Életpálya mutatja a fogamzásgátlás életmentő és szegénységből kiemelő jelentőségét.

A festmény Koncsek István jászberényi polgármestert ábrázolja. Nyugdíjba menetele után 16 évvel még mindig hálásak voltak neki: 79 éves korában, 1930-ban készíttette Gecse Árpád festővel az önkormányzat a portrét a két részben 15 évnyi polgármesteri munkáért.

Koncsek István (1851.09.11. – 1933.10.11.) hatgyermekes római katolikus családban harmadikként született. 5 testvére közül az első és az ötödik, 2 fiú csecsemőkorban meghalt.

Terézia nővérének 15 gyermeke született (1869-92 közt), néha szinte évenként, a 2. 5. 8. 10. 12. 13. 14. 15. (tehát a 15-ból 8, köztük az utolsó 4) csecsemőkorban meghalt. A szegény világban ma is rengeteg csecsemőhalált okoz a fogamzásgátlás nélkülözése.

Pál öccsének szintén 15 gyereke született (1881-1904 közt), a 5. 6. 12. 13. 15. (tehát a 15 gyermekből öt) csecsemő korban meghalt. Az utolsó terhességeknél már bizonyára itt is nagyon túlterhelődött az anyai szervezet.

János öccsének 10 gyermeke született (1884-1902 közt), a 2. 6. 8. 9. 10. (tehát a 10 gyermek fele) meghalt csecsemőkorban. Itt is az utolsó három, akik 5 éven belül születtek, mind meghalt.

Ebből a fogamzásgátlást nem használó, rengeteg csecsemőhalálos szegény rokonságból tudott Koncsek István kiemelkedni. Ebben bizonyára jelentős szerepet játszott, hogy csak 2 gyermeke volt, azok is 7 év különbséggel (Béla István 1882-1949 és Ilona Anna 1889-1975).

Magyarországon a csecsemőhalandóság 1894-ben 21.2% (tehát az ebben a családban látható 33-53% abban a korban is durvának számított, a túl gyakori teherbeesés következménye lehetett). A XX. században rohamos csökkenés: 1931-ben 15%, 1944-ben 10%, 1959-ben 5%, 1990-ben 1.48%, 2017-ben 0.36%.

Kapcsolódó információk:
Mit tehetünk a magyar demográfiáért?
Hogyan előzhető meg évi 300 ezer nő és 1,5 millió gyermek halála?