Mi a legjobb dolog, amit tehetsz a környezet megóvásáért?
Az, hogy abbahagyod a húsevést? Kevesebbet vezetsz és repülsz? Újrahasznosítasz és kevesebb energiát használsz otthon? Egyik sem. Íme egy tudományos könyv a legegyszerűbb, de legtrükkösebb módszerről, amivel segíthetünk megmenteni veszélyeztetett bolygónkat.
A messze legjobb dolog, amit tehetsz a környezet megóvásáért, ha támogatod a fogamzásgátlást nélkülözőket segítő szakmai szervezeteket. ENSZ adatok szerint több mint negyedmilliárd termékeny korú nőnek nincs joga, tudása, eszköze a fogamzásgátláshoz. Emiatt születik minden egyes napon több mint százezer olyan gyerek, akit szülei nem akartak. Ez általában tragédia a gyereknek, az anyának, az apának és a meglévő gyerekeknek, a társadalomnak és az egész élővilágnak.
Persze az se mindegy, ki hány gyereket tervez, de ez keveseket érint, viszont támogatni mindenki tud. Azzal, hogy segítesz megelőzni baleset-teherbeeséseket, így nem hozzáadni még egy embert a bolygóhoz, egy egész életnyi szennyezést, üvegházgáz-kibocsátást, fogyasztást és ökolábnyomot takarítasz meg. 100 %-ot, a zöldködéseddel az ökolábnyomod néhány százalékos csökkentésén felül.
Általánosan figyelmen kívül hagyott igazság, hogy egy összeomlás szélén álló bolygónak foglalkoznia kell az ökológiai megsemmisülés kiváltó okával: a túlnépesedéssel. A világ népessége az elmúlt két évszázadban egymilliárdról közel 8 milliárdra nőtt. Ehhez adjuk hozzá a személyes fogyasztásunkat, amely az elmúlt 50 évben a fejlett világban sokszorosára nőtt, és potenciálisan egy epikus arányú kataklizma felé tartunk. A hatodik kihalási hullám közepén vagyunk, és az éghajlat a szemünk láttára válik instabillá. Az, hogy hagyjuk, hogy a világ népessége a jelenlegi szintre emelkedjen, a legnagyobb bűnös hanyagság, amit valaha elkövettünk magunk ellen. Tudjuk, hogy rossz irányba haladunk, mégis vakon követjük az utat a szakadék szélére.
Fel kell tennünk a kérdést: „Hogyan engedhettük, hogy ez megtörténjen?” Most is történik, és úgy élünk, mintha minden normális lenne. Akkor miért nem tettünk gyakorlatilag semmit a létszámunk exponenciális növekedése ellen? Miért ez az elefánt a szobában, hogy a népességről szóló bármilyen beszéd lekerült a napirendről, és gyakorlatilag senki sem beszél róla?
Ez a könyv mindent tartalmaz, amit valaha is tudni akartál a túlnépesedésről, de féltél megkérdezni.
A Mentsd a Földet, szüléssztrájk! című könyv mindent lefed, ami befolyásolja a népességnövekedést, a személyestől a globálisig, a politikától a vallásig, olyan vitatott területeket, amelyeket a média és az általános párbeszéd gyakran figyelmen kívül hagy.
Hogyan jutottunk el idáig? Az emberi népesség drámaian megnőtt, különösen az elmúlt 200 évben. Az okokat és a következményeket elmagyarázzuk Malthustól Ehrlichig, aki figyelmeztetéseket adott nekünk, amelyeket figyelmen kívül hagytunk. Nem egyszerűen arról van szó, hogy túl sok ember van, különböző kultúrákkal és kormányokkal, amelyek eltérő politikákkal befolyásolják a népességnövekedést.
Az éghajlatváltozás megoldása családtervezéssel
„A családtervezés, amely a népességnövekedés csökkenését eredményezné, önmagában a 2050-re 2°C-os felmelegedés elkerüléséhez szükséges mennyiség negyedével csökkentené a kibocsátást.
A kibocsátás ilyen mértékű csökkentése egyetlen egyszerű intézkedéssel olyan politika, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni a hatalmas előnyök miatt. Nagyobb hatása lenne, mint ha a világ összes járművét kivonnánk a forgalomból, amelyek a kibocsátás 14 százalékáért felelősek. Ugyanolyan hatással lenne, mint ha globálisan megszüntetnénk az összes villamosenergia- és hőtermelésből származó CO2-kibocsátást – valóban hatalmas mennyiséget.
A jelenlegi szén-dioxid-kibocsátás évente körülbelül 10 milliárd tonnával nő, és a 2°C feletti hőmérséklet-emelkedés elkerülésére kitűzött költségvetés kevesebb mint 25 éven belül kimerül. Az alacsonyabb népességnövekedési pálya követése 2050-re évi 1,4–2,5 milliárd tonnával csökkenthetné a kibocsátást, ami a célok eléréséhez szükséges kibocsátáscsökkentés 16–29 százalékának felel meg. Az évszázad végére a lassabb népességnövekedés hatása még jelentősebb lesz, 37–41 százalékkal csökkentve a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásából származó teljes kibocsátást.
Mivel világszerte negyedmilliárd nőnek nincs lehetősége a fogamzásgátlásra, ennek a hozzáférésnek a biztosítása lehetővé teszi a családok számára, hogy megtervezzék, mikor vállalnak gyermeket, és eldöntsék, hányat szeretnének, ami sokkal jobb életet biztosítana számukra. Mindez viszonylag könnyen biztosítható lenne a politikai akarattal, és világszerte csökkentené a termékenységi rátákat. Ha a 20. század végén intézkedéseket hoztak volna, a világ népessége 2000 előtt tetőzött volna, és nem néznénk szembe a mai többszörös válságokkal.
A családtervezési lehetőségek biztosításának költségei elenyészőek az előnyeikhez képest. A témával kapcsolatos széles körű közöny miatt csak néhány tanulmány végzett költségbecsléseket a globális családtervezés megvalósítására. 2010-ben a Futures Group elkészítette a „Világ népességi kilátásai és a családtervezés iránti kielégítetlen igények” című jelentést (Scott Moreland, 2010), amely becslése szerint ezen igények kielégítésének éves költsége 3,7 milliárd dollár lenne.
Hogy ezt a számot perspektívába helyezzük, az Egyesült Királyság ennek az összegnek a négyszeresét költi külföldi segélyekre (bruttó nemzeti jövedelmének 0,7 százaléka; körülbelül 15 milliárd dollár 2017-ben). Ez azt jelenti, hogy a 2050-re 2°C-os felmelegedés elkerüléséhez szükséges globális kibocsátáscsökkentés negyede az Egyesült Királyság külföldi segélyköltségvetésének negyedével elérhető lenne.”
Forrás: https://www.amazon.com/dp/B07F2S2XVW
Egy evolúciós modell segít megérteni, miért pusztítja magát az emberiség és hogyan térhet le erről a halálos pályáról.
Jon Austen: Save The Earth… Don’t Give Birth – The story behind the simplest, but trickiest, way to help save our endangered planet című nagyszerű könyve a civilizációs válság kézenfekvő humanitárius megoldásáról beszél, amiről mégse hallasz. Az emberiség egészéről beszél és egy nehezen megérthető végzetes mulasztásról.
De az emberiség nem egységes, a népességrobbanásnak vannak haszonélvezői és áldozatai. A mulasztás mögött több ezer éves kényszerítő rendszerek állnak az adott hely és idő elitjeinek rövidtávú érdekében.
A gén-evolúció embertelensége és mém-evolúció (kultúra) kétféle szerepe
A gén-evolúciós létrendben minden lénynek, állatnak, növénynek teljes erővel szaporodnia kell, különben eltűnik a süllyesztőben (a valaha létezett fajok legtöbbje már kihalt). Hulljon a férgese – ez az evolúció szelekciós mechanizmusa.
A kényszerű szaporodás így mindig nekifeszül az eltartóképesség korlátainak, azaz minden lénynek állandó szűkösséget jelent és harcot más fajokkal (sőt a saját faj más csoportjaival is). A gén-evolúciós létrendben a túlszaporodás hajtóereje szűkösséget, küzdelmet, harcot, szenvedést, pusztulást eredményez. Már a természeti népek is általában kulturálisan, a gén-evolúcióval szembeszegülő mém-evolúcióval védekeznek a túlnépesedés ellen, tapasztalva annak szörnyű következményeit.
Ezzel ellentétben az utóbbi évezredekben a túlnépesedés miatt létrejött hatalmak kultúrája, a mém-evolúció állatias szintje még rá is erősít a gén-evolúciós kényszerekre. Ide tartoznak pl. a szaporodás, erőszak, fogyasztás, halál-rettegés ideológiái. A túlnépesedés önmagát erősíti a szaporodást kényszerítő kultúrákkal.
Az emberré válás során kifejlődő emberi érzéssel viszont a „természetes” gén-evolúciós létrend egyre kevésbé érződik természetesnek, inkább brutális, alantas, embertelen. A bushman vadász bocsánatot kér az elejtett állat lelkétől s magyarázza neki, hogy sajnos ölnie kell, hogy élhessen.
Ezért az emberré válás során a „kényszerülő” ember egyre inkább „felnézővé” fejlődhet azáltal, hogy szembeszegül a gén-evolúciós kényszerekkel. (Ezt az emberré válás életpálya-modellt az Őszinte erkölcsi felelősséggel c. tanulmányomban fejtem ki: mindannyian „kényszerülőnek” születünk, azaz csecsemő kortól a gén- és mém-evolúció kényszerei sodornak, de fokozatosan szembeszegülhetünk ezekkel életünk különféle területein és egyre jobban „felnézővé” válhatunk, felfedezve egy az evolúciónál magasabb életfilozófiát.)
Az emberré válás útja a „szenvedés-gyár” evolúciós természet humanizálása, pl. a fogamzásgátlás, felelős nemzés, erőszakmentesség, hivatásszerű megélhetés, nem-fogyasztói boldogság, s a tudatos életvégi döntések, beleértve a méltósággal jobblétre ön-szenderülést. Ezek enyhítik a szenvedéseket, ökológiai tágasságot teremtenek, minőségi életet a mennyiség helyett, békét és jólétet.
Az emberréválás egyik legjelentősebb vonala a szex és a szaporodás különválasztása. Az állatok (néhány fejlettebb kivétellel, pl. bonobók, delfinek) nem szexelnek, csak nemzenek. Az ember viszont pl. a nem termékeny napokon, terhesség alatt, klímax után, egyneműek közt is szexel, mert annak fő funkciója a stressz oldása és a kapcsolat erősítése.
Az „r” szaporodási stratégia sok utódot és kevés szülői ráfordítást jelent (pl. rovarok, rágcsálók), a „K” szaporodási stratégia kevés utódot és sok szülői ráfordítást (pl. elefántok, nagymacskák). Az ember „K+” szaporodási stratégiája az emberréválás során egyre kevesebb utódot és egyre több szülői ráfordítást mutat.
Az élővilágban az eltartóképesség bővülése általában nagyobb szaporodáshoz vezet, az embernél viszont egyre inkább a szülői ráfordítást növeli. Ez magyarázza a paradoxont, hogy az ember jómódban kevésbé szaporodik, mert az utódok mennyisége helyett a minőségükre, a jómódú társadalomban helytállási képességeikre fordítja a bőségesebb erőforrásokat.
A mém-evolúció és gép-evolúció rugalmas szerepei
Mivel az ipari forradalomig csak emberi és állati energia volt valamennyi fa, szél, víz energia mellett, a népcsoportok erejét jelentősen meghatározta (a máshonnan nő- és rabszolga rablás mellett), hogy mennyi szülésre tudják rávenni, kényszeríteni saját lányaikat, asszonyaikat vallási, kulturális, politikai, gazdasági rendszerükkel. Mindenféle hatalmak ezredévek óta erőltetik a szaporodást, hogy sok kiszolgáltatott olcsó szolgájuk, katonájuk, szülőgépük legyen.
A történelem során az eliteket csak akkor zavarta a túlnépesedés, amikor az felkelésekhez, lázadásokhoz, forradalmakhoz vezetett. A tömegek szenvedtek, de a népességtöbbletet elpusztította a csecsemő- és anyai halálozás, a robot, az éhínség, járvány, harc, természeti erők …
Aztán a fosszilis energiabőségben olyan egészségügy fejlődött ki, amely rohamosan visszaszorította a halálozást. Viszont a szaporodást erőltető hatalmi kultúrák miatt a születésszám csak egy évszázaddal később kezdett csökkenni. „A halálszabályozás születésszabályozás nélkül katasztrófához vezet.” (Szent-Györgyi Albert)
Mára viszont felbukkantak a mém-evolúcióban a felvilágosult, a fogamzásgátlás emberi jogát (ENSZ, 1968) támogató milliárdosok, politikusok, tudósok, művészek, cégvezetők … Ugyanis az elitek világát is összeomlasztja a túlnépesedés, mely a XX. század második felében már közel kétszeresen túlterhelte a Földet.
Ugyanakkor a fosszilis energiabőség és a gép-evolúció (robotizáció, AI) fölöslegessé is teszi a szolga-túltermelést és felerősíti a „felnézőket”: a gén-evolúció szenvedés-gyárából az ökológiai tágasságra törekvőket (főleg a nőket és fiatalokat). Bővülő fogyasztói létszámra sincs már szüksége a szűkülő erőforrások miatt úgyis recessziós korszakba forduló gazdaságnak. Ezt a növekedés-mániás közgazdaságtan is előbb-utóbb kényszerül belátni. „Aki véges bolygón végtelen növekedést lehetségesnek tart, az vagy őrült vagy közgazdász.” (Sir David Attenborough)
A klímaválság, a migráció, a talajok, vízkészletek, erdők, biodiverzitás pusztulása, a politikai instabilitás, háborúk, járványok, az újra növekvő szegénység hatására az elitek rövidlátó érdekeivel egyre inkább harcba szállnak a szélesebb látókörű és hosszabb távú elit érdekek, valamint a nők és serdülők felszabadulása, stb.
Miért pusztítja el magát az emberiség? Mert az elit az olcsó jóléte érdekében évezredek óta szolgagyártásra kényszeríti a tömegeket. A legtöbben akarnak maguknak alattvalókat, s a szegény nők és gyerekek vannak a társadalmi piramis alján, meg az állatok. A legbrutálisabb a jövendő gyermekek sorsa, nagy többségük szolgának születik.
Régebben csak kevés misztikus „hallotta már előre a sírásukat”, s kérdezte: Igazán szeretne egy gyermek itt és most megfoganni? (Ez a BOCS Civilizációtervezés Alapítvány 2007-ben kiadott szöveggyűjteményének a címe.) Mára ez erősödő politikai erővé vált: a jövő generációknak ugyan még csak Magyarországon van parlamenti szószólója (2007 óta), de egyre több országban és az ENSZ-nél is megjelennek a jövő generációk jogainak különféle szintű képviseletei.
Évezredekig legfőképp a nők, gyerekek, szegények tömegei szenvedtek a szolgagyártás civilizációjában, de mára kinőttük a Földet, így a népességrobbanás már az elit világát is összeomlasztja. Az elit észheztérése, valamint a nők és a serdülők szabadságharca a tenyészállat sors ellen esélyt ad a felelős nemzés felé fejlődésre.A mém-evolúció átfordulása
„Fecseg a felszín, hallgat a mély” (József Attila) Az elitek által dominált közgondolkodásban még a népesedéssel foglalkozók körei sem tudnak általában arról, hogy a tömegek nem akarnak sok gyereket. Arról meg pláne nemigen tudnak, hogy milyen hatalmi rendszerek kényszerítik a szaporodást és hogy a jólét olcsóságának a szolga-túltermelés az egyik feltétele. Minden egyes napon több mint százezer olyan gyerek születik, akit szülei nem akartak. Százmilliók vágyálma a kisebb család.
Az ökológiai összeomlás oka a humanitárius katasztrófa: nők százmilliói vannak megfosztva a fogamzásgátlás emberi jogától, tudásától, eszközeitől. Ezért robban a népesség és szétbarmolja a Földet.
Szerencsére egyre többen, még ha gyakran csak valami szorongás miatt is, kérdezik: szabad gyermeket nemzenem erre a világra? A felelős nemzés nagyon jó irányú fejlődés, viszont csak kevesek, a családalapítás helyzetében lévők dilemmája.
Ennél sokkal nagyobb jelentőségű, amit mindenki megtehet: a fogamzásgátlást nélkülözőket segítő szakmai szervezetek támogatása (pl. UNFPA, IPPF, MSI, DSW, Guttmacher, BOCS, a könyv függelékében bőséges lista van). A szülőknek ez különösen is kötelességük, hogy gyermekeiknek ne nem-kívánt gyerekek tömegeivel kelljen vívniuk az éhezők viadalát a Föld roncsaiért.
Ez a könyv végre ezt is bemutatja: az OECD országok nemzetközi fejlesztésre menő dollármilliárdjainak töredéke elég lenne a népességrobbanás visszafordítására, ha a fogamzásgátlást nélkülözőket segítenék vele. Sajnos az utóbbi fél évszázadban erre csak igen csekély összegek mentek a téma tabu volta miatt.
Pedig a fogamzásgátlás támogatása akár két nagyságrenddel is jótékonyabb hatású, mint az átlagos segélyezés (Copenhagen Consensus). S az 1994-es Kairói Akcióprogram, a Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG5b) és a Fenntartható Fejlesztési Célok (SDG 3.7 és 5.6) is kitűzték már, hogy mindenkinek elérhetővé váljon a fogamzásgátlás.
Különlegesen hatékony cselekvés a fogamzásgátlás támogatása, hiszen a baleset-teherbeesések elkerülésének segítésével egy egész élettartamnyi ökolábnyom terhelés, benne üvegházgáz kibocsátás előzhető meg. A BOCS Civilizációtervezés Alapítvány 2016-ban létrehozott egy innovációt, amelynek segítségével jól kiszámítható a fogamzásgátlás segítésének a klímavédő hatása.
A számítás eredménye Quality Family Planning Credit (QFPC), az elkerült kibocsátás CO2 egyenérték tonnában. Ez a kredit alkalmas saját életvitelünk, családunk, vállalkozásunk, szervezetünk karbonsemlegesítésére, a Földre nehezedő öko-terhelésünk ellentételezésére. Ráadásul a klímavédelmen felül az összes Fenntartható Fejlődés Célra (pl. a fajgazdagság védelmére) nézve is jótékony hatású.
Élj ahogy szeretnél csak támogasd a fogamzásgátlást.
Simonyi I. Gyula
