A fogamzásgátlás elérhetősége nélkülözhetetlen a fenntartható fejlődés célokhoz!
Az ENSZ 17 Fenntartható Fejlődési Célja (SDG) azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra minden ember méltó életet élhessen egy egészséges bolygón. Jelenlegi állás szerint azonban a legtöbb célkitűzés valószínűleg nem fog teljesülni, mint ahogy a Millenniumi Fejlesztési Célok, a Kairói Akcióprogram, a Párizsi megállapodás stb. stb. sem teljesültek. Ennek fő oka a népességrobbanás, amit nők százmillióinak elnyomottsága, a fogamzásgátlás emberi jogától megfosztottsága okoz. A fogamzásgátlás elérhetősége kulcsfontosságú a Fenntartható Fejlődési Célok eléréséhez. Olvasson tovább, hogy többet megtudjon a népesség és a 17 cél közötti kapcsolatokról.
1.CÉL: NINCS SZEGÉNYSÉG
A magas termékenységi ráta szegénységbe taszíthatja az országokat. A Világbank figyelmeztetett, hogy a szélsőséges szegénység nem fog csökkenni 2021-ben, mivel a népességnövekedés elhomályosítja a legszegényebb országok gazdasági növekedését. A nagy családok és a szegénység gyakran együtt járnak. A hátrányos helyzetű térségekben élőknek általában nincs lehetőségük megválasztani, hány gyermekük legyen, és néha úgy érzik, sok gyermek kell, hogy idős korukra legyen, aki gondoskodik róluk. Amikor az emberek szegények és sok gyermekük van, nem tudnak elegendő forrást biztosítani minden egyes gyermek számára, ami gyakran ahhoz vezet, hogy a gyerekek nem járnak iskolába, és a lányokat gyerekként férjhez adják (el). A nők kevésbé képesek anyagi függetlenségre szert tenni, ha sok gyermekük van, akikről otthon kell gondoskodniuk. A szegénység felszámolásához kulcsfontosságú, hogy mindenki jogosult legyen kis családot választani.
„2020 júniusában a Világbank előrejelzése szerint a világ szegényeinek egyharmada három országban él: Nigériában, Indiában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Ezeknek az országoknak a gazdasága nem fog gyorsabban növekedni, mint a népességük.”
2.CÉL: NULLA ÉHSÉG
A világ élelmezése anélkül, hogy több természetet pusztítanánk el, egyre nehezebbé és végül lehetetlenné válik a folyamatos népességnövekedés mellett. A World Resources Institute szerint egy 10 milliárd fős lakosság kalóriaszükséglete 56%-kal magasabb lenne, mint a jelenlegi teljes növénytermesztés. A mezőgazdaság már most is a környezetrombolás egyik fő oka, és a földek további mezőgazdasági célú átalakítása pusztító hatású a biológiai sokféleségre és az éghajlatunkra. Az EAT-Lancet Bizottság 2019-es mérföldkőnek számító jelentése szerint „A fenntartható élelmiszer-rendszerekből származó egészséges táplálkozás legföljebb 10 milliárd ember számára lehetséges, de egyre valószínűtlenebb, hogy túlléphetjük ezt a népességi küszöböt.” Az előrejelzések szerint népességünk a század második felében meghaladja a 10 milliárdot. Amikor a népességnövekedés meghaladja a fejlődés ütemét, a korábbi eredmények gyorsan visszaesnek – az éhezők száma az elmúlt három évben ismét nőtt. Szakértők figyelmeztetnek, hogy olyan sérülékeny területeken, mint a Száhel-övezet, katasztrófával kell szembenézniük, hacsak nem tesznek lépéseket a termékenységi ráta csökkentésére.
3.CÉL: JÓ EGÉSZSÉG ÉS JÓLÉT
Az elégtelen finanszírozású egészségügyi rendszerek a növekvő népesség nyomása alatt megroppanhatnak. A minőségi reproduktív egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiánya, beleértve a modern fogamzásgátlást és az orvosilag biztonságos abortuszt, a nem kívánt terhességek magas arányához és megelőzhető anyai halálozáshoz vezet. Világszerte a terhességek csaknem fele nem szándékos, és naponta több mint 800 nő hal meg terhességgel összefüggő szövődményekben. A népességnövekedés miatt a fogamzásgátláshoz nem jutó nők abszolút száma továbbra is növekszik. A nagyon magas népsűrűség elősegíti a betegségek terjedését és károsítja a közegészséget, különösen azokon a területeken, ahol az egészségügyi szolgáltatások már amúgy is túlterheltek. A mindenki számára elérhető minőségi egészségügyi ellátásba való befektetés, beleértve a családtervezés egyszerű elérését, lassítja a népességnövekedést és javítja az életminőséget.
4.CÉL: MINŐSÉGI OKTATÁS
A minőségi oktatásba való nagyobb befektetés kulcsfontosságú a szegénység enyhítésében és a népességnövekedés megállításában. A nemek közötti egyenlőtlenség miatt a lányokat aránytalanul érinti az oktatáshoz való hozzáférés hiánya – még mindig minden negyedik lány nem jár középiskolába, és a szubszaharai Afrikában 2007 óta 7 millióval nőtt a középiskolából kimaradó lányok száma a régió népességnövekedése miatt. Általában minél több évet tölt egy nő az oktatásban, annál kisebb a családja. Amikor a nők képesek késleltetni a szülést és kevesebb gyermeket szülnek, ez lehetőséget ad számukra, hogy továbbtanuljanak, például felsőfokú végzettséget szerezzenek, ami sok eltartott esetén nehéz vagy lehetetlen lenne.
„A szubszaharai Afrikában a régió népességnövekedése miatt 7 millióval nőtt a középiskolához nem jutó lányok száma.”
5.CÉL: NEMEK EGYENLŐSÉGE
Legnagyobb társadalmi és környezeti válságaink megoldásában kulcsfontosságú, hogy a nők és lányok képesek legyenek irányítani testüket és életüket. A nemek közötti egyenlőtlenség a magas termékenységi ráták egyik fő mozgatórugója. Még egyetlen ország sem érte el a teljes egyenlőséget, és a legrosszabb nemi alapú igazságtalanságok és bűncselekmények továbbra is gyakoriak és széles körben elterjedtek. Az ENSZ szerint a nemi alapú erőszak, a káros gyakorlatok (beleértve a gyerekházasságot és a női nemi szervek megcsonkítását (FGM)), a megelőzhető anyai halálozások és a fogamzásgátlás nélkülözése felszámolása elérhető kevés költséggel, de továbbra is súlyos finanszírozási hiányban szenved. Eközben a lassú haladás és a népességnövekedés miatt nő a káros gyakorlatoknak kitett nők és lányok száma.
„Az FGM-nek kitett nők és lányok aránya ugyan csökken, de a népességnövekedés miatt az ilyen nők és lányok száma növekszik. Ez a szám a 2020-as 4,1 millióról évi 4,6 millióra nőhet 2030-ra, mivel számos országban, ahol ez még mindig elterjedt gyakorlat, nő a lányok száma.” (UNFPA, 2020)
6.CÉL: TISZTA VÍZ ÉS SZENNYVÍZKEZELÉS
Az éghajlatváltozás és a népességnövekedés együttesen globális vízválságot idéz elő. Ahogy a népesség növekszik, a víztartó rétegek túlterhelődnek, a szennyezés fokozódik, és a szennyvíz biztonságos elhelyezésének képessége egyre inkább sérül. Jelenleg világszerte 2,2 milliárd ember nem jut biztonságos ivóvízhez, és 4,2 milliárd ember nem rendelkezik megfelelő higiéniai szolgáltatásokkal. Az Egyesült Királyságban a túlzott vízkivétel és az aszály súlyos vízhiányhoz vezethet a század közepére. Az Egyesült Királyság lakossága várhatóan 2041-re eléri a 73 millió főt, és a leggyorsabb növekedés azokon a területeken történik, amelyek már most is vízhiánnyal küzdenek. Szakértők becslése szerint 2050-re 5 milliárd ember – a világ népességének több mint fele – él majd vízhiányos régiókban.
7.CÉL: MEGFIZETHETŐ ÉS TISZTA ENERGIA
A szennyező tüzelőanyagokat használók száma továbbra is növekszik a népességnövekedés és a megújuló energia elterjedésének lassú üteme miatt. A globális energiaigény várhatóan 50%-kal fog növekedni a következő 30 évben a népességnövekedés és a gazdasági növekedés következtében. A magas jövedelmű országoknak élen kell járniuk a tiszta üzemanyagokra való átállásban, és támogatniuk kell az alacsony jövedelmű országokat is ebben. A népességnövekedés megfékezése sokkal elérhetőbbé teszi a megfizethető és tiszta energiára való globális átállást.
„A szennyező üzemanyagokra és főzési technológiákra támaszkodó emberek száma egyre nő, és a becslések szerint eléri a 3 milliárd főt.”
8.CÉL: TISZTESSÉGES MUNKA ÉS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS
A fiatal eltartottak nagy száma szinte lehetetlenné teszi a gazdasági jólétet, és egyben a társadalmi nyugtalanság receptje is.
„A magas népesség nagy nyomást gyakorol gazdaságunkra. Országként óriási eredményeket értünk el az évek során, de a hatás nem tükröződik gazdaságunkban, mert a nyereség szertefoszlott a népességnövekedés miatt.” (Goodall Gondwe, pénzügyminiszter, Malawi, 2017)
A magas jövedelmű országokban a gazdasági növekedésre törekvés közvetlen ellentétben áll más fenntartható fejlesztési célokkal, különösen a környezeti hatások tekintetében. A végtelen gazdasági és népességnövekedés soha nem lehet fenntartható egy véges bolygón. Globális közösségként egészséges környezetre és mindenki számára jólétre kell törekednünk, nem pedig a végtelen növekedésre.
9.CÉL: IPAR, INNOVÁCIÓ ÉS INFRASTRUKTÚRA
Minél nagyobb a lakosság, annál nehezebb mindenki számára hozzáférést biztosítani a modern infrastruktúrához és technológiákhoz, és annál több természetet pusztítunk el közben. A földterületek emberi infrastruktúrává alakítása a biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő mozgatórugója, az építkezés pedig az üvegházhatású gázok egyik fő forrása. A dél-ázsiai utak terjeszkedése például egyre inkább veszélyezteti a tigrisek túlélését. Mára mindössze 5500 maradt a vadonban, és csak az elmúlt 15 évben a tigrisek élőhelyének 40%-a elveszett. Az Egyesült Királyságban az ellentmondásos HS2-es vasúthálózat több mint 30 ősi erdőt fenyeget.
10.CÉL: AZ EGYENLŐTLENSÉGEK CSÖKKENTÉSE
Hatalmas különbségek vannak a gazdag világ és a globális dél között, valamint az országokon belül is. Elengedhetetlen egy igazságosabb globális rendszer, amelyben az erőforrásokat igazságosabban osztják el. Bár mindenhol korlátoznunk kell az új fogyasztók számát, a kiscsalád választása különösen jó hatású a leggazdagabbak körében.
11.CÉL: FENNTARTHATÓ VÁROSOK ÉS KÖZÖSSÉGEK
A világ lakosságának több mint fele ma városi területeken él. 2050-re ez az arány várhatóan 68%-ra emelkedik. A városi népesség gyors növekedése meghaladhatja azt a tempót, amellyel az infrastruktúra, például a tiszta víz, a higiénia, az egészségügy, a munkahelyek és az oktatás elérhető. A WWF szerint az élőhelyek elvesztésének egyik fő oka az emberi lakhatásra szánt földterület, ahol a városi területek 1992 óta megkétszereződtek. A zöldterületekhez való hozzáférés fontos a testi és lelki egészség szempontjából, de a természetes és félig természetes területek egyre inkább a lakhatási igények áldozataivá válnak. Az Egyesült Királyságban a népességnövekedés az egy főre jutó zöldfelületek mennyiségének 7,6%-os csökkenését fogja eredményezni 2040-re.
„A nyomornegyedekben élők száma nőtt: a 2000-es becslések szerint 792 millióról 2016-ban több mint 1 milliárdra.”
12.CÉL: FELELŐS FOGYASZTÁS ÉS TERMELÉS
Az ENSZ szerint az egy főre jutó anyagi lábnyom a magas jövedelmű országokban 60%-kal magasabb, mint a felső, közepes jövedelmű országokban, és több mint 13-szorosa az alacsony jövedelmű országok szintjének. A felelős élelmiszer- és árufogyasztásnak és -termelésnek kéz a kézben kell járnia a népességnövekedés megállítására irányuló intézkedésekkel. A szegénység elől menekülők nagyon magas száma a fő oka annak, hogy az egy főre jutó átlagos erőforrás-felhasználás 2050-ben az előrejelzések szerint 71%-kal haladja meg a jelenlegit. Már most is 1,75-ször gyorsabban használjuk fel az erőforrásokat, mint amennyit képesek lennének újratermelni – hacsak a dolgok nem változnak, 2050-re három Földre lenne szükségünk szükségleteink kielégítéséhez.
13.CÉL: KLÍMAINTÉZKEDÉSEK
A magas jövedelmű országok fenntarthatatlan fogyasztási szokásai nagyrészt felelősek az éghajlati válságért, de bolygónkon minden további ember több kibocsátással jár. A Project Drawdown által a rendelkezésre álló klímamegoldások átfogó áttekintése megállapította, hogy a népességnövekedés lassítása a lányok tanulási és fogamzásgátlás lehetőségeinek kombinációjával az egyik leghatékonyabb módja a légköri CO2-kibocsátás csökkentésének 2050-ig. A 2019-es Tudósok figyelmeztetését a klímakatasztrófára több mint 11 000 tudós támogatta, és az emberi populáció növekedésének megállítására és végső soron megfordítására szólított fel, többek között az éghajlatváltozás legrosszabb következményeinek elkerülése érdekében.
14. CÉL: ÉLET A VIZEKBEN
A szennyezés (műanyag és szennyvíz), a túlhalászás, a korallok kifehéredése és a part menti ökoszisztémák pusztulása mind súlyosbodik a népesség növekedésével. Az emberi tevékenység a tengeri területek kétharmadát károsította, és a cápák és ráják egyharmadát, valamint a korallzátonyok egyharmadát a kihalás fenyegeti. A tengeri élet védelme érdekében kötelezettséget kell vállalni a népességnövekedés és a túlzott fogyasztás csökkentésére. A családtervezés, valamint a nők oktatása és szerepvállalása lehetővé teheti több nő számára, hogy részt vegyenek a tengeri erőforrások kezelésében, így növelve az élelmiszerbiztonságot és mérsékelve az éghajlatváltozás hatásait.
15. CÉL: ÉLET A FÖLDÖN
Az emberi népesség növekedése a biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő oka. A WWF szerint 1970 óta elveszítettük az összes gerinces vadállomány 60%-át. Ezalatt az idő alatt a népességünk több mint kétszeresére nőtt. Egy mérföldkőnek számító 2019-es ENSZ-értékelés megjegyezte, hogy az emberi népességnövekedés a biológiai sokféleség csökkenésének közvetett hajtóereje, és kijelentette: „A természet romlásának közvetlen hajtóereiben bekövetkezett változások nem érhetők el olyan átalakító változások nélkül, amelyek egyidejűleg kezelik a közvetett hajtóerőket is.” A természetvédelmi erőfeszítések hosszú távon csak akkor lehetnek hatékonyak, ha magukban foglalják a népességi megoldásokat is.
16. CÉL: BÉKE, IGAZSÁGOSSÁG ÉS ERŐS INTÉZMÉNYEK
A jólét és az erős intézmények hiánya mellett a népességnövekedés hozzájárul a szűkös erőforrásokért folytatott konfliktusokhoz. A nők és a közösségek oktatása és megerősítése, beleértve az önkéntes családtervezési szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítását, segíthet a béke és stabilitás elérésében, mivel növeli a stabilitás alapját. Ahol a családok megválaszthatják gyermekeik számát és az időzítést, ott a nőknek nagyobb lehetősége van a civil társadalomban és a béketeremtésben való részvételre.
17. CÉL: PARTNERSÉGEK A CÉLOK ELÉRÉSÉÉRT
Az ágazatközi partnerségek, amelyek felismerik a társadalmi és környezeti kérdések közötti létfontosságú kapcsolatokat, kulcsfontosságúak a jobb jövő eléréséhez. A COVID-19 példátlan kihívásokat állított elénk, megfordítva a több évtizedes fejlődést és mély globális recessziót okozva. Soha nem volt még ilyen kritikus időszak a partnerségek megerősítésére és az együttműködés biztosítására a fenntartható fejlődés érdekében a következő tíz évben. A nemzetközi közösségnek elő kell segítenie annak felismerését, hogy sürgősen véget kell vetni a népességnövekedésnek, amint etikailag lehetséges, és elő kell segítenie a nagyobb befektetéseket a jobb megoldásokba.