Túl a Túllövés Napja dátumán!

Tévesen állítja az alábbi ábra, hogy ha mindenki a világon úgy élne, mint a magyarországiak, akkor 2018-ban a Föld Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) június 20-án lenne. Eleve az “úgy élne” a saját terület biokapacitásához viszonyulást jelenti, márpedig Magyarország eltartóképességéhez viszonyítva csak szeptemberben lenne a magyar Túllövés nap. Viszont mivel az “úgy élne” nyilvánvalóan a népesedést is jelenti, a magyarországiak jó példát mutatnak a világnak: egyáltalán nem is lenne ökológiai válság, ha  mindenki a világon úgy élne (fogyasztana és népesedne), mint a magyarországiak.

Igen szemléletes a Global Footprint Network ábrája az országok Túllövés Napjairól, ám figyelmen kívül hagyja a legdöntőbb tényezőt, a népesedést.Túl a Túllövés Napja dátumán! | BOCS.EUA BOCS Alapítvány minden évben felhívja a figyelmet a globális ökológiai túllövésre.

Egy ország túllövésének napja igazából az, amikor a Föld Túllövésének napja lenne, ha az egész emberiség úgy élne (fogyasztana és népesedne), mint az adott ország népe.

A népesedés döntő jelentőségét megérthetjük, ha a jó példát mutató Magyarországot a szegény, de legnépességrobbanóbb országgal, az afrikai Nigerrel hasonlítjuk össze. Ha 1961 óta (amióta az ökológiai lábnyom számításhoz vannak adatok) az egész emberiség úgy népesedett volna, mint Magyarország, akkor kb. 3 milliárd ember élne ma a Földön. Ha viszont az emberiség Niger ütemében népesedett volna, akkor kb. 18 milliárd.

Egyáltalán nem terhelné túl a Földet 3 milliárd ember a mai átlagos magyar 3.6 gha/fő ökológiai lábnyommal – viszont a jelenleginél is sokkal durvábban túlterhelné 18 milliárd ember az átlagos nigeri 1,7 gha/fő szegénységben is.

Niger a szegénységével is kb. hasonlóan túlterheli a saját területét, mint Magyarország s jelen jómódjával. A döntő különbség az, hogy a tovább robbanó népessége miatt Nigernek a mostani szegénységénél is egyre lejjebb kell vinnie a fejenkénti ökolábnyomát, hogy fenntartható legyen. Magyarországon viszont van esély szolíd jómódban is elérni a fenntarthatóságot.

Az országok túllövési dátumát a Global Footprint Network nemzeti lábnyom adataiból számolják, amelyeket évente frissítenek. A National Footprint Accounts Edition legfrissebb ingyenes munkafüzete a https://www.footprintnetwork.org/licenses/public-data-package-free/ címről tölthető le. A jelen kiadás 2014-től, az Egyesült Nemzetek által rendelkezésre bocsátott legfrissebb évad nemzeti adatait tartalmazza.

A Föld túllövésének napja az, amikortól az emberiség többet használ a természetből, mint amennyit a bolygónk képes egy egész év alatt megújítani. Feléljük, mostmár nem csak a gyerekeink elől, hanem magunk elől is a lehetőségeinket. Az egész emberiség Túllövésének Napja 2018-ban augusztus 1. lesz.

Itt az ideje, hogy az ökológiai korlátok, azon belül a karbonlábnyom, mint a legnagyobb, és leggyorsabban növekvő részarány központi szerepet kapjanak a döntéshozatalokban. Minden emberi leleményességre szükség van ahhoz, hogy jól élhessünk a Föld eltartóképesség korlátain belül. A leghatékonyabb technológiákba és infrastruktúrákba kell fektetni a karbonsemleges működés eléréséhez. A fogamzásgátlásnak (és kompetenciájának) elérhetővé tétele mindenki számára talán a leghatékonyabb klíma-, környezet- és természetvédelmi technológia – és az ENSZ már 1968-ban az emberi jogok közé sorolta. Óriási szükség van az egyéni és közösségi fellépésekre is, hogy a közgondolkodás jó irányba befolyásolja a gazdasági és a politikai döntéshozókat.

Túl a Túllövés Napja dátumán! | BOCS.EUAz ábra bemutatja, hogy 1969 óta, amikor a Föld először túlterhelődött, a Túllövés napja hogyan kúszott egyre korábbi dátumra.

A legfontosabb ökológiai tényező, amiről általában hallgatnak

Az ökológiai okfejtések során sok szó esik arról, milyen nagy a fejlett országokban élők egy főre jutó ökolábnyoma. De mekkora ökolábnyomon kellene mindenkinek élnie ahhoz, hogy a Túllövés Napja december 31.-e legyen (vagyis hogy elérjük a fenntarthatóságot)? Sajnos a népességrobbanás miatt egyre kevesebb eltartóképesség jut egy főre a Földből, ma már csak 1.7 gha. Tehát az egész emberiségnek úgy kellene élnie, mint egy átlag moldovai, hodurasi vagy nigeri lakosnak. Ez kevesebb mint a fele a magyar szintnek. Tehát a népességrobbanás miatt világnyomorra vagyunk ítélve.

A teljes ökolábnyom ugyanis nem csak a fogyasztástól és a hatékonyságtól függ, hanem a fogyasztók számától is! És mivel igazából már senki sem akarja, hogy még többen legyünk, ráadásul a fogyasztással ellentétben a népességet nem lehet csak úgy “lecsökkenteni”, így kétségtelenül ez a három közül a legfontosabb tényező. A nagy fejenkénti ökolábnyom igazából csak azért téma, mert sokan vagyunk a korlátozott erőforrásokra.

Túl a Túllövés Napja dátumán! | BOCS.EU

Annyian vagyunk a Föld korlátozott erőforrásaira, hogy már így is szegénységben kellene tengődnünk a fenntarthatóság elérése érdekében, és minél többen leszünk, annál jobban nyomorognunk kell. Ha pedig nem érjük el időben a fenntarthatóságot, akkor a kritikus erőforrások szűkössége kényszeríti ránk a nyomort (pl. vízhiány, talajpusztulás, stb.).

Ha az emberiség 1960 óta annyit és úgy fogyasztana, mint az átlag magyar, miközben a magyar népesedési mintát követi, akkor már rég kilábaltunk volna a globális ökológiai válságból. Akkor ugyanis kevesebb, mint feleennyi ember lenne a Földön, így 4 gha fölött volna az egy főre jutó biokapacitás, amibe bőven beleférne a magyar egy főre jutó ökolábnyom (3,6 gha). Ehhez képest ha mindenki olyan szegényen élne és ugyanakkor úgy népesedne, mint az átlag nigeri, akkor bár csak 1,7 gha lenne az egy főre jutó ökolábnyom, de már több, mint 18 milliárd ember élne a Földön, vagyis 250%-ban terhelnénk túl a Földet! (forrás: http://data.footprintnetwork.org/#/)

Jól látszik tehát, mennyire torzítja az eredményeket, ha figyelmen kívül hagyjuk a népesedést és milyen végzetes mulasztás volt az utóbbi fél évszázadban nem segíteni a fogamzásgátlást nélkülöző szegény nők százmillióit.

Sokan nem tudják, de a globális népességnövekedés csökkenésbe fordításának leghatékonyabb módszere egyúttal a legemberségesebb. Ez pedig nem más, mint a fogamzásgátlás eszközeinek, tudásának és jogának biztosítása minden nő számára. A BOCS Alapítvány évtizedek óta dolgozik ezért, és mindenki segítheti a fogamzásgátlást nélkülözőket a QFPC karbonkreditek felhasználásával, amivel egyben klímabaráttá, karbonsemlegessé is teheti saját életvitelét.

Simonyi I. Gyula:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..