Megsüljünk vagy inkább éhen haljunk?

Akár visszafogjuk az ÜHG-kibocsátást, akár nem, az emberi civilizáció mindenképp összeomlik

  • 2040-re várhatóan legalább 1,5°C-kal fog megemelkedni az átlaghőmérséklet;
  • A gazdag országok fogyasztásának felére csökkentése mindössze 15%-kal csökkentené a globális kibocsátást;
  • Nincs elég hely a Földön ahhoz, hogy faültetéssel kivonjuk a légkörből a felesleges szén-dioxid-mennyiséget;
  • Fosszilis energia nélkül csak kb. 2 milliárd embert tudna eltartani a Föld;
  • A klíma mellett a bolygó számos egyéb létfenntartó rendszerét is túlterheljük;
  • Az emberi civilizáció a jelenlegi (kényszer)pályáján 2030-2040 körül összeomlik;
  • A technokrata hopiumokkal szemben a lehető legjobb cselekedet a fogamzásgátlás elérhetőségének segítése;
  • A demográfiai fordulatnak nincs semmiféle energetikai, ökológiai, természeti, pénzügyi stb. akadálya – pusztán csak tudati forradalom kell hozzá.;

 

Hány embert tudnánk etetni fosszilis tüzelőanyagok nélkül?

A hatásos klímavédelem azt jelentené, hogy közel nullára csökken a fosszilis eredetű kibocsátás. Senki előtt sem titok, hogy a modern mezőgazdaság fosszilis energiára illetve sok helyütt rétegvizekre épül. Csak abba nem szoktak belegondolni, hogy ezek nem megújuló erőforrások – lényegében a malthusi csapdából átmásztunk a zöld forradalom csapdájába!

Azok a technokrata szólamok, miszerint az élelmiszerpazarlás visszaszorításával akár 10 milliárd embert is etethetnénk, elfelejtenek hozzátenni egy fontos kitételt… Méghozzá azt, hogy csak addig, amíg lesz olcsó kőolaj és földgáz, illetve amíg el nem fogynak a rétegvizek.

És utána mennyit? A természeti feltételeket is figyelembe vevő kutatások szerint megújuló erőforrásokra támaszkodva mindössze 2 milliárd (!) embert lehetne hosszútávon élelmezni.[1] Szóval el lehet azon vitatkozni, hogy gazdasági és energetikai szempontból lehet-e megújulókra és tárolókapacitásokra alapozni az áramellátást, a közlekedést vagy az ipari termelést, de úgy tűnik, fosszilis energia nélkül nem fogunk tudni ennyi embert etetni.

Megsüljünk vagy inkább éhen haljunk? | BOCS Civilizációtervezés Alapítvány

A nettó zéró kibocsátás csupán vágyálom

A legfrissebb klímakutatások szerint ha holnaptól abbahagynánk minden fosszilis eredetű kibocsátást (ezzel éhhalálra ítélve az emberiség zömét), akkor a század végéig így is legalább 1,5 fokkal emelkedne meg az átlaghőmérséklet, összesen pedig legalább 2 fokkal.[2] Ugyanis amit most kibocsátunk, az csak évtizedekkel később kezdi el igazán kifejteni a hatását.[3]

A karbonkibocsátás persze nem fog egyik napról a másikra megszűnni; a legnagyobb gazdaságok 2050-re, ill. 2060-ra tervezik elérni a nettó zéró kibocsátást.[4] Borítékolható tehát, hogy a század végéig nem csak 1,5°C lesz a globális átlaghőmérséklet-emelkedés.

Megsüljünk vagy inkább éhen haljunk? | BOCS Civilizációtervezés Alapítvány

Sőt, az előrejelzések alapján ezt már 2040-re elérjük, miközben folyna az energetikai átállás.[5] Mely átállás miatt búcsút inthetnénk a védett területeknek és az ott élő fajoknak, ugyanis a megújuló energia jóval több területet foglal el, mint a hagyományos erőművek.[6] Meglehetősen ironikus, hogy a klímavédelem nevében apránként feláldozzuk a természetet…

De valójában mindenféle nettó zéró vállalás irreális. Hiszen láttuk, hogy fosszilis energia nélkül jóval kevesebb embert lehetne etetni. És ha az emberi életek élelmezése a tét, akkor biztosan nem fogják a föld alatt hagyni az egyébként gazdaságosan kitermelhető fosszilis tüzelőanyaokat. Ráadásul számos szektorban nincs is reális alternatívájuk (pl. távolsági szállítás), és valójában nincs is olyan módszer, ami képes volna a nettó negatív kibocsátás elérésére, miközben geológiai időtávon raktározza el a szenet, ráadásul gazdaságosan.

Megjegyzés: a légszűréssel ellentétben a fák növekedéséhez nincs szükség energiabefektetésre. Ugyanakkor nem is őrzik meg az elraktározott szenet geológiai időtávon. Főleg, hogy már maga a klímaváltozás is fenyegeti az erdőket.[7] De igazából távolról sincs is elég hely a bolygón ahhoz, hogy az ilyen célból telepített erdők elnyeljék a megnövekedett légköri szén-dioxid-mennyiséget.[8] Így legföljebb akkor tudnák ellátni ezt a feladatot, ha kifejlődésük után valamilyen formában hermetikusan elzárnánk őket a föld alá, majd újratelepítenénk az ültetvényt ugyanazon a helyen (lásd: BECCS). De ez már energiába kerülne, nem is kevésbe. Ráadásul a valóságban évről évre 10 milliárddal több fát vágunk ki, mint amennyit ültetünk,[8] vagyis az erdőgazdálkodás globálisan nettó kibocsátónak minősül.

A mezőgazdasághoz kötődő kibocsátás tehát várhatóan hosszútávon megmaradna, ami nagyjából az összes kibocsátás negyede.[9] Ugyan elképzelhető, hogy pár évtized múlva mindenki klímabarát anyagokból épült passzívházakban élne, de még ha ez meg is valósulna, azzal csupán a kibocsátások harmadát tudnánk megelőzni.[9] Szóval nagyfokú optimizmus kell már annak elképzeléséhez is, hogy a globális kibocsátás akár a felére csökkenjen.

Főleg, hogy közben nő a világnépesség, amivel jóformán senki sem foglalkozik, és a többség nem is akar. Sőt, ha valahol végre elkezdene csökkenni, akkor rögtön „demográfiai katasztrófával” riogatnak (mint pl. kis hazánkban). Így nevezik a lassú népességfogyást, ami ökológiai túlterhelés esetén elkerülhetetlen, és ha a születésszámok csökkenése révén valósul meg, akkor a lehető legjobb, dolog ami történhet!

Valójában ideális esetben az összes ország Dél-Korea példáját követve 1 körüli termékenységi rátára törekedne (lehetőleg emberi jogi megközelítés és a kis családok népszerűsítése révén), egészen addig, amíg a népességcsökkenés révén újra elérnénk a fenntarthatóságot. A demográfiai fordulatnak nincs semmiféle energetikai, ökológiai, természeti, pénzügyi stb. akadálya – pusztán csak tudati forradalom kell hozzá. De könnyen meglehet, hogy már ehhez is túl késő, és a legjobb, amit elérhetünk vele, az az, hogy kevesebben, kevesebbet szenvednek. A Növekedés Határaival kapcsolatos kutatások alapján ugyanis a jelenlegi (üzlet, mint általában) trendet követve 2030-2040 körül összeomlik az emberi civilizáció.[10] Persze egyszerre csak egy-egy ország, ami igazából már elkezdődött.

Megsüljünk vagy inkább éhen haljunk? | BOCS Civilizációtervezés Alapítvány

A gazdag országok karbonlábnyoma

A fejlett világban (OECD) a klímavédelem jegyében már enyhén csökken a fejenkénti ÜHG-kibocsátás, ami az itteni lassú népesség-növekedést is ellensúlyozza (a világnépesség 18%-át adják), így az összkibocsátás csökken. Ugyanakkor a fejlődő világban nem csak, hogy még javában zajlik a népességrobbanás, de az egy főre jutó kibocsátás is dinamikusan nő! (A úgynevezett szegény országok kibocsátásának aránya 2012-ben világszinten kb. 70% volt, és tovább nő).[10][11][12] Egyébként hasonló az arány ökolábnyom tekintetében is.[11][12][13] Kína nélkül ezek az értékek kb. 45%, illetve 40%-ra módosulnának.[10][11][12][13]

Megsüljünk vagy inkább éhen haljunk? | BOCS Civilizációtervezés Alapítvány

Sokan vannak a zöldek között, akik a fejlett világ túlfogyasztását teszik felelőssé minden (vagy a legtöbb) ökológiai problémáért. Ám a fentebbiek alapján elmondható, hogy ha az OECD-országokban mondjuk felére csökkenne a fejenkénti fogyasztás (ami megfelelne a fejlődő országok szintjének fejenkénti ökolábnyom és karbonlábnyom terén), azzal mindössze 15 százalékkal csökkenne a teljes globális karbonlábnyom illetve ökolábnyom. (Amit valószínűleg amúgy is gyorsan „behoznának” a nyomorgó milliárdok, ha hozzájutnának olyan alapvető dolgokhoz, mint tiszta víz, higiénia, rendes egészségügyi ellátás, bicikli, stb.) Ez talán csalódást jelent a túlfogyasztás-próféták számára, dehát a számok makacs dolgok.

Persze ha Kínát is csúnya túlfogyasztó fejlett országnak vesszük, és ott is felére csökkenne a fogyasztás, akkor már közel harmadával a világ ökolábnyoma illetve karbonlábnyoma. De mivel a Földet több, mint 170%-ban túlterheljük,[14] így ezzel sem oldódna meg a probléma. (Arról nem is beszélve, hogy az ökolábnyom-számítás a szerzők saját bevallása szerint is túlbecsüli az eltartóképességet.[15]) Szóval akárhogy nézzük, nem a túlfogyasztás miatt van klímaváltozás vagy ökológiai válság, és aki mégis ezt hajtogatja, az egyszerűen dilettáns.

Megsüljünk vagy inkább éhen haljunk? | BOCS Civilizációtervezés Alapítvány

Öngerjesztő klimatikus folyamatok

Ráadásul a helyzet ennél is rosszabb, mert a kibocsátásainkhoz hozzájönnek az öngerjesztő folyamatok, mint pl. a jégolvadás miatti albedo növekedés, vagy a permafroszt olvadásával összefüggő metánszivárgás. Összesen 15 ilyen folyamat ismert, amiből 9 már beindult.[5]

Ezek nem is szerepelnek kellő súllyal a hivatalos IPCC jelentésekben,[16] ahogy a legtöbb klímaválsággal kapcsolatos híradásban sem. Főleg, mert a kevés rendelkezésre álló adat miatt nehéz megbecsülni a hatásukat, és mert még kilátástalanabbá teszik a klímavédelmet.

A klimatikus öngerjesztő folyamatok bármikor elérhetnek egy billenőpontot, ahonnan nincs visszaút. Sőt, számos tudós szerint lehet, hogy már elindult egy lavina, ami miatt több ilyen pontot is át fogunk lépni. Ebben az esetben már legfeljebb kissé lassítani tudnánk a folyamatot (mely hatás szintén csak évtizedekkel később kezdene el jelentkezni).[5] Ha pedig közben tovább nő a népesség, akkor emiatt csak még súlyosabb lesz az összeomlás. Más szóval, mire a hatásokat látva kezdtük komolyan venni a klímaváltozást, kiderült, hogy már túl késő.

Mindezek ellenére sokan remélik, hogy nem csupán áltatjuk magunkat azzal, hogy a kibocsátás drasztikus visszavágásával elkerülhetjük a katasztrófát. Ám a fentebbiek alapján ez önmagában is katasztrofális volna, hiszen milliárdok éhhalálát jelentené. (Melyik ujjunkba harapjunk?) A mezőgazdaság olajfüggősége okán tehát kijelenthető, hogy akár visszafogjuk a fosszilis eredetű kibocsátásunkat, akár nem, az emberi civilizáció mindenképp összeomlik.

Megsüljünk vagy inkább éhen haljunk? | BOCS Civilizációtervezés Alapítvány

 

Nem csak a klímával van baj

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a klíma csupán egy a kilenc bolygószintű létfenntartó rendszerből. Ezek közül három másikat is túlterhelünk (még súlyosabban, mint a klímát). Ezek olyanokban nyilvánulnak meg, mint a fajpusztulás, vagy a tengeri halálzónák[17] És az a helyzet, hogy ezek túlterhelésének elsődleges oka szintén a mezőgazdaság. Más szóval, még ha mind a nyolcmilliárdan minimalistává is válnánk (ami miatt összeomlanának a gazdaságok), valószínűleg még úgy is túlterhelnénk a bioszférát, a puszta létezésünkkel. (Megjegyzés: ezen tényezők többsége még nem is szerepel az ökolábnyom-számításban).

Megsüljünk vagy inkább éhen haljunk? | BOCS Civilizációtervezés Alapítvány

Ez egy kellemetlen téma, ami sokaknak érzékeny pontjára tapinthat. Van, aki kategorikusan tagadja, mondván nem lehetünk annyira ostobák, hogy besétáljunk a saját csapdánkba… Vagy ha mégis, akkor legalább vagyunk annyira találékonyak, hogy kimásszunk belőle… méghozzá időben. Mondjuk fúziós energiával üzemeltetett vertikális hidropónikus farmokkal…

Milyen jól hangzik! Kár, hogy a fúziós energiából legjobb esetben is 2045-re lesz valami,[18] a hidropóniához is kellene műtrágya, és amúgy sem lehet vele gazdaságosan gabonát termelni.[19] Ez már az alkudozási fázis… Persze van, aki egy életre benne ragad. De nem baj. Az emberi civilizáció mindenképp összeomlik. Most az erre való felkészülésen a sor.

Közben pedig kialakíthatsz a családodból, illetve a föntebbi gondolatmenetet elfogadni képes emberekből szervezett helyi közösséged számára egy kis helyi paradicsomot (figyelembe véve a klímaadaptáció szempontjait, amit egyébként a kisebb családok is elősegítenek). Minden héten tehetsz érte valamit! Ha a jó dolgokra fókuszálsz, és gondoskodsz a saját-, illetve közösséged túléléséről és védelméről, akkor valószínűleg még az összeomlás közepette is élhettek viszonylagos jólétben és boldogságban.

Kántor Sztella Nóra


Források:

[1] https://www.researchgate.net/publication/225689329_Will_Limited_Land_Water_and_Energy_Control_Human_Population_Numbers_in_the_Future
[2] https://www.nature.com/articles/s41558-020-00955-x
[3] http://www.skepticalscience.com/Climate-Change-The-40-Year-Delay-Between-Cause-and-Effect.html
[4] https://www.bbc.com/news/science-environment-54256826
[5] https://www.sciencedaily.com/releases/2019/11/191127161418.htm
[6] https://www.bbc.com/news/science-environment-52023881
[7] https://masfelfok.hu/2021/01/27/a-melegedo-foldon-korabban-valhatnak-netto-szenkibocsatova-az-erdok-mint-gondoltuk/
[8] https://agupubs.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/2016EF000469
[9] https://www.tentree.com/blogs/posts/fact-check-are-there-really-more-trees-today-than-100-years-ago
[10] https://www.epa.gov/ghgemissions/global-greenhouse-gas-emissions-data
[11] https://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.GHGT.KT.CE?locations=OE-1W-CN
[12] https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL?locations=OE-1W-CN
[13] https://data.footprintnetwork.org/#/
[14] https://www.footprintnetwork.org/about-us/our-history/
[15] Mathis Wackernagel, Bert Beyers: Ecological Footprint, 2019 (10.o; 55.o)
[16] http://www.woodwellclimate.org/wp-content/uploads/2015/06/PB_Permafrost.pdf
[17] https://www.stockholmresilience.org/research/planetary-boundaries/planetary-boundaries/about-the-research/the-nine-planetary-boundaries.html
[18] https://sites.nationalacademies.org/cs/groups/bpasite/documents/webpage/bpa_184787.pdf
[19] https://thehydroponicsplanet.com/can-cereals-be-grown-hydroponically/

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .