 fő/km2 volt (Magyarországé akkor kb. 10), ami a kor termelési szintjén jelentősen meghaladta a terület eltartóképességét. A túlnépesedés óhatatlanul további agresszív terjeszkedéshez vezetett. A magyar királyságnak nem volt esélye a nála ötször nagyobb birodalommal szemben.
Ma viszont létezik nemzetközi fejlesztés, s a dán kormánynak van is külön alapja afrikai fogamzásgátlás segítésére, “hogy enyhüljön az Európára nehezedő migrációs nyomás”. Vajon Budapest és Brüsszel és a többi EU országok miért csak ezrelékét fordítják fogamzásgátlásra a szegény országokba menő támogatásaiknak????? A klímamegbolondulás stb. miatti százmilliós népvándorlások újabb, végzetes Mohácsi vésze közeleg!
Segítsd a BOCS több évtizedes lobby munkáját és ezzel egyben tedd karbonsemlegessé az életedet:
Ma az emberiség népsűrűsége kb. 50 fő/km2, ami a mai, a természet kizsigerelésében jelentősen hatékonyabb termelési szinten is bőven meghaladja a Föld eltartóképességét. Nem véletlen a sok erőszakos konfliktus a szűkös erőforrásokért (főleg a nőelnyomó, fogamzásgátlást tiltó, szaporodást erőltető vallások hatására), és hogy rohamosan megy tönkre a Föld.
Simonyi, Gyula I.
Euromapping 2018 looks at 30 OECD DAC donors’ data